(Megjelent: Budapest, 1902.07.29.)
A kolozsvári 48-as ereklyemúzeum értékes ereklyékkel gyarapodott Kovács Lőrinc 48-as honvédőrnagy hagyatékából. Az ereklyék közt legértékesebb Kossuth Lajos szobra, mely vasból készült és melynek talapzatán e szó olvasható: „ Munkats.“ A Nagybánya sz. kir. város levéltárában őrzött okmányok szerint a következő történet fűződik hozzá:
A szobrot, mint azt a néhai őrnagy családja tagjainak is ismételten elbeszélte, az osztrák haditörvényszék ítélete alapján Munkács várában Kossuth Lajos helyett felakasztották. A felakasztott szobrot huzamos ideig hagyták függve a közönség által is hozzáférhető helyen, erről Kovács Lőrinc értesülvén, megbízta Riedl Ignác nagybányai vaskereskedőt, ki Munkácsra szokott vásárokra járni, hogy a szobrot őrizetlen pillanatban kerítse birtokába és hozza el. Riedl Ignác pontosan teljesítette e megbízást és így került a szobor az őrnagy birtokába.
-- A kolozsvári múzeum által átvett ereklyék közt van egy tálca, mely háromkrajcárosokból és egykrajcárosokból van összeállítva, e pénzek veretési ideje 1849. és helye Nagybánya. -- Garibaldi szobra, e szobor előtt tárgyalták az elnyomatás éveiben a hazafiak a nemzet ügyeit a mai Koronaherceg-utcában volt „Kis pipa“ vendéglőben tartott titkos összejöveteleknél, végül Kovács Lőrinc kardbojtja, melyet Budavár bevételénél való küzdelemben használt; ez ostrom alkalmával léptették elő őrnaggyá. Az ereklyemúzeum fáradhatatlan titkára, Kuszkó István egyébként most a legmesszebb menő kutatást eszközli, hogy a felakasztott Kossuth szoborra vonatkozó történelmi részleteket egybegyűjtse.
Kossuth Lajos portréja, a felvétel / reprodukció 1889 körül készült.
Forrás: Fortepan
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése