Horthy Miklós levele Szuborits Róbert édesapjának

 

 

Az otrantói csata után, még a kórházban lábadozva, Horthy Miklós levelet írt hősi halált halt első tisztje édesapjának. A levél magántulajdonban volt, majd 2005-ben a Horthy Miklós Társaság közadakozásból megvásárolta, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta át megőrzésre. 

 

"Kedves Bátyám!

 

Egy fájdalmas kötelességemnek engedelmeskedem, amikor tisztjeim és egész legénységem nevében vérző szívvel fejezem ki legigazabb részvétemet. Mi magunk is a legnagyobb részvétre szorulunk, szerettük, becsültük, tiszteltük! Alattvalóinak egy mindig szeretettel gondoskodó, mindenre figyelő jóságos feljebbvalója volt, nekem - a mellett, hogy lankadhatatlan kitűnő helyettesem - igaz és hű barátom. Az iránta megnyilvánuló részvét leírhatatlan volt és a temetése a legmeghatóbb és szebb, amit csak elképzelni lehet. - A túlerő elleni 3 órát tartó ádáz küzdelemben szegény Róbert folyton tevékeny volt, mindenütt segített, utánanézett, reparáltatott. 10 óra d.e. után, mikor épen egy keletkező tüzet oltatott el, ment a fedélzeten baloldalt a boot...-nél hátrafelé.

Akkor érte egy szerencsétlen gránát. Rögtön ott volt a segítség, de alig 1 1/2 perc alatt megszűnt élni, tehát nem szenvedhetett. Számos barátai és tisztelői mind azzal vigasztalják magukat, hogy szebb halállal kimúlni nem lehet. Egy érckoporsót csináltattunk, hogy fel lehessen vitetni. Bocsánatod kérem, hogy így, ceruzával írok, de sebesülve az ágyban fekszem és nem akartam soraimmal késni.

A Novara rövidesen Polába megy sérüléseit orvosolni. Remélem, hogy nem kell vissza maradnom, de aztán mégis hosszabb ápolásra szorulok, azért címem bizonytalan. Azonban: An das Komando S.M.S. Novara Marinefeldpost Pola címzésű levelek minden késés nélkül felbontatnak helyettesem által. Szegény Róbert hagyatéka előírás szerint természetesen a legnagyobb precizitással rendeztetik. - Magam is beteg lévén bocsáss meg kedves bátyám, hogy bővebben nem írhatok, de ha legközelebb utam Budapesten vezet keresztül, nem fogom elmulasztani tiszteletemet tenni. Mellékelve küldök egy felvételt, mely a katasztrófa helyét ábrázolja. Az ágyú védpáncélján két találat látható.

 

Legmélyebb részvétemet ismételve és fájdalmatokban fájó szívvel és őszintén osztozva maradok mély tisztelettel

 

őszinte híved

 

Horthy Miklós

sorhajó kapitány

a "Novara" parancsnoka

 

21/V. 917."

 

A levélhez mellékelt fénykép

Omega: Hajnali óceán

 

Krumpli van?

 

 Pistikéék a szovjet iskolában  az ötéves tervet tanulják. Másnap tanfelügyelő érkezik, és a tanító néni felszólítja Pistikét, hogy feleljen az ötéves tervből. Pistike:

- Az ötéves tervnek köszönhetően annyi krumpli fog az idén teremni, hogyha azt egy halomba hordanák, felérne a Jóisten lábáig.
- Na de Pistike! - szól rá a tanító néni - Tudod jól, hogy nincsen Jóisten.
- Miért? Krumpli van?

Az alkony vérző fészke

 Tar Béla barátom fotója.

Budapest Folkfőváros / Folk Capital

 

Egy nyíregyházi iparos mérhetetlen szenvedések után hazajött a vörös pokolból

 

(Megjelent: Nyírvidék, 1936.10.18.)

Itt a machorka és a fekete kalács, a szovjetmunkások nyomorának jele — Bartha József csontig soványodva érkezett orosz feleségével a Víz-utcai apai házba Szovjetoroszországból

A Víz utcában régi nyíregyházi iparoscsalád otthonában, Bartha kárpitos házában nevelkedett fel Bartha József, a család reménysége, aki maga is kárpitosmesterséget tanult. A világháborúban a fiatal Bartha kárpitos a harctérre került. Vitézül harcolt a frontokon, meg is sebesült, végül is egy merész vállalkozás végrehajtásánál az oroszok fogságába került. Barthát mind megannyi foglyot a Murmanszk vasút építkezéséhez vezényelték és megkezdődött szörnyű kálváriája. Az egyoldalú és szegényes táplálék legyengítette, majd skorbutot kapott. Ekkor a melegebb Dél-Oroszország egyik kórházába szállították. Ez volt a veszte. Betegségéből kigyógyult ugyan, de elmulasztotta a hazatérés alkalmait. Ottrekedt Oroszországban és különböző foglalkozással kereste szűkös kenyerét. Közben teljes erővel tombolt a forradalom. Jött a vörös terror uralma. Bartha Kiev közelében egy faluban vonult meg, megnősült és mint kőműves kereste a kenyerét. Borzalmakat Iátott, míg most nagy nehezen hazajöhetett. Itt van előttünk, csontig lesoványodva, elgyengült szervezettel. Arcára vannak írva az őrület országának szörnyű betűi. És kérdéseinkre feltárja az orosz pokol gyötrelmeit.

