(Megjelent: Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1922.04.23.)
A rendőrség emberei egyes polgárokat brutálisan bántalmaztak. — A határkiigazító bizottság beregszászvidéki működésének epilógusa. — Hogyan állították össze Beregszász város vyborának névjegyzékét?
Ungvár, ápr. 22.
A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének vezetősége dr.
Korláth Endre és dr. Paulik János képviseletében, mint küldöttség folyó hó
19-én felkeresték dr. Ehrenfeld Pétert, Podkarpatska Rus h. kormányzóját és az
itteni magyarság két sérelmes ügyét tették előtte szóvá. Mindkét ügyben
írásbeli panaszt is nyújtottak át neki.
Az egyik a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének
följelentése a beregszászi
rendőrség ellen, a másik a beregszászi Kisgazda- Földmíves- és Kisiparospárt és a Keresztényszocialista
Párt panasza, illetve tiltakozása Beregszász h. kormánybiztosának eljárása ellen, a Beregszász városi Vybor névjegyzékének önkényes összeállítása tárgyában.
Az írásbeli följelentés beadását a Szövetség azért
tartotta szükségesnek, mert dacára, hogy szóbelileg a följelentés az első
esetben már hónapokkal ezelőtt megtörtént, ez ügyben eddig a felsőhatóságok
részéről megtorló, illetve elégtételt adó intézkedés nem történt.
Ennek előrebocsájtása után a kiküldöttek az ügyeket a
következőkben ismertették:
A nemzetközi-határkiigazító bizottság Podkarpatska Rusban
az elmúlt év szeptemberében működött. Ezzel annak idején az újságok bőven
foglalkoztak, úgyszintén részletesen foglalkoztak azokkal az atrocitásokkal és
jogellenességekkel is, amelyeknek az internacionális delimitációs bizottság
itteni szereplése után az egyes rendőr és közigazgatási hatóságok jóvoltából az
itt őslakos magyarság egyes tagjai, mint csehszlovák állampolgárok, ki voltak
téve. Ezek oly hatósági intézkedések és ténykedések voltak, amelyek sehogy sem
egyeztethetők össze azzal a demokráciával, amelyet a csehszlovák köztársaság
határán belül és kívül oly fennen hirdetnek. Pro memória ismételten utalunk,
mint legkirívóbb esetre az asztélyire. A beregszászi rendőrhatóság több mint 300 ember ellen indíttatott bűnvádi
eljárást azon a címen, hogy azok meg mertek jelenni a határkiigazító bizottság
előtt. Nem kevésbé kirívó, de mindenesetre brutálisabb volt a beregszászi eset, amelyet az asztélyi
ügyből kifolyólag és kapcsolatban örökített meg a beregszászi rendőrség Podkarpatska Rus történelmében, gyarapítván ezzel is
az itteni magyar mártírok számát.
Röviden ki kell térnünk a beregszászi esetre. A határkiigazító bizottságnak Podkarpatska Rusból való
eltávozása után a beregszászi rendőrség, amelynek vezetője Karel Hron
„policájni kapitan“ összefogdostatta a beregszászi magyar társadalom egyes tagjait és azokat tettleg a legbrutálisabban
bántalmazta. Beregszász
magyar társadalmának több vezető egyénisége pedig, hogy meg ne ismerkedjék a
spanyol inkvizícióval, kénytelen volt Beregszászból éjnek idején eltávozni s Ótátrafüredre menni, hogy az akkor ott
időző csehszlovák nemzetgyűlési német és magyar képviselők oltalmát és
segítségét igénybe vegye, úgy a saját, mint a már bántalmazottak érdekében, a beregszászi rendőrség brutalitásaival
szemben. Az elmenekültek azt meg is találták, mert a német és magyar nemzetgyűlési
képviselők és az Ótátrafüreden akkor ülésező Ellenzéki Magyar Pártok Vezérlő
Bizottsága a minden civilizációt meggyalázó beregszászi rendőrügyet magukévá téve, tiltakozó és feljelentő sürgönyt
küldtek egyidejűleg a köztársaság elnökének és Podkarpatska Rus
kormányzóságának. Azóta , hosszú hónapok teltek el és dacára, hogy Huber
Jaroslav akkor még Podkarpatska Rus rendőrprefektusának
is tudomása volt a beregszászi barbarizmusról (ugyancsak a fent megnevezett kiküldöttek
szóbeli jelentése alapján) a beregszászi rendőrírnok Zivny és az ügyben közvetlenül szerepelt társai,
nemkülönben a közvetve szerepelt Karel Hron policejni kapitan ellen sem
fegyelmi, sem más eljárás megindítva nem lett, s nevezettek még ma is a beregszászi polgárság legnagyobb
elkeseredésére és megbotránkozására azokban a hivatali pozíciókban vannak,
ahonnan a beregszászi
spanyol inkvizíció köztudomásra jutása után őket azonnal el kellett volna
távolítani.
A másik panaszos beadvány a helyettes kormánybiztosnak a Beregszász városi administrativny
vybornak önkényes összeállítása körül tanúsított eljárását teszi panasz
tárgyává. A beadvány aláírói a beregszászi Kisgazda, Földmíves és Kisiparos párt és a
Keresztényszocialista párt vezetősége, amely orvoslást kér a h.
kormánybiztosnak ez ügyben elkövetett önkénye ellen. A tények elősorolása után
nevezett pártok vezetősége arra kéri a kormányzót, hogy utasítsa a
kormánybiztost, hogy a vybortagok összeállításánál vegye tekintetbe a létező
összes pártokat és a tagok kinevezése előtt hallgassa meg a pártok vezetőit is.
Mit mondjunk még ezek után? Ami most következik az már
sablon dr. Ehrenfeld h. kormányzó, aki mindig előzékeny, sima és diplomata
modorú ember, s rendszerint mindig mosolyog és nemcsak a magyar politikusokkal,
de legújabban a magyar nyelvvel is nehéz harcokat vív, jóindulattal
végighallgatta a küldöttség előadását s mind két írásbeli beadványt átvette.
Az asztélyi és beregszászi esetet — úgy mondja — ösmeri és a feljelentés alapján az
eljárást folyamatba teszi. Ami a beregszászi vybor dolgát illeti abban is intézkedni fog, annyival inkább,
mert éppen most aktuális Uzshorodon és Munkácson is ez a kérdés. Igaz, hogy nem
sok az amit mondott de Ígéretnek ígéret.
Mi a magunk részéről reméljük, hogy a Szövetség által
beadott följelentés folytán a beregszászi brutális rendőrközegek méltó büntetésüket elnyerik. Ez ügyben a
fegyelmi eljárás megindítása után a legelsőbbrangú teendője legyen a
kormányzóságnak, hogy Karel Hron beregszászi rendőrkapitány és Zsivny rendőrségi írnok Beregszászból elhelyeztessenek, nehogy
jelenlétükkel továbbra is izgassák és még elkeseredettebbé tegyék, a nevezettek
ténykedései miatt amúgy is elkeseredett beregszászi polgárságot.
A városi vyborok kérdésének sürgős és közmegelégedésre
való megoldása szintén fontos az oly sokat emlegetett konszolidáció érdekében.
Az ungvári vybor azonban ennek az ellenkezőjét igazolta. Ilyenből nem kérünk
sem mi ungváriak, de Munkács és Beregszász sem.
Dr. R.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése