A
nyolcvanéves János bácsi, két év udvarlás után megkéri a hetvenöt éves Mari
néni egy kezét. Mari néni igent mond. Másnap reggel felébred az öreg, és nem
tud visszaemlékezni, vajon a nő igent, vagy nemet mondott. Egy óra hezitálás
után felhívja.
- Marika, drága, tegnap megkértem a kezed. Mit válaszoltál?
- Jaj, úgy örülök, hogy hívtál, János! Emlékeztem, hogy tegnap igent mondtam
valakinek, de nem emlékeztem, kinek.
„1. Tűrjétek el
egy-MÁSt. A gazdag magyar nyelv ilyen szépen fejezi ki az egyik ember
más-voltát a másikhoz mérten.
2. Tartsatok ki egy-MÁS mellett.
3. Nézzétek el egy-MÁSnak azt, amit szeretnétek megváltoztatni.
4. Hallgassátok meg egy-MÁSt.
5. Fogadjátok el egy-MÁSt. Fogadjátok el MÁS-nak, fogadjátok el MÁS-ként.
Fogadjátok el MÉGIS! Ez az indokolás nélküli, isteni, önzetlen szeretet.”
(Gyökössy Endre)
(Az ínyencek hungarikuma)
A legenda szerint a cukrászinas véletlenül porcukrot hintett a vajba só helyett. A mester, Dobos C. József (1847–1924) nem restellte megkóstolni az elegyet, és mivel finomnak találta, addig kísérletezett vele, míg megalkotta belőle a könnyű, csokoládépiskótás, karamelltetejű dobostortát. Ez forradalmi újdonságnak számított 1884-ben, mert addig súlyos, főzöttkrém-alapú, emeletes, díszes édességcsodákat készítettek.
A következő évben az Első Budapesti Országos Általános Kiállításon maga az uralkodói pár, Erzsébet és Ferenc József is elégedetten ízlelgette a dobostortát, és ez elindította európai karrierjét. Jégtömbök és különleges csomagolás védte a távoli nagyvárosokba indított szállítmányokat, amelyek a Kecskeméti utcai műhelyben készültek.
A receptet egészen 1906-ig féltve őrizte a névadó, aki a sok gyenge utánzat láttán átadta a titkot a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek és visszavonult. Ezután a tagok szabadon készíthették az eredeti dobostortát, aminek 2017 óta miniszteri rendelet alapján a Magyar Élelmiszerkönyv határozza meg az összetételét és alakját. E szerint „kör alakú torta, amelyben öt egyenlő vastagságú doboslap között doboskrém található. A dobostorta tetejét az aranybarnára karamellizált cukorral készített dobostető alkotja.”
