(Megjelent: Kárpátalja, 1926.02.21.)
(A szerkesztő megjegyzése: Hol vagyunk ma ettől?)
Minden hivatalban van két nyelv: a külső érintkezés és a
belső tárgyalás nyelve. A nyelvrendelet szerint Ruszinszkóban a külső
érintkezés nyelve az illető község vagy fél nyelve. Így ha a hatósághoz valaki
beadványt intéz, azt megteheti a saját községe nyelvén; viszont vele is a
község nyelvén tárgyal a hatóság. De a hatóságok egymásközti tárgyalási nyelve
csak cseh lehet. Tehát a ruszin hivatalnok, ha más hivatalnak átír, azt csakis
cseh nyelven teheti. Ennek az a hátránya, hogy ezentúl Ruszinszkóban csak az
lehet hivatalnok, aki a cseh nyelvet szóban és írásban tökéletesen bírja.
Minthogy pedig ilyen hivatalnok még igen kevés van, a hivatalokba csakis csehek
juthatnak be. Ez a nyelvrendelet tehát azt célozza(s ez Kramár párt célja),
hogy minél kevesebb őslakos jusson be a hivatalokba, s annál több cseh.
Ez élénken ellenkezik Podk. Rusz alaptörvényével, amely
szerint a ruszin nyelvet Ruszinszkóban ép oly jogok illetik meg, mint a csehet.
A ker. néppárt vezére Volosin Ágoston még elutazása előtt tanácskozásra hívta
össze a párt végrehajtó bizottságát, amely memorandummal s sürgönnyel fordult a
belügyminiszterhez a nyelvrendelet felfüggesztése érdekében.
A ker. néppárt nagyon jól tudja, hogy minden kormánytámogatásnál
fontosabb dolga nemzete jogainak biztosítása és megvédése. Hír szerint Volosin
a parlamentben is tiltakozni fog a nyelvrendeletnek Ruszinszkóra való kiterjesztése
ellen.
A fotó illusztráció.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése