Fürdői levél

 Megjelent: Nyírvidék, 1882.07.30.)

 

Szolyva-Hársfalva 1882. júl. 24.
Tekintetes szerkesztő úr!
Hajnalban Munkácson kocsira ültem a vadregényes és sokaktól dicsért szép fekvésű Hársfalvát meglátogatandó. Az országút baloldalán a történelmi nevezetességű Munkács vára fekszik egy hegy csúcsán. Az utazót különös érzelem foglalja el, midőn arra a földre lép, hol ősatyáink legeslegelőször összegyűltek a vándorlás és annak viszontagságait kipihenendő. A várnak alapítója Korjatovits Theodor litváni herczeg volt 1352-ben, akit első Lajos munkácsi herczeggé tett. 1632-ben Munkács Rákóczy család birtokába jött. Itt tartotta menyegzőjét özv. Rákóczy Ferenczné Tökölyi Imrével 1682-ben. 1688-ban Caraffa bevette a várat és Zrínyi Ilonát fogolyként vitte Bécsbe. 1703-ban II. Rákóczy Ferencz hatalmába ejté, Munkács és környéke, a várat kivéve, — 1726-ban Schönborn Lothar Ferencz gróf birtokába jutott és mai napig a Schönborn család uradalmát képezi.
A vár most állami fegyház. Ennyi Munkács és várának történelméből.
Munkácsról kiindulva észak-felé az út Hársfalváig hegyek közt vezet, melynek alján a Latorcza habjai hömpölyögnek. A hegyszoros, mely a vereczkei szorosnak kezdetét képezi, minél tovább haladunk, annál szűkebbé válik. A Polonina Borsva hegységről lezuhanó Latorcza a völgyben fölveszi a habzó Vicsát és a hegység zegzug alján Munkács felé siet. Abban a majdnem kerekded völgyben, hol a Latorcza a Vicsával egyesül, fekszik Hársfalva fürdő. Hársfalvától északra fekszik a szolyvai hegység, melynek legmagasabb csúcsa a Stoy 1679 méter, ez örökös hóval fedett.
Hársfalva vadregényes fekvése, égfelé nyúló kékes hegységeivel, melyeknek csúcsai a hótól csillognak, fölülmúlta várakozásomat. Egy ösvény a Latorczán keresztül vezeti az utast a közel hegységben lévő szolyvai savanyúvíz forráshoz. Itt láthatjuk a palaczktöltés manipulációját és megkísérelhetjük, aki akarja, hogyan történik a megfúlás a szénsavban, ha fejünket azon kádszerű nyílásba dugjuk, mely a forrást fedi.
A vereczkei úton nem mesze Zsdenyovától láthatni Válker angol tábornok sírját. A fürdőhely sétányait sudár és terebélyes hársfák képezik, melyeknek üdítő illatja balzsamként hat a betegre. A víz kellemes és jó. A fürdői élet olyan, mint rendesen fürdőben szokott lenni. Tarkabarka csoportozata a vendégeknek magára vonják az ember figyelmét. Itt diskurál és gesztikulál egy csapat vereczkei, máramarosi czopflos, kaftános zsidóatyafi, egy másik helyen sápadt fiatalemberek nagyban udvarolnak sápadt kisasszonyoknak annyira, hogy el is felejtik a vízivást. A sétányokon némán csendesen kísértetekként járnak a betegek télikabátokban, kendőkben, fel és le, kezükben kétfülű lábatlan pohárral. Reggel itt a levegő hideg 6—7 órától, aztán élénkül a fürdőhely. Gönczi jól szervezett bandája rákezdi az örök szép zengzetes magyar nótákat úgy, hogy a betegek léptei is sebesednek. De azért ne higgye az ember, hogy itt csak betegek vannak. Jönnek ide a vidékről életrevaló pirospozsgás képű kisasszonyok és fiatalemberek is. Rendeznek jótékony bálokat, tánczmulatságokat. Ilyenkor a beteg is kirúg a hámból és eljárja a kállai kettőst. Persze, hogy arra aztán a fürdő derék orvosa — kissé szemet huny, míg tudja, hogy meg nem árt.
A lakások, az élelmezés általában jó, úgyszintén a fürdő adminisztrácziója is mindenben kielégítő.
Most rendeznek tánczmulatságot a szolyvai kisdedóvó javára; a t. szerkesztő úr szíves engedelmével majd közölni fogom eredményét.
Kiváló tisztelettel:

 Schönbrunn Zsigmond.

