A határkiigazítás és az aggteleki cseppkőbarlang

 

(Megjelent: Ruszinszkói-Kárpáti Magyar Hírlap, 1922.05.13.)
Pozsony, május 11.
A csehszlovák-magyar országhatár a legszebb, világhírű természeti kincsét az aggteleki cseppkőbarlangot keresztül szeli. A barlang déli bejárata magyar területre esik, a tőle körülbelül 10 km.-re fekvő kijárat, azonban már csehszlovák terüle­ten van. A Toronytető déli oldalán, a barlang magyar területen levő bejáratánál magyar őr áll, az északi kijáratot csehszlovák csendőr őrzi. Hogy a határ hol vágja ketté a barlangot, a „török mecseten“, vagy a „nagy ebédlőn“, vagy talán a „paradicsomon“, azt senki sem tudja, mindössze annyi tény, hogy az új államalakulás óta a barlang el van zárva a látogatók elől. A határkiigazító bizottságnak munkáját képezi, hogy az ily nyilvánvaló abszurdomok megváltoztassa­nak, s mivel a bizottság most végzi munkáját, csehszlovák részről akció indult meg, hogy a barlangot, a világ második legnagyobb cseppkőbarlangját csatolják egészében a csehszlovák köztársasághoz. A magyar tudósok is akciót in­dítottak ezen ügyben és Cholnoky Jenő professzor legutóbb nagyobb cikkben tört lándzsát amellett, hogy a barlang magyar területen ma­radjon.

 

A képen: A Baradla-barlang bejárata melletti Barlang-Szálló (1939.)

Fotó: Fortepan.