(Megjelent: Pesti Hírlap, 1906.11.01.)
A kuruc fővezérnek legkedvesebb tartózkodási helye volt Ungvár, ahol ma is áll még a várkastélya, s a munkácsegyházmegyei gör. kath. szeminárium van elhelyezve benne. Rákóczi itt többször meglátogatta őt nemcsak a háború alatt, hanem már azelőtt is, amidőn együtt mentek vadászni a munkácsi rengetegbe. Több egykorú napló s maga a fejedelem is említi, hogy Ungvárra érkezett Bercsényi látogatására, s a várkastélyban hosszabb ideig tanácskoztak. Ungvárott azonban még csak egy szerény emléktábla se hirdeti a két nagy szabadsághős emlékét. Bercsényi egy díszes áldozati kelyhet ajándékozott az ungvári róm. kath. plébániának, amelynek annál nagyobb az értéke, mert Rodostóból egy bizalmas emberével küldte s végrendeletében hagyta a plébániára. Bercsényi hamvait tehát méltán követelhette volna magának Ungvár, sőt követelhetné ma is; mert ez volt a legkedvesebb tartózkodási helye. De ha már ott is marad nagy fejedelme mellett, Ungvár városának hazafias kötelessége volna emléket állítani Bercsényinek. Csodálkozunk, hogy az a város és az a megye, amely oly kiváló szerepet játszott a kuruc és a 48-as szabadságharcban, s amely legutóbb a nemzeti ellenállás idején is oly derekasan viselte magát, nem gondol e hazafias kötelesség lerovására. Ungvár talán egyedüli az országban, ahol semmi szobor, semmi emléktábla nem hirdeti a nagy időket. Az oly lelkes hazafiak, mint Lőrinczy Jenő alispán, Csuha István nagybirtokos, de mindenekfölött Firczák Gyula püspök és gróf Sztáray Gábor főispán nagyon könnyen fölrázhatnák a várost eme közönyéből, csak egy lelkes felhívást kellene kibocsátaniok s maga a diákság is összeadna annyit, hogy legalább egy emléktáblát állítsanak a város egykori földesurának s a vármegye örökös főispánjának, Bercsényinek.
A képen: Bercsényi Miklós 1912-ben felavatott szobra az ungvári várban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése