Megbízhatósági igazolás Ungvárról

 Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum.

Ez itt a kérdés, 2022. február 10. – Második Trianon? – 75 éve írták alá a párizsi békeszerződést

 

A román kormány a könyvtárakból is ki akarja üldözni a magyar könyveket

 

(Megjelent: Nyírvidék, 1924.09.06.)

 Temesvárról jelentik: Az összes temesvári állami iskolák és könyvtárak rendeletet kaptak Anghelescu minisztertől, hogy a könyvtárakban levő magyar könyveket csomagolják össze és küldjék Bukarestbe, mert a kormány ezeket a magyar kormánynál francia és angol könyvekre kívánja becserélni. A rendelkezés annál kínosabb feltűnést és megütközést kelt, mert Anghelescu kizárólag a magyar könyveket kívánja kiemelni a könyvtárakból, de a német, vagy más nyelvű könyveknek hasonló módon való kicseréltetéséről nem intézkedett.

A képen: Temesvári utcakép 1915-ből. Hunyadi utca (ma Bulevardul 16 Decembrie 1989) a Délvidéki Kaszinó épülete.

Forrás: Fortepan

A munkácsiaknak magyar iskola kell

 

(Megjelent: Nyírvidék, 1919.11.30.)
A munkácsi iskola megnyitása érdekében — amint a Munkács című lap írja — küldöttség járt dr. Szlávik Emil zsupánnál A deputációt dr. Gergely Albert városi főügyész és Nedeczey János volt képviselő vezette. Arra kérték a zsupánt, hogy sürgősen intézkedjék a magyar iskolák megnyitása iránt, mert a munkácsi nép egyhangúlag a magyar nyelvű tanítás mellett foglalt állást.

 

A képen: A munkácsi Latorca-part 1922-ben.

Forrás: Fortepan.

 

Képek a visszacsatolásról

 

 Az első bécsi döntés során a Magyar Királyság csak Kárpátalja kisebb részét kapta vissza, ami teljesen abszurd helyzeteket teremtett, Munkács például magyar fennhatóság alá került, de a temetője cseh területen maradt és sokszor nem akarták átengedni a halottakat. Fél évvel később, 1939 márciusában a magyar csapatok elfoglalják Kárpátalját és kitűzik a magyar zászlót a közös magyar-lengyel határon.

A fotók a Képes  Pesti Hírlapban jelentek meg.

 

Romániában nem kézbesítik a magyar címzésű leveleket

 

(Megjelent: Nyírvidék, 1923.04.06.)
Kolozsvárról jelentik: Az erdélyi magyarság üldözésének egy újabb fázisáról kell beszámolni. A kíméletlen nacionalizálások, amelyek román kézre juttatták a legvirágzóbb magyar vállalatokat, az iskolabeszüntetések, amelyek megfosztották a magyarságot iskoláiktól és más szinte ellenséges intézkedések után vett rendeletet adott ki a postaigazgatóság, amely szerint a magyar nyelven címzett levelek nem kézbesíthetők a címzetteknek, még abban az esetben sem, ha helységnév románul van feltüntetve. Az ilyen leveleket a felvevő postahivatalokhoz küldik vissza, de nem kézbesítik ki a feladónak se. A posta tehát elfogadja a bélyegdíjakat, a leveleket azonban mégse juttatja el rendeltetési helyükre. (K. E. K.)

A képen: A kolozsvári Séta tér, csónakázótó és a Kioszk épülete (1930).

Forrás: Fortepan.