Irtózik a a gondolkodó egyénektől

 

„Az ember egész életvezetése azon múlik, önmaga mer-e lenni, még akkor is, ha szembekerül a közhangulattal és a tekintélyekkel, vagy behódol ezeknek a konformista nyomásoknak. Ha nem hódol be, annak van egy komoly rizikója, ugyanis ezt sem a társadalom, sem a tekintélyek nem szeretik. A terrornak, a diktatúrának és a globalizált társadalomnak ugyanaz az emberideálja, nincs semmi különbség. A diktatúra azokat szereti, akiket jelszavakkal, hamis mítoszokkal, propagandával lehet irányítani. A globalizált társadalom üzleti érdekből ugyanezt preferálja: embereket, akiket propagandával, reklámmal, hamis orientációval tömegesen lehet mozgatni. Mindkét társadalmi berendezkedés irtózik az önállóan gondolkodó, önmagukhoz hű egyéniségektől, akik ennek a kollektív irányításnak nem hajlandók alávetni magukat.” (Popper Péter)

Regénybeillő megpróbáltatások után hazatért a 16 évvel ezelőtt orosz fogságba jutott

  (Megjelent: Új Közlöny, 1931.01.23.)

A teljesen összetört embert, akit mar régen halottnаk hittek, nem ismerték meg a hozzátartozói
Tudósítónk jelenti: A nagybereznai járásban levő Roztok községnek nagy szenzációja van. Tizenhat évi távollét után hazatért Oroszországból Pohanics Péter volt hadifogoly, aki a hosszú évek során rémregénybe illő megpróbáltatásokon ment keresztül.
Amikor a világháború kitört, Pohanics Péter közkatona a 66. gyalogezreddel az orosz frontra került. Fogságba jutása után Irkutzkba jutott, onnan Taskentbe vitték, majd Vladivostokba sodorta a sorsa. Pohanics többször megkísérelte, hogy levél útján érintkezésbe lépjen hozzátartozóival, azonban a levelek elkallódtak s így az itthoniak meg voltak győződve arról, hogy már régen örök álmát alussza valamelyik jeltelen sírban.
Pohanics a forradalom kitörése után megtakarított pénzecskéjével hazafelé vette útját, azonban vöröskatonák kezébe került, akik mindenétől megfosztották. Volt minden, a legnehezebb munkát végezte, azonban állítása szerint olyan rossz viszonyok uralkodnak a szovjetparadicsomban, hogy sokáig nem volt alkalma a hazautazáshoz szükséges összeget megszerezni. Az utóbbi időben Moszkva mellett egy gazdaságba került, ahol annyit megtakarított, amennyi elég volt a vasúti jegyre és hosszas hányatás után végre hazajutott.
Hozzátartozói alig ismerték meg a teljesen összetört embert, akit a szörnyű világégés 16 évre megfosztott a családi tűzhely melegétől.

A képen: A nagybereznai vasútállomás egy régi fotón.

 

A nőtől függ

 

„Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába.” (Karinthy Frigyes)

Peches nap

Választások után megy haza a képviselő.

Otthon a felesége megkérdezi tőle:
- Na, hogy ment?
- Elbuktam.
- Hány szavazatot kaptál?
- Összesen hármat! - legyint a férj.
Mire az asszony zordan ránéz:
- Te Béla! Akkor neked szeretőd is van!