A machorka ...
Előveszi a szovjetkalácsot, a burkit. Fekete kalács. Olyan, mint a csiriz. A munkások dohányát is megmutatja: a machorkát, mintha forgács és piszok keveréke volna... Ezt a dohányt a volt hadifoglyok jól ismerik abból az időből, amikor nagy volt a dohányínség mindenütt. Szovjetoroszországban azonban ma is ezt kell szívniok a munkásoknak. Bartha pontos számadatokat tud a szovjet viszonyokról. Mint kőműves dolgozott a faluban, ahol csak néha jelentek meg a revolveres szovjet csendőrök, hogy ellenőrizzék a szovjetnek dolgozó parasztokat. Naponta hat rubelt keresett, de ebből csak éhezhetett. A munkások rongyokban járnak a Szovjetben. Barthán ma is ott van az a ruha, amelyet 150 rubelért vett. Régi, kifordított ruha. Egy kiló kenyér 1 rubel 50 kopek, tehát egynapi munkájával négy kiló kenyeret kereshetett... És milyen kenyeret... Amikor felesége átjött a határon és Sátoraljaújhelyen meglátta az utcán árusító pékeket, akik előtt nagy halmaz fehér kenyér volt, csodálkozva kérdezte, hogy miféle ünnep van ma, hogy ilyen nagy bőség van, ilyen fehér kenyeret ilyen nagy tömegben láthatni...
Egy kiló hús 8 rubel... És nem is kapni eleget. Csak a vörös uralom részesei öltöznek jól. Van olyan volt magyar munkás, aki ma alezredes vagy rendőrfőnök ... Az ilyen feltörő kommunistáknak jó dolguk van.

A parasztok kínlódása a vörösök alatt
Megdöbbentő nyomorról rántja le a leplet Bartha előadása. Az orosz parasztok, akik titokban ma is templomzászlót rejtegetnek és a haldoklónak titokban ezt a zászlót mutatják meg, a szovjetnek dolgoznak rabszolgai módra. A terményt be kell szolgáltatniok, csak fél hold lehet a tulajdonukban, összeírják a munkanapokat és eszerint adják ki a szűkös részterményt. Egy tehén után 115 liter tejet kell beszolgáltatni, egy ember 36 rubel adót és 29 kiló húsadót fizet. Éheznek és rongyokban járnak a parasztok ...

A szovjetgyerek feljelenti szüleit
Nagy a gyermeknyomor és neve restség. Már kicsi korukban szívják az újságpapírba csavart dohányt. Nincs lábbeliük, zsákokba csavart lábbal vánszorognak a szovjetiskolába. Itt kikérdezik az otthoni állapotokról. Ha valamelyik gyermek elmondja, hogy otthon szülei imádkoztak, vagy Istent emlegették, vagy elpanaszolja, hogy megverték, a szülőt beidézik és megbüntetik. A templomokból istállókat csináltak. Sok helyütt éjszaka a nép felgyújtotta templomát, semhogy a vörös gyalázatot eltűrje és átengedje az Isten házát...

A kíméletlen szovjetadó
A szovjet adószedés tisztán az erőszak alapján működik. Megtörténik, hogy a faház egy részét lefűrészelve szétbontják és elviszik, az állatokat minden szó nélkül elhajtják. A rongyos ruhában vánszorgó orosz munkások még szesszel sem vigasztalhatják magukat. Egy liter pálinka 12 rubel, kétnapi kereset ára. Azért a tömeg denaturált szeszt iszik...

A szovjet után ...
Az orosz asszony az itthoni állapotokról azt mondja, hogy valóságos paradicsom. Nincs örökös rettegés az életért, nincs éhség, ha szegénység is van. Az itteni szegénység ott gazdagságszámba menne. Az emberek itt szeretnek, segítik és támogatják az ínségest. Sírva hallja még most is Isten házának zengő hívását, a harangot. Reméli Bartha, aki most gyenge szervezete miatt nem vállalhat ipari munkát, hogy könnyebb foglalkozást, hivatalszolgai vagy effajta állást kaphat. A polgári társadalomtól meg is érdemli ezt a támogatást, hiszen megmaradt magyar iparosnak a vörös pokolban is, inkább tűrte az éhséget és megaláztatást.

 

A képen: Hadifogolytábor Vlagyivosztokban (1919.)

Forrás: Fortepan.