A képen: Hársfalva (Nelipino) a XX. század elején.

Forrás: Wikipédia.

 

FELDMÁR ANDRÁS - MORZSÁK - MINDIG VAN REMÉNY

 

Gombatermesztés házilag

 

A saját hitét keresi

 

"A kamaszt sokszor vádolják azzal, hogy vitatkozik a vita kedvéért. Hogy nem érdekli igazán semmi – hogy nem az igazságot akarja megtudni –, hanem csak vitatkozni, szemtelenkedni akar. Hogy cinikus. Hogy nem ismer értékeket. Hogy nem hisz semmiben. Hogy mindenben kételkedik. Hát igen. Az ifjúkorba futó kamaszkornak életkori sajátossága a kétely. A normális kamasz kételkedik. Kételyével vitát provokál – ha van kivel vitatkozni. Ha van olyan ember a környezetében, aki fenntartás és megalkuvás nélkül szembeviszi a kamasz kételkedésével a maga legszemélyesebb hitvallását. Szinte azt mondhatnám: mindegy, hogy milyen hitet, csak személyes legyen. Az ő hite legyen. Az ő meggyőződése. A kamasz ugyanis azért kételkedik és azért vitatkozik, mert saját hitét keresi. Ma mondok neki valamit – késhegyre menően vitázik velem. Holnap pedig esetleg elismétli az én érveimet, mint a sajátját, valaki mással szemben, aki most azt mondja, amit tegnap ő mondott nekem. Magáért a vitáért vitatkozik – szokták mondani, de ez nem egészen így van. Ki akarja próbálni az érveket – ki akarja próbálni a hiteket –, ki akarja próbálni az embereket. Így érik meg majd önálló gondolkodásra." (Dr. Vekerdy Tamás)

 

Rózsa Sándor ítélete

 

(Megjelent: Budapesti Hírlap, 1911.augusztus 20.)

