A Tisza felső folyásával világítanak majd Nyíregyházán

(Megjelent: Nyírvidék 1918. február 12.)

Budapest, február 11.
(A Nyírvidék tudósítójától.)
Tudományos megállapítás van arról, hogy a magyar bányák szene hatvan éven belül elfogy és hatvan év múlva nem lesz talán egy kiló szén sem a magyar széntelepeken. Gondoskodni kell tehát már most arról, hogy ha majd ez az idő elérkezik, olyan megoldás álljon rendelkezésünkre, amely lehetővé teszi, hogy ne legyünk a külföld szenére utalva. 

 
Ezt a célt szolgálja Földes Béla átmenetgazdasági miniszternek az a hatalmas koncepciójú terve,, amely törvényjavaslat alakjában legközelebb a képviselőház elé kerül. A miniszternek az a terve, hogy egyrészt a leggazdaságosabban bánjanak a szénnel, másrészt pedig ahol csak lehet, szén helyett a víz erejét használják fel villanyosáram fejlesztésére. A magyar vizekben kétmillió lóerő van, ezt az erőt csak hasznosítani kell és máris függetlenítve vagyunk a külföldi széntől. 

 
Földes Béla a magyar vizek erejét akarja energiává átalakítani, ezt a villanyosárammá átalakított erőt szállítanák tovább a vezetékeken és a víz erejével világítanak már a közeljövőben, ezzel hajtanak gyárakat, üzemeket, dolgoztatnak műhelyekben, sőt ezzel a reformmal akarják népszerűsíteni a villamosságot a mezőgazdaságnál is. 

 
A hatalmas terv közelről érdekli Nyíregyházát és a Nyíregyháza környékén levő fejlődőképes ipart. Nevezetesen a tervek részletei intézkednek már arról is, hogy a Tisza felső folyásában rejlő nagy erőt hasznosítják. A Tisza felső folyásában és a Tisza felső folyásának mellékvizeivel több százezer lóerőt reprezentáló energia van, amely hatalmas területet képes villanyosárammal ellátni. 

 
Nyíregyháza természetesen a Tisza felső folyásánál létesítendő hatalmas áramfejlesztő művekből nyerné az áramot, amely a legújabb tudományos megállapítás szerint ma már 100 kilométernyire is elszállítható anélkül, hogy az áram erejéből bármit is veszítene. Az így nyert áramot minden nehézség nélkül bele lehet kapcsolni a Nyíregyházán már létező áramfejlesztő művek vezetékeibe, sőt a készülő törvényjavaslat kötelező intézkedéseket is tartalmaz ilyen irányban is és a jövőben minden áramfejlesztő telep e feltételhez kötött engedély mellett folytathatja csak üzemét. Az áram díja olcsóbb lenne a mainál, a miniszter népszerűsíteni kívánja a villamosságot és lehetővé kívánja tenni, hogy a legkisebb üzemek is villamoserővel dolgozzanak. 

 
Nyíregyháza iparának fejlődésére természetesen fontos az, hogy az ipar ne függjön attól, van-e vagon a szén szállítására vagy nincs, mert ha a vízből előállított áramot vezetékeken és olcsón kapják a gyárak, akkor Nyíregyháza indusztriális életének fejlődése is sokkal gyorsabb és sokkal intenzívebb lesz.

A nagyszőlősiek ajándéka Egerben

Egerben, a borairól híres Szépasszony-völgyében bukkantam rá erre a szép szökőkútra, melyet a kárpátaljai Nagyszőllős lakossága ajándékozott a városnak.

Az oktatás ránctalanítása

Az egész sajtót bejárta a Vezsenyi László makói testnevelőtanár ügye, aki a digitális oktatás keretében humoros tornagyakorlatokkal dobta a testnevelésórákat. Százezrek látták videóját, melyben a digitális oktatásra való áttérés kezdetén bebizonyította, úszni otthon, akár a nappaliban is megtanulhat az ember, ha van egy vasalódeszkája.

Mindenki értette a humort és a pedagógiai célt is, ismert sportolók, edzők nyilatkoztak róla elismeréssel, csak a tankerületi vezető, Balázs József nem. Ő, ahelyett, hogy legalább dicséretben részesítette volna, mélységesen megalázta a pedagógust, leszedette vele a közösségi oldalról a videót, eltiltotta a diákjaitól és kötelezte, hogy naponta készítse el a tanulóknak szánt anyagot és küldje be ellenőrzésre a tankerülethez. Az általános felháborodást követően, miután az illetékes minisztérium is túlkapásnak minősítette a tankerületi igazgató eljárását, Balázs József lemondott.

Ennyi a történet. Legalábbis egyelőre. Sajnos. Ezzel ugyanis nem oldódott meg semmi. Ugyanis itt lenne az ideje, hogy megvonják a tankerületek működésének mérlegét, pontosítsák a hatáskörét és feltegyék azokat a kérdéseket, melyeket már rég fel kellett volna tenni. Engem például nagyon érdekelne, mért van szükség iskolaigazgatóra (pardon, intézményvezetőre), ha még a tanóra anyagát, illetve az átadás módját is a tankerület ellenőrzi? Egyáltalán, mihez van joga egy tankerületi vezetőnek? Hiszen ilyen alapon legközelebb azt is előírhatja, hogy a tanár milyen színű krétával írhat a táblára. Ha az iskolaigazgatónak nem tűnt fel a videó, vagy legalábbis semmi kivetni valót nem talált benne, vajon ki hívta fel rá a tankerületi vezető figyelmét?

És most jön talán a legfontosabb kérdés, vajon elvárható-e egy pedagógustól ezek után, hogy kísérletezzen, új módszereket próbáljon ki, ha büntetnek érte? Hiszen jelen esetben a kísérlet sikerült, a tankerület mégis fenyített. Mi lenne, ha egy kísérlet nem sikerülne, ami természetes velejárója a kísérletezésnek? Mert nem az a kérdés, hogy Balázs József a helyén marad-e, hanem, hogy egyedül volt-e. Sőt, még csak nem is az a kérdés, hogy egyedül volt-e, hanem az, hogy a tankerületi rendszer alkalmas-e jelenlegi formájában az újítók támogatására, azaz mit tud és akar kezdeni azokkal, akik kilógnak a sorból?

Mert ha nem és erősen így tűnik, akkor sok ezer Vezsenyi Lászlónak fogják még elvenni a kedvét az egésztől. Persze, látszólag, messziről a közoktatás jólvasalt lesz és ránctalan, csak éppen viselhetetlen. Ja, és maradt még egy kérdés. Vajon mért váltott ki ilyen dühöt az igazgató úrból egy ártatlan videó? Lehet, hogy mentálisan nem tud elszakadni a jól bevált kötélmászástól?

Orémus Kálmán