Jancsi és Juliska sétálnak az erdőben.
-- Mire gondolsz, Jancsi? -- kérdezi Juliska.
-- Én..., semmire. És te?
-- Én sem gondolok semmire -- válaszolja Juliska.
-- Te, Juliska, én mégis gondolok valamire -- szólal meg egy idő után Jancsi. -- Pont arra, amire te.
-- Perverz disznó! -- kiált fel Juliska mérgesen.
Kikísérem a fiamat a nyíregyházi vasútállomásra. Elbúcsúzunk, felszáll a vonatra. Este beszélünk telefonon. Azt mondja, több mint fél óra késéssel indultak. Állítólag valami biztosító berendezés hibája miatt.
A hét végén ismét a vasútállomásom vagyok. Várom a fiamat. Egyszer csak bemondják, hogy a vonat késik harminc percet. Állítólag a biztosító berendezés hibája miatt.
Újabb hét telik el, ismét a vasútállomáson vagyok. Már meg sem lepődöm, amikor kiírják, a vonat harminc percet késik. Aztán, hogy hatvan percet. Végül 110 perc késéssel érkezik meg, este 11 után. Mint azt többször is elmondják, a biztosító berendezés hibája miatt. Istenem, mi lesz itt, ha leesik a hó!
Aztán az is eszembe jut, mi lenne, ha valaki végre rendesen megjavítaná vagy kicserélné azt a biztosító berendezést? Mi lenne, ha a MÁV találna valakit, aki ért hozzá? Szerintem itt az ideje, hogy mi utasok és várakozók keressünk egy ilyen embert. A MÁV helyett.
"Hamis boldogságeszmény uralkodik, dühöng a cuccipar. Vedd meg ezt, vedd meg azt, aztán dobd el. Elhasználó, kihasználó, eldobó kultúra lettünk, nem javítjuk meg az emberi kapcsolatainkat sem. Nem házasodunk, eldobjuk a párunkat, mint a rongyot, ha már nem jó vele. A felnőtt viselkedést három dolog jellemzi: elkötelezettség, felelősségvállalás és adni tudás. Súlyos tévedés, amit a mostani korszellem sulykol, hogy kapnunk kell. Nincs idő a kapcsolatokra, az együtt evésre, ami az egészség szempontjából is fontos, nincs idő megbeszélni a dolgokat, miközben a kibeszélés az igazi megoldó folyamat."
(dr. Bagdy Emőke)