 Budapest, aug. 19.
(Saját tudósítónktól.) A szegedi királyi ügyész­lég irattárában nemrég válogatták ki iratait azoknak az évtizedes bűnpöröknek, a melyek jogerős ítélettel befejeződtek vagy megszűntek.
A mázsányi iratok az 1872. évtől 1890. évig folyó pörökből származnak. Közöttük vannak a Rózsa Sándor és bandája ellen lefolytatott nagy bűnpör aktái is, amelyeket nem tüzelnek föl a többi fölösleges iratokhoz hasonlóan. Míg ugyanis a ki­selejtezett többi poros aktacsomót elhamvasztották, addig a szegedi ügyészség vezetője összeszedette a Rózsa Sándor bandájának pörös iratait és a ma­gyar bűnkrónika szempontjából értékes okmányo­kat továbbra is megőriztette. Így azután a Rózsa Sándorról és szövetkezetéről szóló végső ítélet meg­maradt. Az ítéletet a Szegedre kirendelt aradi tör­vényszék mondotta ki a huszonegy rablással, egy rablógyilkossággal és kilenc tolvajsággal vádolt Rózsa Sándorról. Ugyanekkor ítélkezett öccse, Rózsa Andrásról és Ieghűbb embere, Csonka Ferencről is. A haramiát a törvényszék életfogytig tartó bör­tönre, öccsét tízévi, Csonkát pedig szintén életfogytiglani börtönre ítélte, azoknak az ítéleteknek alap­ján, amelyeket már előzöen hoztak róluk, s a me­lyeket az alábbi ítéletben 1872. december 14. napján összefoglallak.
A budapesti ítélőtábla két év múlva, 1874. már­cius 30-án foglalkozott a hírhedt banda bűnpörével és Rózsa Sándort kötél általi halálra ítélte, a többi vádlott büntetését részint helybenhagyta. Csonka életfogytig tartó büntetését húsz évre szállította le. Érdekes a tábla ítéletének megokolása, a melyből kitűnik, hogy Rózsa Sándort, aki 1813-ban született, már 1836-ban több rablásért elítélék, tehát már kora ifjúságában a bűnös úton haladt. „Annak ellenére — mondja a táblai ítélet —- hogy 1848-ban megkegyelmeztetett, a következő években javulás he­lyett újabb és oly súlyos bűntényeket követett el, hogy 1859. február 21-én halálra ítéltetett, ezen, a felsőbb törvényszékek által is helybenhagyott bünte­tést ő császári és apostoli királyi felsége kegyelme által börtönbüntetésre változtatták át, s a javulást ígérő vádlottat szabadon bocsátották, ám ő mégis újólag rablásokat követett el.“ — A tábla ítéletét Szabó Miklós, a Kúria nemrég elhunyt elnöke és Ándrásovics Béla kúriai bíró írták alá. Ezt az ítéletet a királyi Kúria megváltoztatta és helybenhagyta az első bíróság ítéletét, amely életfogytig tartó börtönre szól. A haramiavezért a szamosújvári fogházba vitték, és az 1874. év végén meghalt.
Az összbüntetésről szóló ítélet szószerint való szövegé ez:
0638/62—1872.
Őfelsége a király nevében!
Az aradi kir. törvényszék kiküldött tanácsa a kir. ügyésznek, mint vádlónak fellépése folytán Huszágh Miklós ókanizsai lakos kárára 3000 forint készpénz és értéktárgyak erőszakos elvétele által 1869. év január 5-én elkövetett rablás és orgazda­ság büntette és más bűncselekmények miatt
Bózsa Sándor szegedi születésű, 59 éves, róm. kath., nőtlen, foglalkozás nélküli, készpénzbeli és 5 lánc földből álló vagyona, olvasni, írni nem tud, ro­vott előéletű, letartóztatva.
Rózsa András, szegedi születésű. 53 éves, róm. kath., nős, három gyermek atyja, volt gulyás, ol­vasni, írni nem tud, vagyontalan, rovott előéletű, letartóztatva.
Tombácz Antal 41 éves, szegedi születésű, róm. kath., nős, hét gyermek atyja, földmíves, írni, ol­vasni nem tud, 3 hold földje, fedhetetlen előéletű, letartóztatva.
Csonka Ferenc, szegedi születésű, 51 evés, róm. kath., nős, öt gyermek atyja, olvasni, írni nem tud, halászmester, egy kis háza van, rovott előéletű, le­tartóztatva.
Szabó Imre, szegedi születésű, 38 éves, róm, kath., nős, egy gyermek atyja, csősz, olvasni, írni nem tud, vagyontalan, büntetett előéletű, letartóz­tatva.
Motók Lázár ókanizsai születésű, 49 éves, gör. kel. vallású, nős, gyermektelen, csendbiztos, olvasni, írni nem tud, 10 lánc földje van, fedhetetlen előéletű, letartóztatva.
Sóder Kiss István ókanizsai születésű, 63 éves, róm. kath., nős. gyermekes földmíves, háza, földje van, fedhetetlen előéletű, letartóztatva.
Sváb Hermann József szegedi születésű, 39 éves, izraelita, nős, gyermektelen házaló, olvasni, írni nem tud, vagyontalan, letartóztatva.
Király Bite András, 51 éves, szegedi születésű, róm. kath., nős, két gyermekes napszámos, olvasni, írni nem tud, rovott előéletű, letartóztatva.
