Diplomáciai úton követeljük vissza a csehektől a Kassáról elvitt Thököly-kincseket

 (Megjelent: Esti Újság, 1939.06.18.)

Amikor a csehek Kassáról kitakarodtak, sok egyéb értékkel együtt
magukkal vitték az úgynevezett Thököly- kincsnek azt a részét is, amely a Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeum őrzésére volt bízva.
A kincset négy esztendővel ezelőtt a pénzügyigazgatóság épületének alapozási munkálatai alkalmával a véletlen hozta felszínre.
Tizenkét kilogrammot meghaladott az aranylelet súlya, amelynek az értéke százezer pengőre tehető, mert igen ritka aranypénzek, dukátok, tallérok és egy remekmívű kétméteres aranylánc is volt az értékek között. Most a kincstár diplomáciai úton tesz kísérletet arra, hogy a jogtalanul elszállított Thököly- kincset visszakapja a múzeum,
s az is valószínű, hogy a csehek álláspontja miatt nemzetközi bíróság elé kerül az aranylelet ügye, hogy megállapítsák, kit illett meg a fejedelmi kincstárnak századokon át lappangó maradványa.

Aranykincs a pincében
Az az épület, melynek pincéjében a tizenkét kilogrammos aranykincset találták, századokra visszamenőén kincstári épület volt. Hosszú időn át a szepesi kamara székelt itt. Járta ugyan Kassán a legenda, hogy az öreg házak valamelyikében Rákóczi-kincsek vannak elásva, de senki nem gondolt arra, hogy az egykori kamarai épület pincéje rejti a fejedelmi kincset.
1935 augusztusában, amikor mégis csákány alá került a klasszikus szépségű régi épület déli szárnya, hogy ennek helyén az új pénzügyigazgatósági épületet felhúzzák, — a munkások azt az utasítást kapták, hogy 1.15 méteres mélységre ássanak le. Sztahó Péter napszámos ásója azonban egy gondolattal lejjebb hatolt s kemény tárgyban akadt meg. Amikor a föld lekerült róla. a munkás dermedten hagyta abba munkáját. Szikrázó aranyhalmaz vakította el a szemét.
A kincset az akkori városvezetőség foglalta le. 2796 darab különböző időben vert aranypénzből és egy közel két méter hosszú vertarany láncból állt a kincs,
mely tálforma kazettában pihent a földben. A lefoglalt értékeket nyomban meg is mérték. Csupán az aranylánc súlya 56 dekát nyomott. A 27 centiméter hosszú és 15 centiméter magas cizellált kazettát színültig megtöltötte a sok arany. Az egésznek súlya pontosan 11.23 kilogramm volt, aranyértékét 40—50 ezer pengőre,numizmatikai értékét pedig százezer pengőt meghaladó összegre becsülték.

A kincs a Szlovák Bank trezorjába került, ahonnan néhány nap múlva a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság nagy titokban elszállította. Az egész lakosság felháborodott azon, hogy a Kassán talált kincset nem a múzeumban helyezték el s amikor ennek a felháborodásnak a törvényhatósági bizottságban is hangot adtak a magyar pártok, az értékek, egy részét visszaszállították Kassára. Azután megfeledkeztek a kincsről, s amikor Kassa visszatért Magyarországhoz, hatóságaink egyetlen darabot nem találtak az arany dukátokból, amelyek között volt hat centiméteres átmérőjű és hatvan gramm súlyú is.

Aranyláz Kassán
Az aranykincs megtalálása nyomán aranyláz tört ki Kassán. A régi házak lakói mind abban reménykedtek, hogy saját pincéjük Is aranykincset rejteget. Itt is. ott is ásni, kutatni kezdtek.
Kassa városa szerette volna, ha a kincsnek legalább egy része a város tulajdonába kerül. A csehszlovák állam azonban a joggyakorlatra hivatkozva a kincs kétharmadára igényt tartott.
Sokáig foglalkoztatta Kassa lakosságát az a kérdés: Ki rejtette el az aranykincset? A legendák szerint Rákóczi fejedelem ásatta volna el ezeket az értékeket akkor, amikor menekülnie kellett Felsőmagyarországról. Ezt a feltevést valószínűsítette az, hogy az aranypénzek nem egy korból valók. Mások azt vallották, hogy a kincs Bethlen Gábor feleségének nászajándéka volt. Bethlen Gábor ugyanis Kassán, a Lőcsei-házban tartotta menyegzőjét a brandenburgi választófejedelem leányával, Katalinnal és felesége ekkor a német-római császártól négyezer tallér értékű aranyláncot kapott. Végül is az a feltevés győzött, hogy Thököly Imre idejében ásták el a kincset.
Ezt a feltevést a pénzek verési ideje támasztotta alá. Thököly 1682 augusztusában vonult be Kassára és akkor az ellenszegülő városra harmincezer tallér hadisarcot vetett ki. Akkor áshatták el a kamarai palota pincéjében a fejedelmi kincset, amikor Caprara császári kapitány 1683 októberében visszafoglalta a várost. Ezért kapta a lelet a Thököly-kincs nevet.
Kiderült az is, hogy a múlt század hetvenes éveiben ugyancsak az egykori kamarai palota hátsó frontján hasonló körülmények között találtak egy kazetta aranyat.
Annak a híre, hogy Kassára visszakerülhet a Thököly-kincs, alighanem ismét feltámasztja az aranylegendákat. És nem is lehet tudni, hogy melyik öreg háznál jöhet olyan meglepetés, mint aminő négy esztendővel ezelőtt jelentkezett.
Kassa szempontjából mindenesetre már az is sokat fog jelenteni, ha múzeumába visszakerülhet a Thököly-kincs.

A képen: Kassa főtere a múlt század húszas éveiben.

Fotó: Fortapan