(Megjelent:
Századok, 1970./4.)
A levél magyar fordítása:
„Tábornagy ! Végső veszélyben forgó népem nevében és
érdekében fordulok Önhöz. A magyar nép nevében, amelyet ennek a háborúnak a
kitöréséért semmiféle felelősség nem terhel. Ezer éven át, de különösen az
utolsó évtizedben, népünk sorsát a szomszédos német kolosszus befolyásolta.
Ennek a befolyásnak a hatása alatt sodródtunk bele ebbe, a Szovjetunióval
folytatott szerencsétlen háborúba is.
Nyomatékosan kell hangsúlyoznom azt a körülményt, hogy
szegény hazámat valósággal elárasztotta a németek ,,ötödik hadoszlopa". Ez
a nagyszabású behatolás ugyanakkor kezdődött, amikor német csapatok vonultak be
Romániába és Bulgáriába is, melynek eredményeképpen a német ügynökök minden
magyarországi megmozdulást, minden lépést közvetlen közelről figyeltek, s a
legfontosabb hírek és jelentések soha nem jutottak el hozzám. Most szereztem
tudomást arról, hogy a Kassát és Munkácsot ért légitámadás után Molotov
külügyminiszter — egy, a magyar követtel folytatott megbeszélés során — ki
fejezésre juttatta a Szovjetuniónak Magyarország iránt táplált békés törekvéseit.
Ha ez megfelel a valóságnak, tragikus, mert nem ért el hozzám idejében.
Az igazság kedvéért tájékoztatni szeretném önt arról, hogy
mi soha senkitől nem akartunk még egy talpalatnyi területet sem elvenni, ha ez
jog szerint nem illetett meg bennünket. Éppen ellenkezőleg, a románok foglalták
el orosz szövetségesüktől Besszarábiát az első világháború után, a második
világháború alatt pedig német segítséggel Oroszország déli részének jelentős
részét igyekeztek megszerezni. Ezenkívül, amikor 1940-ben véget kívántunk vetni
az erdélyi magyarság kegyetlen bánásmódjának, ismét a románok voltak azok, akik
Németország segítségéért folyamodtak, kérve Hitlert, hogy tegye lehetővé
számukra a bécsi döntéssel e terület legalább egy részének megtartását.
Amikor delegátusaimat teljhatalommal felruházva elküldöm a
fegyverszüneti tárgyalásokra, kérem önt, hogy kímélje meg ezt a szerencsétlen
országot, amelynek megvannak a maga történeti érdemei, s amelynek a népe az
orosz néppel oly sok közös vonást mutat fel.
Szíveskedjék hatalmas befolyását érvényesíteni szövetségeseinél,
hegy népünk érdekeivel és becsületével összeegyeztethető feltételeket
szabjanak, mert ez a nép valóban békés életet és biztonságos jövőt érdemel.
Megragadom az alkalmat, hogy ön iránt, Sztálin tábornagy, legmagasabb
nagyrabecsülésemet fejezzem ki.
Őszinte híve
Horthy s. k.
P. S. Minthogy csapataink még mindig a határokon
tartózkodnak, s erős német egységek tartanak bennünket megszállva, arra kérem,
hogy levelemet bizalmasan kezelje mindaddig, amíg a helyzeten felül tudunk
kerekedni."