Azért ne vegye el!

 

Hunyadi Sándor, a kiváló regény- és drámaíró, aki elég jól ismerte a vöröslámpás házak világát, sétál a Körúton. Épp razzia van, a rendőrök begyűjtik a strichelő lányokat. Hunyadihoz odacsapódik egy lány:

- Ne haragudjon szerkesztő úr, ha engem itt elkapnak a rendőrök, bezárnak! Én tartom el anyámat, a gyerekemet. Magába karolhatnék, és mondaná azt, hogy a menyasszonya vagyok?

- Persze, jöjjön csak nyugodtan, semmi baj!

Nemsokára találkoznak egy rendőrrel. Hunyadi meg mondja:

- A hölgy a menyasszonyom, biztos úr!

- Igen kérem, tessék továbbmenni! - mondja a rendőr és tiszteleg.

Mennek pár lépést, mire a rendőr utánuk szól:

- Szerkesztő úr!

Hunyadi kérdőn hátrafordul.

- Azért ne vegye el!

A megértő asszony

 

Állítólag Robert de Niro mesélte a következő történetet.

„Ötvenévnyi házasság után egy napon figyelmesen megnéztem a feleségemet és azt mondtam neki:

- 50 évvel ezelőtt kicsi lakásom volt, ócska kanapén aludtam, fekete-fehér tévét néztem, most pedig mindenem megvan, de egy 69 éves nővel bújok ágyba. 

Feleségem intelligens asszony, nem sértődött meg, nem is hordta le a fejem, annyit mondott, éljek csak bátran a lehetőséggel és keressek egy 19 éves ifjú hölgyet! Még segít is nekem. Gondja lesz arra, hogy ismét egy kis lakásban, szaladt kanapén ócska fekete-fehér tévét nézhessek.”

 

A fütyülő költő

 

„Budapest, 1946. Szép Ernőt mentem meglátogatni. A kis hotelben lakott a Margit-szigeten. Alkony után értem ki. A szálló portása – vagy tulajdonosa? – érdeklődésemre azt mondta, hogy a költő a bokrok közt van. Aztán elmagyarázta. A közeli padokon a bokros előtt, esténként szerelmespárok ültek és a rigók (vagy csalogányok?) füttyét hallgatták. Az ostrom ágyúzása elkergette a rigókat. A szerelmespárok most újra kijárnak és a madarak énekét hallgatják. Nem tudják, hogy az öreg költő beguggol a bokrok közé és ő fütyül nékik.” (Faludy György)