A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A hét kérdése. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A hét kérdése. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. november 22., hétfő

Mi van az elnyomással?

 


Képzeljük el, hogy a mai Ukrajnában, állami pénzen  kétnyelvű közlönyt adnak ki, mely magyarul, illetve ukránul ismerteti a Kárpátaljára vonatkozó törvényeket, rendeleteket! Ugye, milyen hihetetlen. Pedig az ukrán vezetés szerint az ukrajnai kisebbségek, főleg a magyarok olyan jogokat élveznek, mint még soha.

Mielőtt bárki is bolondnak néz, már önmagában a felvetés miatt is, mellékelem a Kárpátaljai Közlöny 1939. augusztus 6. számában megjelent közleményt. A közlönyt a magyar állam adta ki, a magyar királyi nyomdában készült, méghozzá magyar és ruszin nyelven. Pedig ott hetven éve azt tanítják, hogy  a magyarok hogy elnyomták a ruszinokat (akik egyébként az ukránok szerint nem is léteznek). 

Csak halkan kérdezném meg: hogy is áll a helyzet ezzel az elnyomással?




 

2021. november 11., csütörtök

Lehet, hogy ez a cél?

 


A lengyel-belorusz határt ostromolják az illegális migránsok tömegei. Sőt, már többször át is törtek rajta. Bár az EU vezetőinek nagy része elismeri, hogy Lengyelország egész Európát védi, nem akarnak pénzt adni a határvédelemre, a határkerítésre. Miközben az EU állítólag alapvetően azért jött létre, hogy védje tagországait, polgárait.

Miként azt is egyre többen látják, hogy az EU vezetése az utóbbi években hibát hibára halmozott, a migráció kérdésétől a vakcinabeszerzésig. Közben időről időre pattannak ki korrupciós botrányok, de ezeket többnyire szőnyeg alá söprik. Ám van itt egy érdekes jelenség. Míg az egyes tagországokban óriási tömegdemonstrációkon követelik a kormány lemondását egy-egy ilyen szerencsétlenkedést, tehetetlenkedést követően, sok helyen a kormány  bele is bukik, az EU szintjén nem tiltakozik senki. Nyilvánvalóan azért, mert a távolságok, az eltérő történelmi tapasztalatok és a széttagoltság miatt, szinte lehetetlen megszervezni egy összeurópai tömegtiltakozást Brüsszelben.

Nem véletlen, hogy az EU eredeti alapszerződésében kimondták, a döntéseknek a lehető legalacsonyabb szinten kell megszületniük, mert csak ez biztosítja a demokratikus működést. Felmerül a kérdést, vajon az Európai Egyesült Államok sokat emlegetett létrehozásával, a tagállami hatáskörök folyamatos szűkítésével vajon nem éppen az-e a cél, hogy elejét vegyék az állampolgári tiltakozásnak? Lehet, hogy azt szeretnék, ha legfeljebb otthon, a négy fal között dörmögnének magukban, de igazi ráhatásuk ne lenne a dolgokra? Még arról is gondoskodnak, hogy egy EP-képviselővel, ha nem akarja, egyáltalán ne találkozhassanak a választópolgárok. Vagy hallott már valaki EP-képviselői fogadóóráról?

A kép illusztráció.

Forrás: Freesvg.org

 

2021. október 17., vasárnap

Ilyen volt az elnyomás?

 


Egyes szlovák történészek és elvakult nacionalisták szerint a történelmi Magyarországon szinte minden második nagyot alkotó ember szlovák volt. Hell Miksától Liszt Ferencen (Frantisek List) és Hermann Ottón (Oto Hermann) és Jedlik Ányoson át uralkodóink nagy részéig (Stefan I., Belo IV., Jan Hunady).

Meg azt is mondják, hogy a történelmi Magyarországon a szlovákokat elnyomták.

Csak az lenne a kérdésem, hogy nyomták el őket, ha ilyen karriert tudtak befutni?

 

A képen: Szlovák egyéniségek arcképcsarnoka (2014.)

 

 

 

2017. december 4., hétfő

Van benne valami?



Nemrég összetalálkoztam a piacon egy kárpátaljai asszonykával. Futólag már elég régóta ismerjük egymást, ő rendszeresen árul a piacon, én meg néha ott vásárolok, és ilyenkor rendszerint, ha csak néhány percben is, megvitatjuk a kárpátaljai eseményeket.
Talán mondanom sem kell, ezúttal nagyon el volt keseredve, pedig egyébként maga a megtestesült életöröm, azt mondja, sehogy nem tudja megemészteni az ukrán oktatási törvényt, amely gyakorlatilag felszámolja a magyar közoktatást. De nemcsak ő, még a férje sem, aki egyébként ruszin, csak az asszony kedvéért tanult meg magyarul.
-- Mi úgy gondoljuk – mondja az asszonyka, -- hogy az ukrán vezetés ezt azért csinálja, mert Kárpátalján egyre több ukrán és ruszin akar magyarul tanulni, sőt magyar iskolába adja a gyermekét, mert menekülne az országból. Ezt akarják megakadályozni, hiszen ha nincs magyar iskola, akkor az ukránok nem tudják oda beíratni a gyermeküket.
-- A fél rokonságom Huszt környékén lakik, hegyi falvakban, ők még életükben nem szólaltak meg magyarul – támasztja alá egy személyes példával a véleményét. – Most egymás után keresnek meg, nem hagynak békén, hogy tanítsam a gyermekeiket magyarul, aztán meg „szervezzem át” őket valahogy Magyarországra, mert otthon nincs semmi jövőjük. Most is elhoztam az egyik lányt magammal, igaz, beszélgetni nem nagyon mer senkivel, csak a telefonját nyomogatja.
Aztán még hozzáteszi, az ukrán iskolákban is egyre kevesebb a gyerek, úgy fogják őket, szinte lasszóval, talán így akarnak leszámolni a konkurenciával.
Én meg azon gondolkodom, hogy bár aligha ez vezetett az őrületes törvény elfogadásához, vajon nem lehet mégis ebben valami?