Omega: Hajnali óceán

 

Vereckei-Beszkidek

 

Százesztendős korában meg­tért barátaihoz a Vértes-vidék boszorkánya

 

(Megjelent: Kis Újság, 1938.05.26.)

Székesfehérvárról jelenük: Hírhedt lakója volt évtizedeken át a Vértes-hegység környéké­nek Lakatos Zóra félvér oláhcigány asszony, akit a környék népe csak Pajna „az ördög sze­retője" néven ismert.
Pajna asszony századik életévében jár, pontosabban újév napján töltötte be kilencvenkilencedik életévét. Lakatos Zóra évtizedek óta egymaga rótta az országutakat, cigánytestvérei messze elkerülték, ha meglátták. Az asszony ugyanis „az ördög szeretője" volt. Lakatos Zóra maga sem tit­kolta, hogy a „túlvilági lényekkel az elképzel­hető legjobb viszonyban van."
A félvér oláhcigány asszony kitűnő jósnő hírében állott, féltek és egyben tisztelték, mert egyre csak azt hajtogatta, hogy ismeri az élet és halál titkait, irányítani tudja az élet idejét, amit azzal kí­ván bizonyítani, hogy örökké él. Századik élet­évében azonban mégis megtört a varázs, még pedig igen különös módon. A cigány remete asszony, aki a Vértes erdeiben a „boszorká­nyok" rejtelmes életét élte, öngyilkos lett.
Fejér megyében most szinte szájról-szájra jár a hír, amely legendaszerűen tárgyalja Pajna asszony titokzatos életét. 

 A hírek szerint érde­kes módon érte utol a rejtelmes végzet a Vértes-vidék hírhedt cigányasszonyát. Egy falu hatá­rában rálépett egy patkószegre, amely belefúródott meztelen talpába. Pajna, aki „soha sem hal meg", nem sok gondot fordított sérülésére, amely elmérge­sedett és a láb üszkösödni kezdett. A „nagytudományú" Lakatos Zóra úgy látta, hogy a betegség ellen nincs gyógyulás gyógy­szerei között. Elhatározta, hogy műtét alá veszi magát. Szabályszerűen megoperálta magát, egyetlen késével jókora darabot kivágott az üszkösödő húsból, de már ez sem segített. Vérmérgezést kapott.

Bármily beteg is volt a cigányasszony, fél­tette hírnevét, hogy ő, a csodadoktor, aki örök­életű és a túlvilági lényekkel baráti viszonyt tart, ne tudja meggyógyítani magát. Hírhordozóival embereket toborzott magához, akiket rongyokba burkolva fogadott, úgyhogy csak a feje látszott ki.
„Barátaimhoz kell mennem — mondotta el­haló hangon az előtte levőkhöz — a világ nem­sokára elpusztul, nem érdemes tovább itt ma­radni. Saját akaratomból meghalok, hogy tel­jesítsem az üzenetet és barátaimhoz térjek."
A hiszékeny emberek dermedtem szemlélték, hogy „az ördög szeretője" elszürkülő arccal néhány szót motyog cigányul, azután halk só­hajjal elnémul.
Egy legény a rongytömegbe burkolt asszonyhoz lépett és rémülten látta, hogy a százesztendős cigányasszony bal csuklója csontig fel van hasítva és a föld mindenütt vértől piroslik.
A rejtelmes életű cigányasszony inkább ön­gyilkos lett, de megmutatta, hogy nem hagyja magát legyőzni a könyörtelen haláltól...

 

Fotó: Fortepan.

 

Fekete vonat

 

Szerelempatak

 

Gáti Oszkár- Rambo vers

 

Az elhurcoltak adatbázisa

 

A Magyar Nemzeti Levéltár sziszifuszi munkával és az orosz hatóságokkal folytatott hosszas egyeztetések után elkészítette a szovjet táborok magyar foglyainak adatbázisát. Az adatbázis, mely csaknem 700 ezer egykori fogoly adatait tartalmazza, néhány napja bárki számára online elérhető, így bárki megtalálhatja benne hozzátartozóit. Az adatbázis a mellékelt linken elérhető:

https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/szovjet-taborok-magyar-foglyai 

Nagy örömmel fedeztem fel benne anyai nagyapám, Tonhaizer Ferenc adatait, őt Munkácsról hurcolták el.

Az adatok mellé még térképet is mellékeltek, mely mutatja az adott tábor elhelyezkedését.