Afganisztán rövid történelme

 

1773: Az új sah, Timur Kabulba teszi át székhelyét. Lázadás tör ki.
1793: Timur 23 fia közül az egyik, Zaman Mirza puccsal átveszi az uralmat. Lázadás tör ki.
1799: Testvére, Mahmud megdönti Zaman uralmát és megöli. Polgárháború.
1803: Testvére, Shuja megdönti Mahmud uralmát. Lázadás tör ki Kasmírban.
1809: Mahmud visszafoglalja a trónt. Polgár-testvérháború.
1815: Mahmud megvakíttatja saját főminiszterét.
1818: A vak főminiszter fia, Dost Mohammed elűzi Mahmudot. Anarchia.
1823: Dost Mohammed összeveszik testvéreivel, gyilkosságok, polgárháború.
1838: Brit invázió. Shuja visszatér és sah lesz. A britek egy része kivonul.
1841: Felkelés. A briteket és Sir Alexander Burnes parancsnokot lemészárolják.
1841: Béketárgyalások. Dost Mohammed fia tárgyalás közben megsértődik és leszúrja a brit küldöttség vezetőjét, Sir William McNaghten-t.
1842: A maradék britek kivonulnak Kabulból. A 17 ezer fős sereget az afgánok a béke ellenére megtámadják. Egyedül a sereg orvosa menekül meg élve.
1842: Shuját meggyilkolják.
1842 december: A britek elfoglalják Kabult. Dost Mohammed lesz a sah, ezúttal Emír címmel.
1848: Az emír ellen fellázadnak, de a lázadást leverik.
1863: Dost Mohammed fia, Sher Ali Khan lesz az emír. Testvérei fellázadnak.
1878: A britek és az oroszok is megtámadják az országot. Az emír elmenekül. Kabul a briteké.
1879: A briteket lemészárolják Kabulban.
1879: A britek visszafoglalják Kabult. Az emír Abdur Rahman Khan lesz. Polgárháború.
1881: A lázadókat lemészárolják.
1888: Az emír unokatestvére fellázad. Száműzik.
1901: Az emír fia, Habibullah lesz az új emír.
1912: Lázadás, polgárháború.
1919: Az emírt meggyilkolják. Lázadások.
1919: Az új emírt, testvére gyilkosát 6 napi uralom után szintén megöli unokaöccse.
1921: Harmadik brit-afgán háború. Afgán győzelem. Amanullah reform uralma.
1924: Lázadás tör ki. Az emírt (új neve: padisah) csaknem elűzik.
1929: A padisahot, Amanullahot megdönti Nadir Sah. Lázadások.
1933: A reakciós padisahot egy diák megöli.
1939: Felkelés.
1953: Daud min. elnök. Szovjet barátság kezdete.
1973: Daud Khan puccsa, a padisahot elűzik. Köztársaság kikiáltása.
1975: Daud kiirtja ellenfeleit.
1978: Puccs, Babrak Karmal megöli Daudot. Taraki az elnök.
1979: Megölik az USA nagykövetét.
1979: Puccs. Hafizullah Amin megöli Tarakit és elnök lesz.
1979: Puccs. Amint megölik, Karmal lesz az elnök.
1979: Szovjet invázió kezdete.
1986: Karmalt szovjet deszantosok megölik. Najibullah az elnök.
1992: A modzsahedek elfoglalják Kabult. Rabbani az elnök.
1994: Dostum és Hekmatjar puccsa. Kabul maradékát lerombolják.
1996: A Taliban elfoglalja Kabult. Tömeggyilkosságok. bin Laden ideköltözik.
1998: Kivégzik az iráni nagykövetet(!!)
1999: Tömegmászárlások a hazarák (törzs) között.
2001: Egy orgyilkos megöli Sah Maszúdot, a lázadók vezérét. 2001 szeptember 11: Innen meg tudjuk...

 

Csuja Imre : Gyojsjeagájású erők

 

Gróf Tisza István levele I. Ferenc Józsefhez

 

(Megjelent: Pesti Hírlap, 1925., 12.13.)

1914, július 27.

Legkegyelmesebb Uram
Nagyon nehezemre esik Felségedet, épen ezekben a napokban háborgatni, sajnos, azonban olyan körülmények, amelyeknek kiszámíthatatlan következményei lehetnek, kényszerítenek erre, mert azokat csak Felséged hatalmi szava rendezheti. A tegnapi nap folyamán utólag értesültünk, hogy a VII. hadtest körzetében Nagybecskereken és Nagykikindán a katonai parancsnokságok utasítására tömegesen tartóztattak le embereket, akik a katonai hírszerző csoportok úgynevezett bizalmasai besúgására gyanúsaknak látszanak. Én a magyarországi hírszerző szolgálat parancsnokát, Dani vezérkari ezredest, magamhoz kérettem, hogy ezt az ügyet simán elintézzem, azonban nemcsak hogy rideg visszautasítással találkoztam, hanem oly kevésbé tiszteletteljes magatartással, hogy kénytelen voltam a megbeszélést udvarias formák között félbeszakítani.
Ezek után tegnap délután a. cs, és kir. hadügyminiszter úrhoz fordultam, aki telefon útján a dolgok tisztázását helyezte kilátásba. E pillanatig azonban — most déli 11 óra van — semmiféle hírt sem koptam Bécsből, ezzel szemben a VII. hadtest körzetében tovább folynak a letartóztatások. Orsován hatvan személyt helyeztek őrizet alá. E tények alapján kénytelen vagyok a legalázatosabban jelenteni, hogy ez az eljárás a mai helyzetben is minden jogalap nélkül van és igen messzemenő következményeket vonhat maga után. A jogi illetékességre vonatkozólag nem is tudom, hogy mire hivatkozhatnak az említett katonai hatóságok. Legfeljebb arra a körülményre, hogy a tegnap kiadott rendelet folytán a katonai bíráskodás kompetenciája tágabb teret nyert. Ebben az esetben, azonban tévedés forog fenn, mert a katonai jogkör kiterjesztése jogot ad ugyan eljárni saját hatáskörében olyanok ellen, akik a rendelet, nyilvánosságra hozatala után tényleges bűncselekedetet követnek el, de semmi esetre sem áll hatalmukban rendőri eljárást gyakorolni olyan emberek ellen, akik bizonyos irányban gyanú alatt állnak, de nem követtek el olyan bűncselekedetet, amely miatt jogos volna ellenük a büntető eljárást megindítani. Az ilyen személyek ellen való eljárás a belügyi kormány nagyon fontos politikai feladata. Igen súlyos kórok és veszedelmek származnának abból, ha ezt az eljárást a kormány tudta és befolyása nélkül katonatisztek hajtanák végre kényük szerint, kiknek incompetenciája ebben a kérdésben minden kétségen felül áll.
Felségedet a legalázatosabban biztosíthatom, hogy senki sem viseltetik melegebb érdeklődéssel a hadsereg szükséglete iránt, mint én és hogy legtávolabb áll tőlem a hadvezetőségnek nehézségeket támasztani, vagy ezekben az eseményteljes napokban frivol kanapé-pöröket támasztani. Engem egyedül és kizárólag az a tudat vezet erre a lépésre, hogy ilyen rendszabályok, ha azokat a minden tekintetben illetékes, körök nem mérlegelik, felingerlik a lakosságot, békés és lojális embereket elidegenítenek, nyugtalanságot és pánikot terjesztenek mindenfelé, tehát a jelen pillanatban is káros következményekkel járhatnak és hosszú időre, végzetes befolyással lehetnek a nemzetiségek békés együttélésére és lojális magatartására.
A rend fenntartásáért az ország területén vállalom a felelősséget. A vezérkarnak nem kell ezzel törődnie, és minden tehetségét és képességét összpontosíthatja arra a feladatra, hogy az ellenséget megverje. Azonban teljesen lehetetlen vállalnom a felelősséget akkor, ha a kormány működését ily módon megbénítja a hadvezetőség.
Bátorkodom tehát a legalázatosabban megkérni Felségedet, kegyeskedjék elrendelni, hogy a katonai hatóságok minden olyan kérdésben, amikor nem azoknak a megbüntetéséről, van szó, akik valamely bűntettet a kivételes rendelet megjelenése után követtek el, és amikor olyan konkrét bűntettekről van szó, amelyek a katonai ítélkezés illetékessége alá tartoznak, azokat a polgári hatóságok illetékessége elé utalják és a kormánnyal karöltve járjanak el.
Én teljes jótállást vállalok, hogy miden esetben a katonai hatóságok részéről történő kezdeményezéseket a legnagyobb előzékenységgel fogják megfontolni és a leggyorsabban elintézni.

Tisza István gróf

 

Mindenre igent kell mondani?

 

„Az élet kikényszeríti, hogy az ember játszmákat játsszon. A kérdés csak az, hogy amit az élet kikényszerít, abba mindig bele kell-e egyezni? Az élet a háborúkat is kikényszeríti. Az élet a népek és a vallások közötti ellentétet is kikényszeríti. Most még sorolhatnám, hogy mi mindent kényszerít ki az élet: negatív indulatokat, gonosz cselekedeteket. Mindenre igent kell mondani? Attól, hogy a világ gonosz és züllött, nekünk is gonosznak és züllöttnek kell-e lennünk? Vagy inkább vállalni kell az ellenállás kockázatát, ami néha az ember egzisztenciájába, sőt az életébe kerülhet? Tudom, hogy ezt senkitől sem lehet megkövetelni, legfeljebb az ember követelheti meg önmagától. De azért nem kell a gyávaságot dicsőséggé emelni!" (Popper Péter)

Termés

 Tar Béla barátom fotója.