A tiszai árvíz

 

(Megjelent: Tolnai Világlapja, 1933.07.19.)
Katasztrofális árvíz pusztított a kárpátaljai vidéken. A Tisza kiöntött és az ár nemcsak az egész termést pusztította el, hanem igen nagy károk estek házakban, hidakban, utakban. Több község víz alá került. A legtöbbet Tiszaújlak község szenvedett, ahol 350 ház teljesen bedőlt. Az anyagi kár 65 millió cseh korona. Tiszaújlak főuccáján csónakon közlekednek az emberek.

Tiszaújlak népét éjjel leptek meg a hullámok és a veszedelemben forgó embereket álmukból kellett felriasz­tani. Háztetőkre, fákra menekültek, ahonnan másnap a csónakokon közlekedő katonák mentették ki őket. A víz helyenként hét méterrel emelkedett. — Tiszaújlak egyik uccája az apadás után.

Sok ház romhalmaz lett Tiszaújlakon. A berendezés teljesen elpusztult, mert az emberek a veszedelem órái­ban csak életüket tudták meg­menteni. — Tiszaújlak egyik elpusz­tult uccasora (Stiel felvételei.)

 

A félénk gyerekekről

 

„Napjainkban az olyan gyerekeket szeretjük – gyorsan megjegyzem, hogy a felnőtt világban is az ilyen típusú embereket becsüljük igazán -, akik magas ingerküszöbbel születnek: harsányak, mozgékonyak, szeretik a társaságot, és gyorsan – gyakran kellő megfontolás nélkül – reagálnak. Sok szülő és sok pedagógus próbálkozik azzal – rendszerint sikertelenül -, hogy a „félénk” gyerekeket ilyen aktívakká, mozgékonyakká, „szociábilisakká” nevelje. Pedig ezek az érzékeny gyerekek (…) számos figyelemre méltó, egyértelműen pozitív tulajdonsággal rendelkeznek, melyeket – ahelyett, hogy értékelnénk és fejleszteni próbálnánk – gyakran figyelmen kívül hagyunk.” (Ranschburg Jenő)

A szatmári szilvapálinka

 

Szilvórium címke, 1908-ból

 

A szatmári szilvapálinka eredetvédett magyar pálinka, tükrösen tiszta, az érleléstől halványsárga színű gyümölcspárlat, keserűmandulára emlékeztető magzamattal. Alkoholtartalma minimum 40% v/v. Kizárólag szilva felhasználásával készül, a teljesen érett penyigei és besztercei szilvafajta gyümölcséből.

 

A Kárpát-medencében  már a 16. század óta őshonos a szilva, már aszalványként is jelentős volt az exportja. Ugyanebből az időszakból van a szilvapálinkára is van adat (sligovica, szilvórium). A szilva hosszan érik, nagy a cukortartalma, így kiválóan alkalmas a pálinkafőzésre. Kedveltségét növeli, hogy feldolgozása egyszerű.

 A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. 

 A  pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló, 2011-ben elfogadott önálló törvényt. többek között kimondja,  csak az itthon termett gyümölcsből megfelelő eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyhez cukorral javított cefrét nem használtak fel. A Pálinka Nemzeti Tanács 13 fős, tagjait az agrárpolitikáért felelős miniszter kéri fel erre a posztra, és megbízatásuk 3 évig tart. Az Európai Unió elfogadta, hogy Ausztria négy tartományán kívül csak Magyarország használhatja a pálinka szót termékeire. Vagyis a pálinka azóta hivatalosan is hungarikum.

A Felső-Tisza és a Szamos vidékének öntéstalaján, a Kárpátok peremvidékének kedvező éghajlati viszonyai között (az alföldi éghajlathoz képest több a csapadék), a kedvező mikroklíma hatására már évszázadokkal ezelőtt meghonosodott a vadon termő szilva.

A földrajzi árujelzőt Kelet-Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnamény és 63 környező település területéről származó szilvából készített termékre lehet alkalmazni. Szatmári szilvapálinkát kizárólag az ezen a területen fekvő szeszfőzdében szabad előállítani, gyártani és palackozni.

Régen a hátrányos helyzetű, nehéz sorsú, vidéken élő szegény emberek folyamatosan keresték a magától termő gyümölcsök sokrétű felhasználását. Így alakult ki a jellegzetes szilvaaszalás, a szilvalekvárfőzés és a szatmári szilvapálinka készítése is. A paraszti pálinkafőzés kifejezetten a szilvára alapult. Tarpán mintegy száz jobbágyháznál főztek rendszeresen pálinkát, cserép vagy réz pálinkafőző fazekakban. Irodalmi művek és utazók elbeszélései nyomán a szatmári szilvapálinka híre a régión kívül is elterjedt, mint a vidék vendégköszöntő itala, s gyakran használták aperitifként is. Szerepet kapott a népi gyógyászatban is, fájdalomcsillapítóként, sebfertőtlenítőként.

A termék előállítására a penyigei és a besztercei szilvafajta gyümölcse használható, egyéb szilvát maximum 20%-ban tartalmazhat az átvett gyümölcs. Veresszilvát nem tartalmazhat a válogatás.

Előbbi szatmári, utóbbi ázsiai eredetű szilvafajta.

 

Kovász készítése házilag kezdőknek