Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyéknek 1938. no­vember 10-én felszabadult községei az 1910. évi magyar és 1930. évi cseh népszámlálás szerint

 

 (Megjelent: Magyar városok és vármegyék monográfiája, 1939.)

SZATMÁR MEGYE:
Nagypalád. Kisközség, melynek 1910-ben területe 5361 k. hold, lélekszáma 1525, lakóházainak száma 245 volt. Ekkor 12 német nemzetiségű kivételével magyarok lakták, lakosai közül 38 r. kat., 82 g. kat., 1254 ref., 4 ág. ev., 147 izr. vallású. — 1930-ban 3080 k. holdas területén 279 lakóházban 1557 lelket számláltak, akik közül 30 cseh, 3 kárpátorosz, 1319 magyar, 84 zsidó, 2 egyéb nemzetiségű, 119 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 47 r. kat., 48 g. kat., 1291 ref., 154 izr. és 17 egyéb vallás között.

UGOCSA MEGYE:
Akli. Kisközség, 1910-ben területe 2265 k. hold, lélekszáma 459, lakóházak száma 65. Lakosai közül ekkor 452 magyar, 1 német és 5 oláh anyanyelvű; 46 r. kat., 95 g. kat., 279 ref., 15 g. kel, 24 izr. vallású volt. — 1 930-ba a területe 1149 k. hold, össznépessége 708 lélek, lakóházak száma 153. Anyanyelvileg 15 cseh, 152 kárpátorosz, 362 ma­gyar, 18 zsidó, 9 egyéb, a külföldiek száma 152. Vallás szerint megosz­lik a lakosság 89 r. kat., 229 g. kat., 328 ref., 23 pravoszláv, 21 izr. és 18 egyéb hívő között.

Batár. Kisközség, melynek területe 1910-ben 2965 k. hold, lélekszáma 540, lakóházak száma 107 volt. Anyanyelvileg főként magyarok lakták, kivételt képez 35 kárpátorosz, 1 német, 1 oláh és 1 egyéb nemzetiségű. Felekezet szerint 33 lakos r. kat., 436 g. kat., 53 ref., 2 g. kel., 16 izr. hívő. — 1 930-ban területe már csak 1396 k. hold, hol 131 házban 676 lelket írtak össze. E népességből 260 egyén kárpátorosz, 286 magyar, 6 zsidó, 2 egyéb anyanyelvű, 122 a külföldiek száma. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 35 r. kat., 515 g. kat., 118 ág,, ev., 8 izr. vallásé között.

Csepe. Kisközség, melynek 1910-ben területe 2354 k. hold, lélek­száma 965, lakóházainak száma 179 volt. Ekkor színmagyar község, lakosai közül 86 r. kat., 610 g. kat., 135 ref,, 4 ág. ev., 130 izr. vallású. — 1930-ban 1351 k. holdas területén 202 lakóházban 1224 lelket írtak össze, akik közül 1 cseh, 803 kárpátorosz, 198 magyar, 183 zsidó nemzetiségű, 37 a külföldiek száma. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 96 r. kat., 812 g. kat., 131 ref., 185 izr. hívő között.

Csomafalva. Kisközség, melynek 1910-ben területe 972 k. hold, lélekszáma 391, lakóházak száma 57 volt. Ekkor anyanyelv szerint 142 lakó magyar, 7 német, 242 kárpátorosz. Felekezetileg 17 lakos r. kat., 348 g. kat., 19 ref., 7 izr. vallású. — 1930-ban 559 k. holdas területén 62 lakó­házban 378 lelket számláltak, akik közül 313 kárpátorosz, 20 magyar és 14 zsidó nemzetiségű, 31 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakos­ság 10 r. kat., 325 g. kat., 29 ref., 14 izr. hívő között.

Feketeardó. Nagyközség, melynek 1910-ben területe 4410 k. hold, lélekszáma pedig 1662, és lakóházainak száma 388 volt. Ekkor 1277 lakos magyar, 19 német, 1 tót, 1 oláh, 364 kárpátorosz nemzetiségű; 145 r. kat., 652 g. kat., 572 ref., 293 izr. vallású. — 1930-ban 2374 k. holdas területén 398 házban 1923 lelket számláltak, akik közül 77 cseh, 811 kárpátorosz, 608 magyar, 286 zsidó, 56 egyéb nemzetiségű, 85 pedig külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 175 r. kat., 824 g. kat., 599 ref., 287 izr. és 38 egyéb vallású egyén között.

Fertősalmás. Kisközség, melynek 1910-ben területe 2823 k. hold, lélekszáma pedig 1662, és lakóházainak száma 308 volt. Ekkor 1277 lakos magyar anyanyelvűek és közülük 57 r. kat., 92 g. kat., 611 ref., 5 g. kel., 62 izr. vallású. — 1930-ban 1627 k. holdas területén 159 lakóház­ban 685 lelket számláltak, akik közül 13 cseh, 1 kárpátorosz, 555 magyar, 23 zsidó, 14 egyéb nemzetiségű, 79 a külföldi. Felekezet szerint meg­oszlik a lakosság 63 r. kat., 79 g. kat., 496 ref., 43 izr. és 4 egyéb val­lású egyén között.

Forgolány. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1618 kat. hold, lélekszáma 668, lakóházainak száma 128 volt. Ekkor színmagyar község, lakosai felekezet szerint 43 r. kat., 83 g. kat,, 505 ref., 37 izr. vallású egyén között oszlanak meg. — 1930-ban 807 k. holdas területén 138 lakóházban 700 lelket írtak össze, akik közül 1 cseh, 1 kárpátorosz, 672 magyar, 23 zsidó nemzetiségű, 3 a külföldi. Felekezetileg 41 lakos r. kat., 94 g. kat., 542 ref., 23 izr. vallású.

Karácsfalva. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1185 k. hold, lélekszáma 428, lakóházainak száma 102 volt. Ekkor 25 kárpátorosz kivé­telével magyarok lakták és közülük 24 r. kat., 376 g. kat., 8 ref., 20 izr.vallású. — 1930-ban 702 k. holdas területén 96 lakóházban 447 lelket írtak össze, akik közül 115 kárpátorosz, 305 magyar nemzetiségű és 27 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 16 r. kat., 410 g. kat., 21 ref. vallású között.

