A tiszadobi pusztítás

 

Milliókat semmisítettek meg

(Megjelent: Nyírvidék, 1919. 01.22.)

Debrecenből írják: Budai Aladár őrnagy, a debreceni karhatalom parancsnoka, aki legutóbb két napra Tiszadobra utazott, hogy az ott működő debreceni kirendeltség munkáját ellenőrizze. Fényes hadnaggyal, a készültség egyik tisztjével együtt visszaérkezett Debrecenbe. Mindketten rendkívül lesújtónak mondják a látványt, mely a tiszadobi csőcselék által kirabolt híres Andrássy-kastély megpillantásakor elébük tárult s azt mondják, hogy ember le nem Írhatja azt a pusztítást, melynek a benne évszázadok óta szorgalmasan felhalmozott felbecsülhetetlen kulturális kincs áldozatul esett.
A kastélynak két emelete és ötvenkilenc mesébe illő fényűzéssel berendezett szobája volt, melyet pompás angolpark övezett. A parkban dámvadak és a tavakban szelídített hattyúk éltek, melyeket a fosztogatók összetereltek és fejszékkel agyonvertek. A földszinti táncteremben egy ébenfából faragott zongora állott, melyet ízzé-porrá törtek. Ennek közelében volt a lovagterem, melyben az Andrássy grófok ősi családi képtára talált elhelyezést, muzeális értékű páncélok, sisakok és más régi fegyverzetek között. Ezeknek jóformán híre-hamva sem maradt.
Az emelet kimondottan magas vendégek fogadására volt berendezve pazar kényelemmel. Egyik szobájában az utolsó darabig Rákóczi Ferencz korabeli bútordarabok állottak, köztük a legendás erdélyi fejedelem nyoszolyája, egy nagy mennyezetes ágy melynek selymei között valaha egy boldogabb Magyarországról szőtte ábrándjait a nagy magyar álmodó. A vandalizmus ezt a szentélyt sem kímélte meg. Az egyik szoba falát teljesen beborította egy kristály tisztaságú velencei tükör, melynek most csak apró cserepei hevernek a földön. Az összes tapétákat s egy gobelint, melyet Andrássy atyja vásárolt Parisban 83 ezer forintért, a megvadult csőcselék feldarabolta és az asszonyok belőle varrattak maguknak mellényeket és szoknyákat. El kell ismerni, hogy drágább ruhadarabokat született hercegnők sem varrathattak maguknak soha. A tiszadobi református pap szobalánya például a gobelin egyik legszebb ábrákkal beszőtt részletét szabatta fel magának. A kastély legfőbb dísze egy teljesen felbecsülhetetlen Van Dyck kép volt, melynek másolata a párisi Louvret díszíti s melynek óriási aranykeretét egy parasztasszonynál találták meg. Mikor kérdőre vonták, kijelentette, hogy a képet feldarabolta és a holt Tiszába dobta, a rámát pedig eltette magának, hogy tükröt vágasson belé.
A második emeleten volt a vendégszoba, felette bástyaszerű toronyszoba feküdt; ebben a szobában töltötte tanulóéveit a kis Andrássy kontesz, ma Magyarország köztársaság elnökének feleség.  A barbár fosztogatók nemcsak hogy mindent elhordták, de azt is, amit elvinni nem tudtak, szétrombolták A szomorúan kongó termekben mindenütt carrarai márványszobrok csonka maradványai hevernek. Egy 180 személyes velencei pohárkészletet, melynek darabja 90 koronába került, pozdorjává törtek. A kastély olyan elkeserítő állapotban van, hogy a debreceni karhatalom egyszerű katonái is könnyeztek, mikor megmutatták nekik és legszívesebben felkoncolták volna az egész falu népét.
Andrássy Gyula egyébként megüzente, hogy a kastélyt többé nem fogja berendezni. Kéri, hogy az esetleg még megmaradt vagy előkeríthető dolgokat juttassák el hozzá, ő maga sohasem akar visszamenni Tiszadobra, ahol ezentúl egy pillanatig sem tudná magát jól érezni.