— Nem adok semmit a kritikusokra. Megfogott egyszer egy kritikus, hogy nincsen olyan fa, amilyet én egyik elbeszélésemben leírtam. Ő még olyan fát nem látott. Egy hét múlva megint találkoztam az ipsével. Bocsánatot kért, mert tényleg van olyan fa. Azóta a tárlaton látott ugyanilyen fát egy külföldi piktor képén. Látja, ilyen a kritikus. Nekem, aki erdőnjáró ember vagyok, nem hitte el, hogy van olyan fa, amilyent én leírtam. Mindjárt elhitte azonban, amikor egy idegen másoló pingálmányán látta. Azt nem hiszi el, amit más tud és amit ő nem tud, de mindent elhisz, amit könyvben olvasott vagy képen látott. A fa nem azért fa, mert valósággal terem az erdőn, hanem mert benne él az idegen könyvben vagy ott fityeg az idegen képen.