Király Bite Andrásné, született Rácz Júlia, 42 éves. róm. kath., férjes, két gyermek anyja, napszámősnő, olvasni, írni nem tud, vagyontalan, rovott előéletű, szabadlábon levő vádlottak ellen indított és sommás úton tár­gyalt bűnügyet a mai napon tartott nyilvános ülés­ben vizsgálat alá vevén a kir. ügyésznek szóban elő­terjesztett vádbeszédének és a védőügyvédek, vádelelnöknek előadása után, következőleg
ítélt:
Rózsa Sándor. Rózsa András. Tombácz Antal, Csonka Ferenc, Szabó Imre a rablás bűntettében, mint közvetetten tettesek bűnösöknek nyilváníttatnak és Rózsa Sándor az 1872. évi ítélet, amelyet ifjú Varca János kárára 1846. évben elkövetett — rab­lás, 1872. évi ítélet, amelyet 1848-ban Kucsera An­tal kárára elkövetett — tolvajság, 1872. évi ítélet, amelyet 1846. évben több makói lakos kárára elköve­tett rablás, 1872. évi ítélet, amelyet több évvel ezelőtt Cirok Mihály kárára elkövetett rablás, 1872. évi ítélet, amelyet Hódi Pál kárára 1849. év őszén 21 darab ökör erőszakos elvétele által elkövetett, rablás, 1872. évi ítélet, melyet 1850. évben Koca György kárára elkövetett, rablás, 1872. évi ítélet, amelyet 1850. évben Návay Tamás kárára elköve­tett rablás, 1872. évi ítélet, amelyet 1870. évben Anró Veron és társai karára elkövetett rablás, 1872. évi ítélet, amelyet 1850. évben Danics György kárára elkövetett rablás, 1872. évi ítélet, ame­lyet Czernán Gergely kárára elkövetett rablás, 1872. évi ítélet, amelyet 1851. év nyarán Madejszky Pál kárára elkövetett tolvajság, 1872. évi ítélet, amelyet 1851. évben Tandari János kárára elkövetett rablás,1872. évi ítélet, amelyet Tupecsek Antal kárára 1851. évben elkövetett rablás, 1872. évi ítélet, amelyet 1851—52 évben két ló és egy szűr erőszakos elvétele által elkövetett, rablás, 1872. évi ítélet, amelyet 1851. évben ismeretlen kárára öt darab szarvasmarha erőszakos elvétele által elkö­vetett rablás,1872. évi ítélet, amelyet 1851—52. évben idősebb Papdi József ellen elkövetett rablás, 1872. évi ítélet, amelyet az 1851—52. évben elkö­vetett Czakó Mihály kárára négy ló erőszakos elvi-tele által rablás, 1872. évi ítélet, amelyet 1851. évben Rádi János ellen elkövetett gyilkosság és tolvajság, 1872. évi ítélet, amelyet 1841. évben Hajós m. város pénztárának meglopása által elkövetett tolvajság, 1872. évi ítélet, amelyet 1846. évi szeptem­ber 26-án Mohol község pénztára erőszakos feltö­résével elkövetett, rablás, 1872. évi ítélet, amelyet 1852. évben János Mihály és társai ellen elkövetelt rablás, 1872. évi ítélet, amelyet 1852. évben Namák Károly ellen elkövetett, rablás, 1872. évi ítélet, amelyet 1854-ben Szakíts Vladiszláv ellen elkövetett rablás, 1872. évi ítélet, amelyet 1842—43. évben Malakonics Mária ellen elkövetett tolvajságok miatt már bűnösnek mondatott ki, továbbá ugyancsak az 1872. évben hozott ítéletek által bűnösnek talál­tatott, a Majoros Péter kárára elkövetett tolvajság, a Návay Tamás, özvegy Návay Károlyné és Pandó Mihály kárára 1853. évben június 22-én elkövetett rablás, Wichherz Hermann ellen 1868. november 10-én elkövetett rablás, a vasúttársaság ellen 1868.évi december 8-án a vasúti sínek fölszedésével és a vasút megállításával elkövetett rablási kísérlet és rablás bűntettében és ezeknek alapján, életfogytig­lani börtönre Ítéltetik.
Rózsa Andrást az 1872. évi ítélet alapján, mely 1868. év november 20-án Wichherz Herman kárára elkövetett rablás bűntette miatt mint közvetlen tet­tes fölött már kimondatott befogatásától, az 1869. évi június 29-étől számítandó tíz évi börtönre ítéli.
Tombácz Antalt azokért a bűncselekményekért, amelyeket Rózsa Sándorral egyetemben követett el, s ebben bennfoglaltatik az 1868. november 14-én, meg december 8-án történt vonatrablás is, az 1869. évi május 25-től számítandó tizenöt évi börtönre ítéli.
Csonka Ferenc, akit későbben Szekula szegedi csendbiztos leszúrásáért kivégeztek, leghasználhatóbb tagja volt Rózsa Sándor bandájának, ö önállóan is követett el bűncselekményeket; ilyen például a Schönfeld-féle rablógyilkosság 1856-ban és a kisteleki vo­natrablás. A törvényszék Csonkát életfogytiglan tartó börtönre ítélte.
Sváb Hermann Józsefet 10 évi börtönnel súj­totta a bíróság, ellenben Sóder Kiss Istvánt, Király Bite Pált s a feleségét bizonyítékok hiányában föl­mentette. Szabó Imre és Motók Lázár ügyében ekkor fölfüggesztették az ítélkezést, mert még nem állott tisztán a bíróság előtt a bűncselekményük.