Királyffy Tibor orosz ezredes és a világháború legügyesebb kémje -- Szék Sándor

(Megjelent:8 Órai Újság, 1938.02.11.)

 

 A világháború kitörése előtt már aláaknázta a monarchiát az oroszok kémszervezete. Hiszen kém volt Redl ezredes is, aki pedig helyettes főnöke volt az Evidenzbureunak, amely a bécsi hadügyminisztérium kémkedési osztálya volt. Rengeteg orosz vezérkari tiszt dolgozott a Felvidéken és Galíciában, mint erdőmérnök, vasúti mérnök, gyári, útépítési munkás, erdész s még több járta az osztrák és magyar területeket, mint artista és utazó ügynök. Sok tanító, vasutas, postás, sőt katona is állott az orosz kémszervezet szolgálatában. Gyakran alkalmaztak kémekül koreaiakat is, akiket a mi közönségünk kínai vándorárusoknak hitt. Kiderült többek közt Görögről, Koburg Ferdinánd herceg főerdőtisztjéről, hogy a felvidéki orosz kémszervezet vezetője.
Krausz Alfréd tábornok könyvében megírta, hogy a legfőbb vezérkar tagjai a bécsi Schwarzenberg kávéházban olyan fesztelenül beszélgettek a legnagyobb hadműveleti titkokról is, hogy a pincérek, akik ellenséges kémszervezet tagjai voltak, minden fáradság nélkül megtudhatlak mindent. Több Ízben járt Budapesten a háború alatt a világhírű Mata Hary kémnő is, aki egyszerre kémkedett a németeknek és franciáknak s a franciák — amikor rájöttek — ki is végeztették.
Ugyancsak Seeliger beszéli el Királyffy Tibor esetét is. Békeidőben szokás volt, hogy honvéd és közös tiszteket kölcsönösen kicseréltek azért, hogy a honvédtisztek megismerjék a közös hadsereg szervezetét és a közösök a honvédséget -- így jelentkezett a grázi közös gyalogezrednél egy Királyffy Tibor nevű tiszt, aki, Seeliger szerint, honvédhuszár alezredesi okmányokat mutatott be. Annyira megszerették, hogy a király nevenapján a tiszti banketten a magyarok nevében ő tartott üdvözlő beszédet. Közvetlenül a háború kitörése előtt aztán Királyffy Tibor eltűnt. Nyomozni kezdtek s csak akkor derült ki, hogy nincs Királyffy Tibor nevű honvédtiszt, tehát okmányai hamisak voltak.
A háború alatt az orosz harctéren nagy vereség érte a grázi dandárt. Több tiszt fogságba került. A sebesült hadifogoly tiszteket a kórházban meglátogatta egy orosz tábornok. Csirkepecsenyét, befőttet és pezsgőt hozott számukra. A hadifogoly tisztek megköszönték.
— Hát nem ismernek meg? — kérdezte tőlük mosolyogva magyarul és németül az orosz tábornok.
Három tiszt nyomban fel is ismerte, hogy az orosz tábornok Királyffy Tibor. Seeliger hivatkozik is arra a három tisztre, akik ezt egybehangzóan jegyzőkönyvbe mondották, amikor hadifogságból visszatértek. Ma sem tudja senki, hogy ki volt ez a Királyffy Tibor. Egyesek felismerni véltek benne egy kis kadétot, magyar úrifiút, aki kalandos hajlamú volt már gyermekkorában, valami csínytevés miatt kidobták a katonaiskolából, elbujdosott, senki sem tudja, hová került. Lehet, hogy Oroszországba sodorta végzete. Lehet, hogy a már akkor is jól működő orosz kémszervezet juttatta ki Oroszországba, hogy tökéletesen magyarul beszélő vezérkari tisztet neveljenek belőle. Mások szerint Királyffy Tibor egy előkelő magyar úrnak fia. Anyja elvált atyjától és egy orosz mérnökkel szökött meg. Magával vitte egyetlen fiát is, aki akkor tizenöt éves volt. A mérnök feleségül vette Oroszországban az asszonyt és a fiú bizonyára orosz katonaiskolába került. Vezérkari tiszt lett belőle. Ezért tudott tökéletesen magyarul. Mindez azonban csak találgatás, az a valóság, hogy ma sem tudjuk, ki volt Királyffy Tibor.
Még rejtélyesebb Szék Sándornak, a világháború egyik legtehetségesebb kémjének sorsa. Szék Sándor egy magyar előkelő gyáros fia. Atyja Belgiumba került, ahol egy gazdag angol nőt vett el feleségül és hatalmas gyárat alapított. A fiatal Szék kitűnő mérnök volt és szenvedélyes rádiótudós. Több rádió találmányát szabadalmaztatta is. Amikor a háború elején a németek elfoglalták Belgiumot, a fiatal Szék jelentkezett a német hadvezetőségnél. Minthogy be tudta igazolni magyar származását s nagy szaktudását a rádió terén, a német hadvezetőség alkalmazta is.
Magát mindvégig jó magyarnak vallotta és mindinkább elnyerte fellebbvalói bizalmát. Kinevezték a brüsszeli német kormányzóság rádiósává. Értékes szolgálatokat tett. Rengeteg hivatalos titkot tudott meg, amiket átadott anyjának, aki angol nő létére a német megszállás alatt is összeköttetést tartott az angol hadvezetőséggel és a titkokat továbbította.
Később megszerezte a németek titkos íráskulcsát, sőt kódkönyvét is. Azután az angol kémszervezet segítségével megszökött Brüsszelből és Londonban bukkant fel. Titkaiért szép pénzt kapott az angoloktól. A háború utáni úgy német, mint angol könyvek szerint Szék titkai segítségével tudtak elolvasni az angolok hosszú ideig minden rádiógrammot. Az angolok el is ismerik, hogy nagyon sok német tengeralattjáró-támadás kivédését és sok német tengeralattjáró elsüllyesztését köszönhetik Szék Sándornak.
Szék Sándor a háború után eltűnt. Ma sem tudja senki, hogy él-e még és ha él, hol él. Családja mindent elkövetett, hogy felkutassa, de ez mindezideig nem sikerült. Angol és német írók egymás nemzetét vádolják azzal, hogy eltették láb alól Széket. Ez azonban nem valószínű. Sokkal inkább hihető, hogy ő valahol visszavonultan él, mert restelli múltját. Amerikai lapokban megjelent egy hír, hogy egy angol tiszt felismerte Széket, egy Oregon állambeli nagybirtokosban; bizonyára azon a pénzen vette birtokát, amelyet az angoloktól kapott. Mások szerint Kínában gyáros. Jelentkeztek ellenben olyanok is, akik azt vallották, hogy ismeretlen emberek gyilkolták meg közvetlenül a békekötés után egy londoni külvárosi utcában. Sohasem fogjuk megtudni, hogy mi lett a Szék Sándor sorsa.