Miért nem tárgyalnak magyarul az ungvári törvényszéken?

 

(Megjelent: Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1927.03.04.)

Az ungvári járás magyarsága nem érvényesítheti kisebbségi jogait.
Alakítsák meg a magyar tanácsot.
Az ungvári járásnak 20 százalékánál több a magyarsága. A legutóbbi népszámlálás 36 százalék magyarságot tüntet fel az ungvári járásban. Ebből következik, hogy a magyarság, mint nemzeti kisebbség mindenütt beszélhet és tárgyalhat magyarul. A tények azonban megcáfolják a jogokat, még itt „igazság”-szolgáltatás berkeiben is. És a legszomorúbban mutatják meg a való helyzetet. Így például az ungvári törvényszéknél a magyarul beszélő és magát magyarnak valló fél hiába kéri ügyének magyar nyelven való letárgyalások, mert ott nem tudnak magyarul, és így nem lehet magyarul tárgyalni sem!
Pedig a törvényszéken két magyarul tudó bíró van (Dr. Hadzsega a törvényszék elnöke, és Komjáthy dr.) Ennek dacára a magyar fél nem adhatja elő panaszát vagy védekezését magyarul, mert ha van is joga hozzá, joga csak papirosformula marad. A nyelvtörvény szerint az ungvári törvényszéken a magyar fél követelheti ügyének magyarul való tárgyalását, tehát a törvényszék elnökének (hisz a törvény rája nézve is kötelező erejű) már régen kellett volna intézkedni, hogy: a törvényszék magyar tanácsa megalakuljon.
Az igazát a bíróságoknál kereső magyar közönség nem kegyet kér a törvényszék ideiglenes elnökétől, Hadzsega törvsz. bírótól, de a legelemibb jogát követeli, amikor a magyar tanács megalakításához ragaszkodik.
Táblai és Törvényszéki Elnök Urak — intézkedjenek ebben az ügyben!

Fotó: Ungvári utcakép a 30-as évek végéről.

Forrás: Fortepan