Szegeden temetik el végleg a Munkács védelmében hősi halált halt Csapó százados holttestét

 (Megjelent: Esti Újság, 1939.01.12.)

 

Szeged, január 11.  
A csehek Munkács ellen intézett vízkereszti alattomos orvtámadásának áldozatait az egész nemzet fájdalmas részvététől kísérve vasárnap helyezték örök nyugalomra Munkács temetőjében. Hétfőn, a temetés után való napon tudtuk meg hivatalos értesítésből, hogy a galád merényletnek szegedi áldozata is van: Csapó József százados, aki hős bajtársaival együtt távol a hazai földtől tért örök pihenőre. Csapó József hősi halálának tragikus híre óriási részvétet keltett Szegeden, ahol a város társadalmának úri köreiben népszerű és közkedvelt tagja volt az ifjúságnak. Most december 6-án kapta meg a századosi rangot, de már a Felvidék visszacsatolása óta a határmentén teljesít katonai szolgálatot s legutóbb Munkácsra kapott szolgálati beosztást. A csehek alattomos betöltésekor első volt, aki szembeszállott a sokszoros túlerőben levő ellenséggel, s ő volt az, aki hősi cselekedettel harcképtelenné tette a csehek előretörő páncélkocsiját.
Ezért a hősi cselekedetéért azonban életével fizetett: egy gyilkos cseh golyó eltalálta és holtan maradt a páncélkocsi mellett.
Csapó százados hősi haláláról kerülő utakon érkeztek ellenőrizhetetlen hírek Szegedre, a család azonban semmi bizonyosat nem tudott és egyre bízott benne, hogy talán a hírek valótlanok. Dr. Csapó Ferenc, a hős százados öccse mondja az Esti Újság szegedi munkatársának:
— Még vasárnap sem tudtunk semmi biztosat. Délben ültünk a rádió mellett és hallgattuk a közvetítést. Péntek óta szorongó aggodalom volt egész életünk. A rádió mellett szegény édesanyánk valami rettenetes megérzéssel megsejtette a valót.
— Biztosan tudom, hogy most temetik őt is — mondotta.
— Próbáltuk megnyugtatni, hogy Józsi bátyánk még él, de hétfőn megkaptuk a hivatalos értesítést: A haza védelmében hősi halált halt.
A hősi halált halt századosnak három öccse él Szegeden, akik az ősszel a sorsdöntő napokban mindhárman a Felvidéken voltak és hazájukat szolgálták. Mindhárman szerencsésen hazakerültek s most siratják tragikus halálú katonabátyjukat, akit leterített az orvtámadó cseh golyó.
A három Csapó-fiú hétfőn este Munkácsra utazott, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a holttest exhumálására és Szegedre szállítására, hogy itthon, a családi sírboltban helyezzék örök nyugalomra.

A kép Munkácson készült, a hősök temetésén.

Egy magyar falu, amelynek vára Szlovákiában van

 

A korotojaki pokol és az uszmányi fogolytábor

 

Lehet választani

„Az összes társadalmi berendezkedés közül, amelyek az őskortól a görög antikvitásig és az után létrejöttek, egyik se tudta megadni azt, amit a görög antikvitás megadott az állampolgárainak: hogy egyszerre, egyidejűleg lehettek intelligensek és boldogok. Minden más társadalom csak azt a választási lehetőséget kínálta és kínálja fel még ma is a polgárainak, hogy lehetnek intelligensek és depressziósak, vagy boldogok és hülyék. Lehet választani! De egyidejűleg nem kaphatják meg a kettőt.” (Popper Péter)

 

A hosszúmezői tanító maga cáfolja meg „kivégzését”

 (Megjelent: Esti Újság, 1939.01.12.)

 

 Munkácsról jelentik: A Volosin-kormány sajtója hónapok óta szemenszedett rágalmakat tálal fel a magyarok állítólagos durvaságairól és kegyetlenkedéseiről. Legutóbb azt írta, hogy a magyarok ukrán érzelmei miatt kivégezték Choma György tanítót, aki Hosszúmezőről menekült Magyarországra. Choma György, aki a legjobb egészségnek örvend és békésen folytatja foglalkozását, maga kereste föl a beregardói magyar hatóságokat a kivégzést hírül adó újságközleménnyel és kérte az illetékeseket, hogy mutassanak rá a hazugsághadjáratnak erre és ehhez hasonló más eseteire.

A képen: Avgusztin Volosin, magyarul Volosin Ágoston ruszin nemzetiségű politikus, görögkatolikus pap, a csupán egy napig létezett független Kárpátukrajna miniszterelnöke.

Önellátók az ökofaluban