Mátyfalva. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1837 k. hold lélekszáma 567, lakóházak száma 100 volt. Lakosai közül ekkor 537 ma­gyar, 11 német, 19 kárpátorosz anyanyelvű; 28 r. kat., 283 g. kat., 178 ref., 78 izr. vallású. — 1930-ban 1057 k. holdas területén 139 lakó­házban 771 lelket írtak össze, akik közül 320 kárpátorosz, 406 magyar, 32 zsidó nemzetiségű és 13 külföldi. Felekezetileg megoszlik a lakosság, 60 r. kat., 395 g. kat., 133 ref., 52 izr. hívő között.

Nevetlenfalu. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1097 k. hold, lélekszáma 542, lakóházainak száma 93 volt. Ekkor 4 egyén kivételével magyar anyanyelvűek lakták és közülük 220 r. kat., 122 g. kat., 170 ref, 30 izr. vallású. — 1930-ban 784 k. holdas területén 127  lakóházban 639 lelket írtak össze, akik közül 54 cseh, 17 kárpátorosz, 428 magyar, 20 zsidó, 5 egyéb nemzetiségű, 117 külföldi. Felekezet szerint megosz­lik a lakosság 263 r. kat., 150 g. kat., 163 ref., 28 izr. és 35 egyéb vallás között.

Salánk. Kisközség, melynek 1910-ben területe 11.979 k. hold, lé­lekszáma 2.322, lakóházainak száma 427 volt. Ekkor lakosai 10 egyén kivételével magyar anyanyelvűek és 95 r. kat., 855 g. kat., 1236 ref., 1 ág. ev., 135 izr. vallású. — 1930-ban 6894 k. holdas területén 516 lakó­házban 2390 lelket írtak össze, akik közül 28 cseh, 648 kárpátorosz, 1525 magyar, 140 zsidó nemzetiségű, 49 külföldi. Felekezet szerint meg­oszlik a lakosság 70 r. kat., 973 g. kat., 1187 ref., 8 pravoszláv, 142 izr. és 10 egyéb vallásé egyén között.

Tiszakeresztúr. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1933 k. hold, lélekszáma 514, lakóházainak száma 97. Színmagyar község, lakosai közül 51 r. kat., 48 g. kat., 388 ref., 1 ág. ev., 26 izr. vallású. — 1930-ban 1111 k. holdas területén 111 lakóházban 532 lelket számláltak, akik közül 18 kárpátorosz, 509 magyar nemzetiségű, 5 pedig külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 45 r. kat., 45 g. kat., 444 ref. vallású között.

Tiszaújhely. Kisközség, melynek 1910-ben területe 2004 k. hold, lélekszáma 737, lakóházainak száma 114 volt. Lakosai közül ekkor 664 magyar, 11 német, 60 kárpátorosz, 2 egyéb nemzetiségű; 59 r. kat., 485 g, kat., 138 ref., 9 ág. ev., 46 izr. vallású. — 1 930-ban 1154 k. holdas területén 167 lakóházban 910 lelket írtak össze, akik közül 7 cseh, 244 kárpátorosz, 599 magyar, 30 zsidó nemzetiségű és 30 a külföldiek száma. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 46 r. kat., 580 g. kat., 200 ref., 53 pravoszláv, 30 izr. és 1 egyéb vallású egyén között.

Tiszaújlak. Nagyközség, melynek 1910-b.en területe 1376 k. hold, lélekszáma 3470, lakóházainak száma 541 volt. Lakosai közül ekkor 3411 magyar, 33 német, 3 tót, 2 oláh, 15 kárpátorosz, 6 egyéb nemzetiségű; 817 r. kat., 564 g. kat., 866 ref., 14 ág. ev., 1 g. kel., 1208 izr. vallású, — 1930-b a n 740 k. holdas területén 535 lakóházban 3382 lelket Írtak össze, akik közül 139 cseh, 499 kárpátorosz, 1571 magyar, 844 zsidó, 25 egyéb nemzetiségű és 304 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakos­ság 672 r. kat., 664 g. kat., 921 ref., 3 pravoszláv, 1070 izr. és 52 egyéb vallású egyén között.

Tivadarfalva. Kisközség, melynek területe 1910-ben 419 k. hold, lélekszáma 423, lakóházainak száma 84 volt. Lakosai ekkor 9 egyén ki­vételével magyar anyanyelvűek és 6 r. kat., 52 g. kat., 345 ref., 20 izr. vallású. — 1930-ban 410 k. holdas területén 92 lakóházban 490 lelket írtak össze, akik közül 3 cseh, 3 kárpátorosz, 434 magyar, 10 zsidó nemzetiségű és 40 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 4 r. kat., 50 g. kat., 419 ref., 11 izr. és 6 egyéb vallású egyén között.

BEREG MEGYE:
Alsóremete. Kisközség, 1910-ben területe 655 k. hold, lélekszáma 457 és 94 lakóház volt a községben. Ekkor 19 lakos magyar, 438 kár­pátorosz anyanyelvű volt, közülük 3 r. kat., 428 g. kat., 5 ref., 21 izr. vallású. — 1 930-ban területe 377 k. hold, össznépessége 631 lélek, lakóházak száma 117. Anyanyelvileg 1 lakos cseh, 603 kárpátorosz, 2 magyar, 21 zsidó, 4 a külföldi; felekezetileg 10 r. kat., 598 g. kat., 21 izr. és 2 egyéb vallású között oszlik meg a lakosság.

Alsóschönborn. Kisközség, 1910-ben területe 1803 k. hold, lako­sainak száma 525, lakóházak száma 67. Anyanyelvileg ekkor 27 lakos magyar, 465 német, 33 kárpátorosz; 476 r kat., 37 g. kat., 12 izr. vallású, 1930-ban 1038 k. hold területen, 85 lakóházban 522 lelket írtak össze, Közülük 9 kárpátorosz, 27 magyar, 15 zsidó, 466 egyéb anyanyelvű, 5 a külföldi. Felekezetileg 482 r. kat., 24 g. kat., 1 pravoszláv, 15 izr., között oszlik meg a lakosság.

Asztély. Kisközség, melynek területe 1910-ben 1133 k. hold, lé­lekszáma 510 volt, lakóházak száma 87. Színmagyar község volt, feleke­zetileg 68 lakos r. kat., 22 g. kat., 382 ref., 38 izr. vallású. — 1930-ban 635 k. holdas területén 98 házban, 547 lelket írtak össze, akik közül 25 cseh, 10 kárpátorosz, 420 magyar, 26 zsidó, 13 egyéb anya­nyelvű, külföldi 53. Felekezetileg megoszlik a lakosság 71 r. kat., 15 g. kat., 422 ref., 34 izr. és 5 egyéb vallású között.

Badaló. Kisközség, melynek területe 1910-b e n 2111 k. hold volt, lélekszáma 1107, lakóházak száma 195. Anyanyelv szerint 1090 lakos magyar, 4 német, 2 kárpátorosz és 11 egyéb; közülük 9 r. kat., 10 g. kát., 1010 ref., 1 ág. ev., 77 izr. vallású. — 1930-ban 950 k. holdas területén, 255 házban 1164 lakost írtak össze, akik közül 17 cseh, 2 kár­pátorosz, 1053 magyar, 36 zsidó anyanyelvű, 56 a külföldiek száma. Felekezetileg 9. r. kat., 4 g. kat., 1081 ref., 56 izr. és 14 egyéb vallású,
között oszlik meg a lakosság.

Balazsér. Kisközség. Területe 1910-ben 1938 k. hold volt, lakosainak száma 689, akik 16 kárpátorosz nemzetiségű kivételével magyar anya­nyelvűek. Felekezetileg 167 a róm. kat., 106 a g. kat., 302 a ref., 114 az izr. vallású. Lakóházak száma 129. — 1930-ban területe 908 k. hold, hol 135 lakóházban 723 lelket írtak össze. E népességből 4 cseh, 242 kárpátorosz, 410 magyar, 30 zsidó, 14 egyéb anyanyelvű, 23 a külföldiek száma. Felekezetileg megoszlik a lakosság 34 r. kat., 344 g. kat., 311 ref., 4 pravoszláv, 30 egyéb vallású egyén között.

Barkaszó. Kisközség, melynek területe 1910-ben 3428 k. hold, lélekszám 1141, lakóházak száma 191. Lakói közül 1106 egyén magyar, 18 német, 1 tót, 16 kárpátorosz anyanyelvű, felekezetiig 73 a róm. kat., 156 a g. kat., 793 a ref., 2 az ág. ev., 117 az izr. vallású. —1930-ban 1972 k. holdas területén 274 lakóházban 1630 lelket írtak össze. Ekkor lakosai közül 38 cseh, 230 kárpátorosz, 1156 magyar, 139 zsidó, 48 egyéb nemzetiségű, 19 a külföldiek száma. Felekezetileg meg­oszlik a lakosság 127 r. kat., 265 g. kat., 1074 ref., 14 pravoszláv, 139 izr. és 11 egyéb vallású egyén között.

Bátyú. Kisközség, melynek területe 1910-ben 2200 k. hold, lélekszáma 1490. Lakóházak száma 205. Anyanyelv szerint ekkor 1445 lakos magyar, 36 német, 1 tót és 8 kárpátorosz. Felekezetileg 116 volt a r. kat., 56 a g. kat., 1108 a ref., 7 az ág. ev., 203 az izr. hívők száma. — 1930-ban a terület 1266 k. hold, 294 házban 1837 lelket írtak össze. Ekkor 135 a cseh, 65 a kárpátorosz, 1331 a magyar, 191 a zsidó, 8 az egyéb nemzetiségű lakos, a külföldiek száma 107. Felekezetileg meg­oszlik a lakosság 166 r. kat., 94 g. kat., 1293 ref., 233 izr. és 51 egyéb vallású egyén között.

Bene. Kisközség, melynek területe 1910-ben 1638 k. hold, lako­sainak száma 689. Ez a népesség 129 lakóházban helyezkedett el. Anya­nyelv szerint a lakósok 16 kárpátorosz kivételével magyarok, felekezetileg 167 a r. kat., 106 a g. kat., 302 a ref., 114 az izr. hívők száma. —1930-ban 943 k. hold területen 216 házban 962 lelket számláltak, akik közül 31 cseh, 37 kárpátorosz, 775 magyar, 52 zsidó nemzetiségű, 67 a külföldiek száma. Felekezet szerint megoszlik a lakosság: 206 r. kat., 164 g. kat., 506 ref., 4 pravoszláv, 72 izr. és 10 egyéb hívő között.

Beregardó. Kisközség, melynek területe 1910-ben 2836 k. hold volt, a lélekszáma 812, a lakóházak száma 122. Ekkor 6 kárpátorosz nem­zetiségű kivételével színmagyar a lakosság, akik közül 176 a r. kat., 162 a g. kat., 390 a ref., 84 az izr. vallású — 1930-ban területe 1632 k. hold, 964 a lélekszáma és 159 lakóház van a községben. Anyanyelv sze­rint 63 lakos kárpátorosz, 802 magyar, 43 zsidó, 18 egyéb, 38 a kül­földiek száma. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 235 r. kat., 203 g. kat., 445 ref., 2 pravoszláv, 79 izr. között.

Beregdéda. Kisközség, melynek területe 1910-ben 2755 k. hold,
lélekszáma 898, lakóházak száma 149 volt. Ekkor a lakosság 2 kárpátorosz nemzetiségű, 62 a külföldiek száma; felekezetileg megoszlik a lakosság kat., 495 ref., 75 izr. vallású. 1930-ban területe 1585 k. hold, lélekszáma 988, lakóházak száma 182. Anyanyelvileg 37 a cseh, 62 a kárpátorosz, 819 a magyar, 26 a zsidó, 6 egyéb és 38 a külföldiek száma. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 89 r. kat., 314 g. kat., 549 ref., 26 izr. és 10 egyéb vallású egyén között.

Beregsom. Kisközség, melynek 1910-b en területe 4332 k. hold, lé­lekszáma 1082, lakóházainak száma 194 volt. Anyanyelv szerint ekkor 4 kárpátorosz kivételével magyar anyanyelvű a lakosság, akik közül 75 r. kat., 68 g. kat., 867 ref., 1 unitárius és 71 izr. vallású. 1930-ban területe 2493 k. hold, lakosainak száma 1100, akik 201 lakóházban helyezkednek el. Anyanyelvileg 55 a cseh, 72 a kárpátorosz, 892 a magyar, 19 a zsidó nemzetiségű, 62 a külföldiek száma; felekezetileg megoszlik a lakosság 96 r. kat., 75 g. kat., 894 ref., 2 pravoszláv, 25 izr. és 8 egyéb vallású között.

Beregszász. Rendezett tanácsú város, melynek 1910-ben területe 7.700 k. hold, lélekszáma 12.933, lakóházak száma 1584 volt. Ekkor anya-nyelvileg megoszlott a lakosság 12.432, magyar, 140 német, 55 tót, 10 oláh, 221 kárpátorosz, 5 horvát, 1 szerb és 69 egyéb nemzetiségű között. Felekezetileg 2.724 r. kat., 1826 g. kat., 4344 ref., 118 ág. ev., 10 g, kel.,1 unit. és 3909 izr. volt a hívők száma. 1930-ban területe 4235 k. hold, lakóházak száma 2409, lélekszáma 19.007. Anyanyelvileg 2034 lakos cseh, 1954 kárpátorosz, 9190 magyar, 3759 zsidó, 666 egyéb nemzetiségű, 1404 a külföldiek száma. Felekezet szerint 4475 r. kat., 3202 g. kat., 4992 ref., 115 pravoszláv, 5680 izr., 543 egyéb hívő.

Beregújfalu. Kisközség, melynek 1910-ben területe 4477 k. hold, lélekszáma 1300, lakóházak száma, 200 volt. Anyanyelvileg 1285 magyar, 17 kárpátorosz és 2 egyéb nemzetiségű lakos volt, akik közül 28 r. kat., 23 g. kat., 1147 ref., 106 izr. vallású. 1930-ban területe 2576 k. hold, lélekszáma 1512, lakóházak száma 309. A lakosok közül 2 cseh, 101 kárpát­orosz, 1359 magyar, 39 zsidó, 5 egyéb nemzetiségű, 6 a külföldiek szá­ma. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 23 r. kat., 78 g. kat., 1271 ref., 17 pravoszláv, 102 izr. és 21 egyéb vallású agyén között.

Bótrágy. Kisközség, melynek 1910-ben területe 4403 k. hold, lélek-száma 1426, házainak száma 194 volt. Anyanyelv szerint 1 német és 11 kár­pátorosz kivételével magyar a lakosság, felekezetileg 246 r. kat., 53 g. kat., 1041 ref., 86 izr. vallású. 1930-ban területe 2534 k. hold, házak száma 236, az össznépesség 1345. Lakosai közül 86 cseh, 122 kárpátorosz, 1040 magyar, 46 zsidó nemzetiségű, 51 a külföldiek száma. Felekezet sze­rint megoszlik a lakosság 188 r. kat., 140 g. kat., 942 ref., 51 izr. és 19 egyéb vallású egyén között.

Bulcsu. Kisközség, melynek 1910-ben területe 962 k. hold, lélekszáma 725, lakóházainak száma 95 volt. Anyanyelv szerint 715 lakos magyar,
1 német, 5 kárpátorosz és 4 egyéb nemzetiségű. Felekezetileg 311 r. kat., 66 g. kat., 314 ref,, 8 ág. ev., 26 izr. vallású. 1930-ban 554 k. holdas területén 141 lakóházban 926 lelket írtak össze, akik közül 25 cseh, 67 kárpátorosz, 727 magyar, 13 zsidó, 3 egyéb nemzetiségű, 91 a külföldiek száma. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 358 r. kat., 142 g. kat., 389 ref., 5 pravoszláv, 20 izr. és 12 egyéb vallású között.

Csetfalva. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1662 k. hold, lé­lekszáma 558, lakóházainak száma 104 volt. Ekkor 3 egyén kivételével magyar anyanyelvű a lakosság és közülük 108 r. kat., 65 g. kat., 344 ref., 41 izr. vallású. 1930-ban területe 993 k. hold, lélekszáma 544, lakóházak száma 107. Lakosai közül 13 cseh, 15 kárpátorosz, 458 magyar, 12 zsidó nemzetiségű, 56 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 81 r. kat., 92 g. kat., 359 ref., 16 izr. és 6 egyéb vallású között.

Csonkapapi. Kisközség, melynek 1910-ben területe 3052 k. hold, lélekszáma 1120, lakóházainak száma 151 volt. Anyanyelv szerint szín­magyar község, lakosai közül 72 r. kat., 41 g. kat., 962 ref., 4 g. kel., 41 izr. vallású volt. 1930-ban 1631 k. holdas területén 181 házban 1185 lelket írtak össze, akik közül 11 cseh, 23 kárpátorosz, 1019 magyar, 14 zsidó, 5 egyéb nemzetiségű, 113 a külföldi. Felekezetileg megoszlik a lakosság 82 r. kat., 46 g. kat., 1009 ref., 26 izr., 22 egyéb vallású között.

Dercen. Kisközség, melynek 1910-ben területe 7682 k. hold, lélek­száma 2025, lakóházainak száma 285 volt. Anyanyelv szerint 1877 lakos magyar, 3 német, 145 kárpátorosz. Felekezetileg 76 r. kat., 285 g. kat., 1568 ref., 96 izr. vallású. 1930-ban 3187 k. holdas területén, 360 lakó­házban, 1835 lelket írtak össze, akik közül 6 cseh, 11 kárpátorosz, 1802 magyar, 15 zsidó nemzetiségű. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 22 r. kat., 16 g. kat., 1766 ref., 30 izr., 1 egyéb vallású.

Felsőremete. Kisközség, melynek területe 1910-ben 6662 k. hold, lélekszáma 356, lakóházainak száma 54 volt. Anyanyelv szerint 198 ma­gyar, 132 kárpátorosz és 32 egyéb nemzetiségű él a községben. Fele­kezetileg 31 r. kat., 275 g. kat., 14 ref., 36 izr. vallású. 1930-ban 3834 k. holdas területén 73 lakóházban 453 lelket írtak össze, akik közül 5 cseh, 411 kárpátorosz, 1 magyar, 35 zsidó nemzetiségű. Felekezet szerint meg­oszlik a lakosság 20 r. kat., 395 g. kat., 35 izr., 1 egyéb vallású.

Fornos. Kisközség, melynek 1910-ben területe 3788 k. hold, lélekszáma 738, lakóházainak száma 120 volt. 20 kárpátorosz kivételével magyarok lakták, akik közül 10 r. kat., 53 g. kat., 654 ref., 1 ág. ev., 20 izr. vallású. — 1930-ban 2180 k. holdas területén 157 lakóházban 873 lelket írtak össze, akik közül 1 cseh, 23 kárpátorosz, 812 magyar, 20 zsi­dó nemzetiségű, 17 a külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 4 r. kat., 31 g. kat., 816 ref., 20 izr. és 2 egyéb vallású egyén között.

Gát. Kisközség, melynek 1910-ben területe 6513 k. hold, lélekszá­ma 1967, lakóházainak száma 242 volt. Anyanyelv szerint 1761 lakos ma­gyar, 17 német, 7 tót, 1 oláh, 180 kárpátorosz, 1 egyéb nemzetiségű. Kö­zülük 151 r. kat., 408 g. kat., 1236 ref., 11 ág. ev., 18 g. kel., 143 izr. vallású. 1930-ban 3748 k. holdas területén 319 lakóházban 2005 lelket Írtak össze, akik közül 19 cseh, 307 kárpátorosz, 1600 magyar, 43 zsidó, 9 egyéb nemzetiségű, 27 a külföldi. Felekezet szerint megoszlik a la­kosság 91 r. kat., 334 g. kat., 1485 ref., 1 pravoszláv, 91 izr. és 3 egyéb vallású között.

Halábor. Kisközség, melynek 1910-ben területe 927 k. hold, lélek­száma 508, lakóházainak száma 94 volt. Ekkor színmagyar község, akik közül 7 r. kat., 13 g. kat., 479 ref., 9 izr. vallású. 1930-ban 513 k. holdas területén 125 lakóházban 606 lelket számláltak, akik közül 10 cseh, 2 kár­pátorosz, 561 magyar, 2 egyéb nemzetiségű, 31 a külföldi. Felekezetileg megoszlik a lakosság 11 r. kat., 14 g. kat., 569 ref., 3 izr., 9 egyéb val­lású.

Hetyen. Kisközség, melynek 1910-ben területe 2896 k. hold, lé­lekszáma 751, lakóházainak száma 132 volt. Ekkor 6 tót és 7 kárpátorosz kivételével magyar anyanyelvű a lakosság és közülük 30 r. kat., 31 g. kat. 658 ref., 6 ág. ev., 26 izr. vallású. 1930-ban 1443 k. holdas területén 164 lakóházban 783 lelket írtak össze, akik közül 21 cseh, 15 kárpátorosz, 671 magyar, 21 zsidó, 40 egyéb nemzetiségű, 15 a külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 29 r. kat., 20 g. kat., 698 ref., 22 izr., 14 egyéb vallású egyén között.

Izsnyéte. Kisközség, melynek 1910-ben területe 6153 k. hold, lélekszáma 1478, lakóházainak száma 256 volt. Ekkor lakosai 8 kárpátorosz kivételével magyar anyanyelvűek, akik közül 6 r. kat., 574 g. kat., 785 ref., 113 izr. vallású. 1930-ban 3418 k. holdas területén 305 házban, 1632 lelket írtak össze, akik közül 1 cseh, 612 kárpátorosz, 963 magyar, 49 zsidó, 1 egyéb nemzetiségű, 6 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a la­kosság 14 r. kat., 629 g. kat., 922 ref., 10 pravoszláv, 57 izr. vallású egyén között.

Kígyós. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1891 k. hold, lélekszáma 446, lakóházainak száma 90 volt. Anyanyelvilg 3 egyén kivételével színmagyar község, lakosai közül 44 r. kat., 19 g. kat., 367 ref., 1 ág. ev., 15 izr. vallású. 1930-ban 1135 k. holdas területén 123 lakóházban 635 lelket írtak össze, akik közül 6 cseh, 25 kárpátorosz, 589 magyar, 1 zsi­dó 8 egyéb nemzetiségű, 6 a külföldiek száma. Felekezet szerint meg­oszlik a lakosság 70 r. kat., 61 g. kat., 441 ref., 1 pravoszláv, 20 izr. és 42 egyéb vallású.

Kisbégány. Kisközség, melynek 1910-ben területe 2408 k. hold, lélekszáma 807, lakóházainak száma 125 volt. Színmagyar község, lakosai közül 58 r. kat., 37 g. kat., 672 ref., 40 izr. vallású. 1930-ban 1386 k. holdas területén 157 lakóházban 850 lelket számláltak, akik közül 25 kár­pátorosz, 804 magyar, 8 zsidó nemzetiségű és 13 külföldi. Felekezet sze­rint megoszlik a lakosság 58 r. kat., 67 g. kat., 705 ref., 20 izr. hívő között.

Kisdobrony. Kisközség, melynek 1910-ben területe 2778 k. hold, lélekszáma 1207, lakóházak száma 210 volt. Ekkor 2 egyén kivételével magyarok lakták, közülük 33 r. kat., 16 g. kat., 944 ref., 214 izr. vallású, 1930-ban 1599 k. holdas területén 227 lakóházban 1283 lelket szám­láltak, akik közül 7 kárpátorosz, 1202 magyar, 54 zsidó nemzetiségű, 20 pedig külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 19 r. kat., 31 g. kat., 1081 ref., 149 izr. és 3 egyéb vallású egyén között.

Kisgut. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1457 k. hold, lélek­száma 342, lakóházainak száma 58 volt. Lakosai 4 egyén kivételével ma­gyar anyanyelvűek, akik közül 30 r. kat., 20 g. kat., 253 ref., 39 izraelita vallású. 1930-ban 838 k. holdas területén 76 lakóházban 394 lelket ír­tak össze, akik közül 5 kárpátorosz, 361 magyar, 17 zsidó, 1 egyéb nem­zetiségű, 10 a külföldiek száma. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 31 r. kat., 24 g. kat., 285 ref., 29 izr., 25 egyéb vallású.

Kisharangláb. Kisközség, melynek 1910-b e n területe 422 k. hold, lé­lekszáma 357, lakóházainak száma 74 volt. Ekkor színmagyar község, lakosai közül 5 r. kat., 1 g. kat., 327 ref., 24 izr. vallású. 1930-ban 309 k. holdas területén 81 lakóházban 479 lelket számláltak, akik közül 25 cseh, 7 kárpátorosz, 424 magyar, 14 zsidó nemzetiségű és 9 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 44 r. kat., 18 g. kat., 391 ref., 17 izr. és 9 egyéb vallású egyén között.
Klastromalja. Kisközség, melynek 1910-ben területe 162 k. hold, lélekszáma 379, lakóházainak száma 55 volt. Lakosai közül 23 magyar, 22 német, 1 tót, 333 kárpátorosz anyanyelvű; 18 r. kat., 337 g. kat., 2 ref., 22 izr. vallású. 1930-ban 93 k. holdas területén 89 lakóházban 437 lelket írtak össze, akik közül 5 cseh, 384 kárpátorosz, 10 magyar, 14 zsidó, 2 egyéb nemzetiségű és 22 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 29 r. kat., 392 g. kat., 2 ref., 14 izr. vallású között.

Kovászó. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1862 k. hold, lé­lekszáma 668, lakóházainak száma 138 volt. Anyanyelv szerint 44 lakos magyar, 43 német, 581 kárpátorosz, felekezetileg 2 r. kat., 614 g. kat., 4 ref., 48 izr. vallású. 1930-ban 1069 k. holdas területén 167 lakóház­ban 857 lelket számláltak, akik közül 707 kárpátorosz, 92 magyar, 31 zsidó nemzetiségű és 27 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 12 r. kat., 794 g. kat., 7 ref., 44 izr. hívő között.

Macsola. Kisközség, melynek 1910-ben 1801 k. holdas területe 466 lakosa és 66 lakóháza volt. Ekkor színmagyar község, lakosai közül 115 r. kat., 63 g. kat., 239 ref., 1 ág. ev., 48 izr. vallású. 1930-ban 1105 k. holdas területén 128 házban 735 lelket írtak össze, akik közül 44 cseh, 175 kárpátorosz, 409 magyar, 24 zsidó és 15 egyéb nemzetiségű, 68 a külföldiek száma. Felekezetileg megoszlik a lakosság 195 r. kat., 219 g. kat., 269 ref., 16 pravoszláv, 24 izr. és 12 egyéb vallású egyén között.

Makkosjánosi. Kisközség, melynek 1910-ben területe 3258 k. hold, lélekszáma 1118, lakóházainak száma 196 volt. Ekkor 1 kárpátorosz és 25 egyéb nemzetiségű lakos kivételével magyarok lakták, közülük 23 r. kat., 381 g. kat., 249 ref., 15 izr. vallású. 1930-ban 1875 k. holdas területén 222 lakóházban 1134 lelket írtak össze, akik közül 1 cseh, 38 kárpátorosz, 1062 magyar, 6 zsidó, 1 egyéb nemzetiségű és 26 külföldi. Felekezet sze­rint megoszlik a lakosság 44 r. kat., 825 g. kat., 249 ref., 16 izr. vallású között.

Mezőgecse. Kisközség, melynek 1910-ben területe 823 k. hold, lé­lekszáma 359, lakóházainak száma 50 volt. Lakosai ekkor 6 egyén kivé­telével magyar anyanyelvűek és közülük 75 r. kat., 70 g. kat., 183 ref., 1 ág. ev., 30 izr. vallású. 1930-ban 473 k. holdas területén 72 lakóház­ban 487 lelket írtak össze, akik közül 25 kárpátorosz, 406 magyar, 4 zsi­dó, 1 egyéb nemzetiségű és 51 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 97 r. kat., 120 g. kat., 255 ref., 14 izr. és 1 egyéb vallású egyén között.

Mezőhomok. Kisközség, melynek 1910-ben területe 626 k. hold, lélekszáma 260, lakóházak száma 51 volt. Ekkor 8 kárpátorosz kivételé­vel magyar anyanyelvűek lakták, közülük 7 r. kat., 228 g. kat., 15 ág. ev., 10 izr. vallású. 1930-ban 360 k. holdas területén 64 lakóházban 310 lelket írtak össze, akik közül 30 kárpátorosz, 269 magyar, 9 zsidó nemzetiségű és 2 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 17 r. kat., 269 g. kat., 15 ref., 9 izr. vallású között.

Mezőkaszony. Nagyközség, melynek 1910-ben területe 5095 k. hold, lélekszáma 2462, lakóházainak száma 347 volt. Ekkor 2451 magyar, 12 német, 1 oláh, 3 kárpátorosz és 1 egyéb anyanyelvű egyén lakta, akik közül 449 r. kat., 143 g. kat., 1299 ref, 12 ág. ev., 565 izr. vallású. 1930-ban 1452 k. holdas területén 435 lakóházban 2665 lelket számláltak, akik közül 108 cseh, 110 kárpátorosz, 1686 magyar, 432 zsidó, 4 egyéb nem­zetiségű és 325 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 381 r. kat., 238 g. kat., 1438 ref., 3 pravoszláv, 551 izr. és 54 egyéb vallású között.

Munkács. Rendezett tanácsú város, melynek 1910-ben területe 10.564 k. hold, lélekszáma 17.275, lakóházainak száma 2074 volt. Anyanyelv sze­rint 12.686 magyar, 3.078 német, 42 tót, 18 oláh, 1394 kárpátorosz, 4 horvát, 1 szerb és 52 egyéb anyanyelvű lakos lakta, közülük 3.520 r. kat., 4.081 g. kat., 1.771 ref., 190 ág. ev., 21 g. kel., 3 unit., 7675 izr. és 14 egyéb vallású. 1930-ban 6079 k. holdas területén 2540 lakóházban 26.102 lelket írtak össze, akik közül 2.664 cseh, 6.476 kárpátorosz, 5.561 magyar, 8.869 zsidó, 1097 egyéb nemzetiségű és 1435 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 5.742 r. kat., 6.378 g. kat., 1.429 ref., 376 pravo­szláv, 11.313 izr. és 864 egyéb vallású között.

Munkácsváralja. Kisközség, melynek 1910-ben területe 395 k. hold, lélekszáma 979, lakóházainak száma 165 volt. Lakosai közül ekkor 54 ma­gyar 407 német, 518 kárpátorosz nemzetiségű; 399 r. kat., 529 g. kat., 2 ág. ev., 183 izr. vallású. 1 930-ban 227 k. holdas területén 201 lakó­házban 1113 lelket számláltak, akik közül 26 cseh, 626 kárpátorosz, 8 ma­gyar, 61 zsidó, 385 egyéb nemzetiségű. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 448 r. kat., 588 g. kat., 5 ref., 3 pravoszláv, 61 izr. és 8 egyéb vallású.

Nagybégány. Kisközség, melynek 1910-ben területe 3292 k. hold, lélekszáma 1136, lakóházainak száma 404 volt. Ekkor színmagyar község, lakosai közül 195 r. kat., 370 g. kat., 521 ref., 50 izr. vallású. 1930-ban 1895 k. holdas területén 255 lakóházban 1450 lelket írtak össze, akik közül 44 cseh, 113 kárpátorosz, 1184 magyar, 38 zsidó, 4 egyéb nemzetiségű, 67 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 249 r. kat., 485 g. kat., 642 ref., 13 pravoszláv, 47 izr. és 14 egyéb vallású egyén között.

Nagybereg. Nagyközség, melynek 1910-b e n területe 9283 k. hold, lélekszáma 2133, lakóházak száma 404 volt. Ekkor 4 német és 38 kárpátorosz nemzetiségű kivételével magyarok lakták, közülük 80 r. kat., 98 gör. kat., 1806 ref., 1 ág. ev., 147 izr., 1 egyéb vallású. 1930-ban 5342 k. holdas területén 495 lakóházban 2447 lelket számláltak, akik közül 52 cseh, 68 kárpátorosz, 2115 magyar, 131 zsidó nemzetiségű, 81 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 83 r. kat., 120 g. kat., 2044 ref., 1 pravoszláv, 171 izr. és 28 egyéb nemzetiségű egyén között.

Nagyborzsova. Kisközség, melynek 1910-ben területe 2115 k. hold, lélekszáma 762, lakóházainak száma 149 volt. Ekkor színmagyar község, lakosai közül 47 r. kat., 65 g. kat., 529 ref., 121 izr. vallású. 1930-ban 1217 k. holdas területén 205 lakóházában 1098 lélek élt, akik közül 15 cseh, 12 kárpátorosz, 924 magyar, 73 zsidó, 1 egyéb nemzetiségű, 71 külföldi, Felekezet szerint megoszlik a lakosság 135 r. kat., 136 g. kat.,709 ref., 1 pravoszláv, 112 izr. és 5 egyéb vallású egyén között.

Nagydobrony. Kisközség, melynek 1910-ben területe 7035 k. hold, lélekszáma 3033, lakóházainak száma 486 volt. Ekkor 6 egyén kivételével magyarok lakták és közülük 41 r. kat., 20 g. kat., 2754 ref., 1 ág. elv., 1 g. kel., 181 izr., 35 egyéb vallású. 1930-ban 4048 k. holdas területén 600 lakóházban, 3533 lelket számláltak, akik közül 29 cseh, 19 kárpátorosz, 3200 magyar, 224 zsidó, 5 egyéb nemzetiségű, 56 külföldi. Felekezet sze­rint megoszlik a lakosság 90 r. kat., 57 g. kat., 3077 ref., 264 izr., 45 egyéb vallású egyén között.

Nagygut. Kisközség, melynek 1910-ben területe 4345 k. hold, lélekszáma 486, lakóházainak száma 81 volt. Ekkor 4 egyén kivételével ma­gyarok a lakosok és közülük 26 r. kat., 61 g. kat., 381 ref., 18 izr. val­lású. 1930-ban 2500 k. holdas területén 104 lakóházban 618 lelket szám­láltak, akik közül 4 cseh, 24 ruszin, 553 magyar, 15 zsidó, 4 egyéb nem­zetiségű, 18 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 18 r. kat., 62 g. kat., 493 ref., 21 izr., 23 egyéb vallású között.

Nagymuzsaly. Kisközség, melynek 1910-ben területe 3863 k. hold, lélekszáma 1505, lakóházainak száma 251 volt. Ekkor a lakosok közül 1457 magyar, 26 német, 22 kárpátorosz nemzetiségű; 217 r. kat., 272 g. kat., 730 ref., 23 ág. ev., 1 unitárius és 262 izr. vallású. 1930-ban 2176 k. holdas területén, 360 lakóházban 2056 lelket írtak össze, akik közül 55 cseh, 276 kárpátorosz, 1404 magyar, 256 zsidó, 1 egyéb nemzetiségű és 64 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 355 r. kat., 455 g. kat., 905 ref., 3 pravoszláv, 319 izr. és 19 egyéb vallású egyén között.

Oroszvég. Kisközség, melynek területe 1910-ben 1412 k. hold, lé­lekszáma 2076, lakóházainak száma 243 volt. Lakosai közül ekkor 769 magyar, 647 német, 2 tót, 640 kárpátorosz, 1 szerb és 17 egyéb nemze­tiségű; 244 r. kat.- 905 g. kat., 88 ref., 10 ág. ev., 9 g. kel., 820 izr. val­lású. 1930-ban 812 k, holdas területén 383 lakóházban 2822 lelket szám­láltak, akik közül 194 cseh, 1312 kárpátorosz, 273 magyar, 960 zsidó, 26 egyéb nemzetiségű, 57 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 342 r. kat., 1257 g. kat., 73 ref., 27 pravoszláv, 1060 izr. és 63 egyéb vallású között.

Pósaháza. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1654 k. hold, lé­lekszáma 618, lakóházainak száma 89 volt. Lakosai közül ekkor 29 magyara, 525 német, 1 tót, 63 kárpátorosz nemzetiségű; 515 r. kat., 67 g. kat., 16 ref., 20 izr. vallású. 1930-ban 952 k. holdas területén 122 lakóházban 758 lelket számláltak, akik közül 7 cseh, 118 kárpátorosz, 19 magyar, 6 zsidó, 596 egyéb nemzetiségű és 12 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 626 r. kat., 120 g. kat., 9 ref., 6 izr. vallású között.

Rafajnaújfalu. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1794 k. hold, lélekszáma 676, lakóházainak száma 125 volt. Ekkor 10 német kivételével magyar anyanyelvűek lakták és közülük 14 r. kat., 9 g. kat., 607 ref., 1 ág. ev., 89 izr. vallású. 1930-ban 1032 k. holdas területén 141 lakóház­ban 725 lelket számláltak, akik közül 2 cseh, 12 kárpátorosz, 692 magyar, 3 zsidó nemzetiségű és 16 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 21 r. kat., 14 g. kat., 655 ref., 7 pravoszláv, 28 izr. vallású egyén között.

Sároroszi. Kisközség, melynek 1910-ben területe 3326 k. hold, lélekszáma 751, lakóházainak száma 120 volt. Lakosai ekkor 8 egyén kivé­telével magyar anyanyelvűek és közülük 267 r. kat., 100 g. kat., 361 ref., 23 izr. vallású. 1930-ban 1917 k. holdas területén 158 lakóházban 736 lelket írtak össze, akik közül 13 cseh, 19 kárpátorosz, 669 magyar, 5 zsidó, 1 egyéb nemzetiségű, 29 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a la­kosság 295 r. kat., 93 g. kat., 323 ref., 23 izr., 2 egyéb vallású egyén között.

Svoboda. A község Kislónya és Nagylónya községek részéből ala­kult cseh telepítés. 1930-ban területe 4140 k. hold, lakóházak száma 135, lélekszáma 909, akik közül 471 cseh, 205 kárpátorosz, 196 magyar anyanyelvű, 37 pedig külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 327 r. kat., 185 g. kat., 170 ref., 29 pravoszláv, 2 izr. és 196 egyéb vallású egyén között.

Szernye. Kisközség, melynek 1910-ben területe 2619 k. hold, lélek­száma 1257, lakóházainak száma 222. Lakosai közül ekkor 1232 magyar, 18 német, 1 tót, 3 kárpátorosz, 3 egyéb anyanyelvű; 54 r. kat., 44 g. kat., 1069 ref., 1 ág. ev., 89 izr. vallású. 1930-ban 1507 k. holdas területén 261 lakóházban 1269 lelket írtak össze, akik közül 7 cseh, 31 kárpátorosz, 1151 magyar, 32 zsidó, 7 egyéb nemzetiségű, 41 pedig külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 41 r. kat., 58 g. kat., 1060 ref., 52 izr. és 58 egyéb vallású között.

Szőllősgyula. Kisközség, melynek 1910-ben területe 3105 k. hold, lélekszáma 747, lakóházainak száma 169 volt. Ekkor színmagyar község és lakosai közül 23 r. kat., 63 g. kat., 598 ref., 63 izr. vallásé. 1930-ban 1719 k. holdas területén 194 lakóházban 900 lelket számláltak, akik kö­zül 3 cseh, 55 kárpátorosz, 687 magyar, 43 zsidó nemzetiségű és 112 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 71 r. kat., 71 g. kat., 713 ref., 1 pravoszláv, 43 izr. és 1 egyéb vallású egyén között.

Tiszabökény. Kisközség, melynek 1910-ben területe 2430 k. hold, lélekszáma 866, lakóházainak száma 153 volt. Ekkor 15 kárpátorosz nem­zetiségű kivételével magyarok a lakosok és közülük 85 r. kat., 416 g. kat., 273 ref., 92 izr. vallású. 1930-ban 1407 k. holdon 169 lakóházban 942 lelket számláltak, akik közül 12 cseh, 189 kárpátorosz, 575 magyar, 87 zsidó nemzetiségű, 79 pedig külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 87 r. kat., 487 g. kat., 272 ref., 94 izr. és 2 egyéb vallású egyén között.
Tiszacsoma. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1788 k. hold, lélekszáma 583, lakóházainak száma 86 volt. Lakosai ekkor 13 kárpátorosz kivételével magyar anyanyelvűek és közülük 59 r. kat., 392 g. kat, 93 ref., 2 ág. ev., 37 izr. vallásé. 1930-ban 1029 k. holdas területén 124 lakóházban 728 lelket írtak össze, akik közül 23 cseh, 35 kárpátorosz, 558 magyar, 9 egyéb nemzetiségű, 103 pedig külföldi. Felekezet szerint meg­oszlik a lakosság 101 r. kat., 488 g. kat., 111 ref., 14 izr. és 14 egyéb val­lású egyén között.

Tiszafarkasfalva. Kisközség, melynek 1910-ben területe 848 k. hold, lélekszáma 187, lakóházainak száma 29 volt. Lakosai ekkor 4 egyén kivé­telével magyar anyanyelvűek 1930-ban 57 lakóházban 314 lelket írtak össze, akik közül 1 cseh, 113 kárpátorosz, 163 magyar, 10 zsidó, nem­zetiségű és 27 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 27 r. kat., 207 g. kat., 69 ref., 11 izr. vallású egyén között.

Tiszapéterfalva. Kisközség, melynek 1910-ben területe 1769 k. hold, lélekszáma 824, lakóházainak száma 157 volt. Lakosai közül ekkor 732 magyar, 71 német, 2 oláh, 19 kárpátorosz nemzetiségű; 29 r. kat., 180 g. kat., 531 ref., 5 ág. ev., 2 g. kel., 77 izr. vallású. 1 9 3 0-ban 976 k. hol­das területén 148 lakóházban 815 lelket számláltak, akik közül 34 cseh, 64 kárpátorosz, 581 magyar, 48 zsidó nemzetiségű és 88 külföldi. Fele­kezet szerint megoszlik a lakosság 63 r. kat., 169 g. kat., 526 ref., 53 izr. és 4 egyéb vallású egyén között.

Vári. Nagyközség, melynek 1910-ben területe 6028 k. hold, lélek­száma 2625, lakóházainak száma 561 volt. Lakosai ekkor 13 egyén kivé­telével magyar anyanyelvűek és közülük 106 r. kat., 42 g. kat., 2259 ref., 6 ág. ev., 1 g. kel., 211 izr. vallású. 193 0-ban 2945 k. holdas területén 584 lakóházban 2579 lelket írtak össze, akik közül 44 cseh, 18 kárpátorosz, 2075 magyar, 156 zsidó, 31 egyéb nemzetiségű, 255 pedig kül­földi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 133 r. kat., 66 g. kat., 2178 ref., 5 pravoszláv, 183 izr. és 14 egyéb vallású egyén között.

Várkulcsa. Kisközség, melynek 1910-b e n területe 586 k. hold, lé­lekszáma 1189, lakóházainak száma 212 volt. Lakosai közül ekkor 151 magyar, 83 német, 955 kárpátorosz nemzetiségű; 195 r. kat., 867 g. kat., 17 ref., 5 ág. ev., 12 g. kel., 93 izr. vallású. 1930-ban 460 k. holdas te­rületén 300 lakóházban 1587 lelket írtak össze, akik közül 16 cseh, 1326 kárpátorosz, 8 magyar, 75 zsidó, 151 egyéb nemzetiségű és 11 kül­földi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 259 r. kat., 1236 g. kat., 6 pravoszláv, 75 izr. és 11 egyéb vallású egyén között.

Várpalánka. Kisközség, melynek 1910-ben területe 169 k. hold, lé­lekszáma 1298, lakóházainak száma 181 volt. Lakosai közül ekkor 157 magyar, 1001 német, 4 tót, 2 oláh, 126 kárpátorosz, 4 szerb és 4 egyéb anyanyelvű; 938 r. kat., 225 g. kat., 10 ref., 8 ág. ev., 6 g. kel., 111 izr. vallású. 1930-ban 97 k. holdas területén 214 lakóházban 1941 lelket írtak össze, akik közül 318 cseh, 394 kárpátorosz, 205 magyar, 151 zsidó, 853 egyéb nemzetiségű és 20 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a la­kosság 1199 r. kat., 419 g. kat., 55 ref., 45 pravoszláv, 175 izr. és 48 egyéb vallású egyén között.

Zápszony. Kisközség, melynek 1910-ben területe 2868 k. hold, lé­lekszáma 832, lakóházainak száma 141 volt. Lakosai ekkor 16 kárpátorosz kivételével magyar anyanyelvűek és közülük 59 r. kat., 50 g. kat., 641 ref., 82 izr. vallású. 1930-ban 1650 k. holdas területén 191 lakóházban 954 lelket írtak össze, akik közül 9 cseh, 30 kárpátorosz, 835 magyar, 45 zsi­dó, 10 egyéb anyanyelvű és 25 külföldi. Felekezet szerint megoszlik a lakosság 71 r. kat., 50 g. kat., 747 ref., 12 pravoszláv, 73 izr. és 1 egyéb vallású egyén között.

A képen: A badalói református templom 1930-ban.

Forrás: Fortepan.