Megállapodásunk az ukrán köztársasággal
(Megjelent: Nyírvidék, 1918. február 12., az ukránok itt még elismerték a Monarchia határait)
Budapest, február 11.
A nyírvidék tudósítójától
A Magyar Távirati Iroda jelenti Bresztlitovszkból: Hála a bizottságok energikus és fáradhatatlan munkájának, bála az engesztelékenység és a kölcsönös előzékenység szellemének, sikerült tegnap a központi hatalmak és Ukrajna közölt a béketárgyalások munkáját befejezni, a szerződést megszövegezni és aláírni.
Öt szerződés megszövegezésével kapcsolatos technikai nehézségek miatt az ünnepélyes záróülést csak február 9-én, a késő éjjeli órákban tarthatták meg. Kühlmann kevéssel éjjeli két óra előtt nyitotta meg az ülést a következő szavakkal:
Senki sem zárkózhatik el önök közül ez órák történelmi jelentősége elől, amelyekben a világháború első békéjét a központi hatalmak képviselői és az ukrán köztársaság megbízottai aláírtak. Adja isten, hogy az áldásos békekötések egész sorozatát nyissa meg ez a békeszerződés.
Zewrjuk, az ukrán delegáció elnöke örömmel állapította meg, hogy a mai napon helyreállott a béke a központi hatalmak és Ukrajna között.
Bárha ama reményben utaztunk ide — mondotta, — hogy itt az általános béke fog kisarjadzani, sajnos Bresztiilovszkban nem ült össze valamennyi hadviselőfél, amely megköthetné az általános békét. Abban a szilárd meggyőződésben élek, hogy a ma megkötött béke széles néptömegek érdekét szolgálja, örömmel állapítjuk meg, hogy a Bresztlilovszkban végzett hosszas és fáradtságos munkát siker koronázta és úgy a demokráciára, mint mindkét félre tisztességes békét sikerül kötnünk. A mai napon az ukrán népnépköztársaság, mely új életre született, mint önálló birodalom lép az államok sorába.
Kühlmann azután fölhívta a delegátusokat, hogy írják alá a békeszerződést. Elsőnek éjjel egy óra 59 perckor Czernin írta alá a szerződésnek a monarchia részéről kiállított példányát. Két óra 20 perckor valamennyi aláírás megtörtént. A békeszerződés ezekkel a szavakkal kezdődik:
A magát önállónak nyilvánított ukrán népköztársaság kormánya a központiak kormányaival megkötötte a békét. Az első lépést akarják evvel megtenni a tartós és minden félre nézve becsületes világbéke felé, amely nem csupán a háború borzalmainak vet véget, hanem politikai, jogi, gazdasági és szellemi téren is helyreállítja a barátságos viszonyt a népek között.
A békeszerződés pontjai ezek:
Első cikkely: Németország, Magyarország. Ausztria, Törökország és Bulgária közölt egyrészt, Ukránia között másrészt kijelentetett, hogy a hadiállapot közöttük véget ért.
Második cikkely. Magyarország. Ausztria és Ukránia között a határ ugyanaz marad, mint a háború kitörése előtt volt a monarchia és Oroszország között. Tovább északra az ukrán népköztársaság határa Tarnogradnál kezdődik,, Bilgoraj, Pugmazov, Radis, Sarmaki, Kamaniete, Prüshanyi, Vigemomockojezce vonalon halad. A határvonal részleteit vegyes bizottság fogja megállapítani.
Harmadik cikkely: A megszállott területek kiürítését közvetlenül a jelenlegi békeszerződés ratifikációja után megkezdik. A kiürítésnek és a kiürített területek átadásának módját az érdekelt felek megbízottai fogják megszabni.
Negyedik cikkely: A diplomáciai és konzuli viszonyt nyomban a békeszerződés aláírása után helyreállítják a szerződő felek.
Ötödik cikkely: A szerződő felek kölcsönösen lemondanak a hadikárpótlásról, a háborús károk megtérítéséről, beleértve az ellenséges országokban magánegyének terhére végrehajtóit rekvirálások kárát is.
Hatodik cikkely: A hadifoglyokat kölcsönösen visszaengedik hazájukba. Amennyiben a hadifoglyok esetleges kívánságait, hogy ott maradjanak, vagy más országokba távozzanak, azon állam, amelynek a területén az illetők vannak, nem teljesítené, külön elbírálás alá kerül.
Hetedik cikkely: Ez a cikkely kimerítően rendezi a gazdasági viszonyt, a szerződő felek között a következő alapelvek szerint: Folyó év július 31-éig a szerződő felek kötelezik magukat a mezőgazdasági és ipari fölöslegeiket egymásnak átadni. Az áruk mennyiségét és árát bizottság fogja megállapítani, amely nyomban a békekötés után összeül. Az árucserét részben államilag ellenőrzött központok végzik, részben a szabad forgalom útján fog történni. Amíg végleges kereskedelmi szerződést nem kötnek, de mindenesetre az általános béke megkötését követő hat hónapig terjedő időre, az áruforgalmat ideiglenes megegyezéssel fogják szabályozni, melyet 1919. június 30-áig hat hónapra föl lehet mondani. Ez az ideiglenes szerződést Ukrániára, Magyarországra és Ausztriára nézve az a vámszerződés lépteti életbe, amely a háború előtt a monarchia és Oroszország között fennállott, ezen felül tartalmazza Oroszországgal érvényben volt régi kereskedelmi szerződésünk mind fontosabb rendelkezését, amennyiben azok Ukrániára alkalmazhatók. — Ezen felül biztosítottuk magunknak a szabad utat Ukránián át Ázsia, főleg Perzsia felé, mely régebben Oroszország irányában el volt zárva előlünk. Kimondja végül ez a cikkely, hogy a gazdasági forgalom tekintetében Ukránia nem tart igényt ama kedvezményekre, amelyeket a monarchia Németországnak, illetve a Németországgal vámszerződéses viszonyban álló országnak biztosít.
Nyolcadik cikkely: A közjogi és magánjogi viszony helyreállítása, továbbá a hadifoglyok és polgári internáltak kicserélése és az ellenség birtokába jutott kereskedelmi hajók kérdése külön szerződésben nyer szabályozást, amely lényeges alkotórészét képezi jelen békeszerződésnek és azzal egyidejűleg lép életbe.
Kilencedik cikkely: E békeszerződésben foglalt megállapodások osztatlan egészet alkotnak.
A 10-ik cikkely a békeszerződések német, magyar, bolgár, török és ukrán nyelven való megszövegezéséről szól. Egy utolsó pontban megállapítják végül, hogy a békeszerződés ratifikáltassék és a ratifikált okmány Bécsben mielőbb kicseréltessék.
A szerződés a ratifikálással egyidejűleg életbe lép. E szerződéstől elkülönítve a négyes szövetség és Ukrajna között négy különszerződést fognak kötni, amelyek a 8. cikkelyben megjelölt anyagot foglalják magukban. Ezek a szerződések már szintén elkészültek és azokat a legközelebb aláírják.
