Grófi jutalom egy kártyavetés­ért

 

(Megjelent: Pesti Hírlap, 1879. 09.29.)

Engler Teréz már 32 telet élt át s még mindig bántja a szerelem; Riha Tamás bérkocsis egészen rabbá tette a „hajadon“ szívét, Rihának is megtetszett az ábrándos szemű zsidóleány s a dolog vége az lőn, hogy Riha elcsapta a feleségét s Engler Terézhez állott. Te­réz sokat csalódhatott már életében, mert nem igen bí­zott Riha állhatatosságában. Szeretett volna meggyő­ződni arról, vájjon Riha csakugyan szereti és vajon nem jut-e még eszébe régi hitvesét valaha visszafogadni, így merengett a „hajadon“, midőn Hellenreiter Mária sz.-fehérvári szül. 27 éves cigányasszony e szavakkal toppant be hozzá: „Jaj de erős nyillalás van a tirdémben, a szoba egyik sarkában egy nagy kincs van elrejtve, melyet egy szellem őriz. A kincs egy arany s egy ezüst ládában nyugszik, ha a nagyságas asszony nekem adja a negyed risit, előteremtem egy nap alatt.“ Teréz egészen el volt ragadtatva a felfedezés által. Jólesett neki a „nagyságos“ titulus, s ha a „nagy kincs“ is előkerülne, akkor volna csak igazán nagyságos asszony! Mielőtt azonban a kincskeresés nagy művéhez fogott volna, előbb meggyőződést akart magának szerezni Riha hűségéről. A cigány­asszony elővette a kártyát s nagy hókuszpókuszok között elmondá, hogy Rihától nincs mit tartania, mert ez őt forrón szereti, s nemsokára nőül is veszi. A pró­fétai hang, melyen ez volt mondva, bizalmat cseppentett Terézbe a cigányasszony jóstehetsége iránt, s legott hozzáfogott a kincs előteremtésére szükséges intézke­dések megtételére. Egyelőre a cigányasszony utasítá­sához képest egy tyúktojást tett a szoba azon sarkába, melyben a kincs nyugodott. Ez ott maradt 24 óráig. Másnap a cigányasszony ismét eljött, s azt parancsold Teréznek, hogy lépjen a tojásra; ha a belseje tiszta lesz, akkor a kincs minden nehézség nélkül előkerül, ellenkező eset­ben még kissé várakozni kell. A leány a tojásra lépett,— de az nem volt tiszta. Ekkor a cigányasszony ismét azt javasolta, hogy szedje össze a házban lévő összes pénzkészletet s ékszereket, kösse egy fehér kendőbe s tegye azt az összetört tojásra, a kincs ily módon nemkésik előbújni. Teréz úgy cselekedett, amint az neki meg­hagyatott. Elővette a szekrényből gazdájának 150 frt. készpénzét, egy vastag aranyláncot két aranyórát, egy medalliont s két aranygyűrűt, s rátette a tojásra. Harmadnapra eljött újra a cigány asszony, s minthogy még mindig nem bujt elő a kincs, a cigányasszony elkérte a fehér kendőbe kötött készpénz s ékszereket oly cél­ból, hogy azzal a „kilenc kereszt“ s a „kilenc kúthoz“ fog elmenni a kincs „megváltásáért” imádkozni. Teréz szó nélkül adta oda a csomagot, a cigányasszony el is ment vele, de — nem jött többé vissza. Mikor aztán Riha kereste a pénzét, Teréz megijedt, s arra kérte, hogy még csak pár napig várakozzék, majd előhozza azt a cigányasszony s a „kincs“ is előbúvik a szoba sarkából. Riha, úgy látszik, nem hisz csodákban, elrej­tett kincsekben s a cigányasszonyok prófétai tehetsé­gében, s a szegény Terézt letartóztatta. A cigányasszony ellen is megtette a feljelentést, s ezt hosszú kere­sés után sikerült is Brand Lajos komédiás kedvesével együtt elfogni.
A mai végtárgyaláson a cigányasszony azzal vé­dekezett, hogy a pénzt s az ékszereket azért kapta Teréztől, mert „megmondta neki a jövőt.“ A kapott tárgyakat a kálvária hegyen, hol mámorát akarta kipi­henni, ellopták tőle. A törvényszék, dacára e védelem­nek, vádlottnőt csalás miatt a kiszenvedett havi vizs­gálati fogságon kívül még egy évi börtönre ítélte, Brand Lajost pedig a bűnrészesség vádja alól bizonyítékok elégtelensége miatt felmenté.