Az igazi meglepetés

Bandi bácsi színes egyéniség, egy közkedvelt ember, afféle életművész. Ócska, rozsdás biciklijén rótta a falut, mindenkihez volt egy kedves mosolya, egy tréfás megjegyzése, talán nem is volt haragosa a faluban. Ilyenkor rendszeresen, betért a kocsmába, mindig elsütött egy-egy tréfás megjegyzést, sőt, ha ráért, olykor még nótára is zendített.

A rossz nyelvek szerint épp a felesége elől menekült a faluba, illetve a kocsmába. Ez talán túlzás, de tény, hogy Etus asszony igencsak házsártos nőszemély volt, ha kinyitotta a száját még a Lajos szomszéd is fedezékbe húzódott, pedig az láthatott már egy, s mást, mert kommandós volt. Mint ahogy az is megfelelt a valóságnak, hogy minden hónapban bekasszírozta az ura fizetését az utolsó fillérig. Így meg mindenki azt találgatta, ugyan miből iszik az öreg a kocsmában.

Persze, alapjában véve jószívű asszony volt, utólag mindig szánta-bánta hirtelen haragját. Talán ezzel is magyarázható, hogy amikor közeledett Bandi bácsi születésnapja, mégpedig szép kerek, Etus néni meg akarta lepni valami szép, drága ajándékkal. Ezzel akarta kiengesztelni, és egyben tisztára mosni a saját lelkiismeretét.

Sokáig gondolkodott, hogy mi is lenne a megfelelő ajándék. Egy ilyen igénytelen férfiembernek, főleg ebben a korban már egyáltalán nem könnyű vásárolni.

-- Mért nem veszel neki egy új biciklit? – kérdezte a szomszédasszony. – Ez a mostani már csupa rozsda, meg úgy zörög, hogy a kutyák is vonítanak.

Az ám, a bicikli! Micsoda szenzációs ötlet! Azonnal a tettek mezejére lépett. Kiadta a parancsot a fiának, hogy menjen be autóval a városba, és vegyen egy kerékpárt. De nem akármilyet! És úgy hozza haza, hogy senki se lássa, mert ezek a népek mindent elpletykálnak.

Eljött a nagy nap. Összegyűltek a gyermekek, az unokák. Az asszonyok sütöttek-főztek. Aztán a terített asztalnál sorra felköszöntötték Bandi bácsit, akinek a meghatottságtól egészen könnybe lábadt a szeme. Amikor a vadiúj, csillogó-villogó biciklit átadták neki teljesen megrendült.

-- Hát a régi hol van? – kérdezte olyan ijedten, mint akit most ébresztettek egy vödör vízzel.

-- Ugyan, ne törődj vele! Már reggel odaadtam a cigányoknak, épp vasat gyűjtöttek – nyugtatta meg Etus néni.

Az öreg elsápadt, kapkodni kezdte a levegőt, és visszaereszkedett a székre.

-- Mi van magával, édesapám? Hívjunk orvost? – hajolt fölé rémülten a fia.

-- Vége, mindennek vége! – zihálta az öreg. – Ott volt az összes félretett pénzem.

-- Hol, édesapám?

-- A bicikli kormányában, szépen összetekerve. Oda dugtam el anyád elől.

Szerencsére, hamar kiheverte a csalódást. De azt mondják, már sohasem lesz a régi.

A világ árvái-- Kárpátalja

Az első békeszerződés pontjai

Megállapodásunk az ukrán köztársasággal

(Megjelent: Nyírvidék, 1918. február 12., az ukránok itt még elismerték a Monarchia határait)

Budapest, február 11.

A nyírvidék tudósítójától

 
A Magyar Távirati Iroda jelenti Bresztlitovszkból: Hála a bizottságok energikus és fáradhatatlan munkájának, bála az engesztelékenység és a kölcsönös előzékenység szellemének, sikerült tegnap a központi hatalmak és Ukrajna közölt a béketárgyalások munkáját befejezni, a szerződést megszövegezni és aláírni.
Öt szerződés megszövegezésével kapcsolatos technikai nehézségek miatt az ünnepélyes záróülést csak február 9-én, a késő éjjeli órákban tarthatták meg. Kühlmann kevéssel éjjeli két óra előtt nyitotta meg az ülést a következő szavakkal:
Senki sem zárkózhatik el önök közül ez órák történelmi jelentősége elől, amelyekben a világháború első békéjét a központi hatalmak képviselői és az ukrán köztársaság megbízottai aláírtak. Adja isten, hogy az áldásos békekötések egész sorozatát nyissa meg ez a békeszerződés.
Zewrjuk, az ukrán delegáció elnöke örömmel állapította meg, hogy a mai napon helyreállott a béke a központi hatalmak és Ukrajna között.
Bárha ama reményben utaztunk ide — mondotta, — hogy itt az általános béke fog kisarjadzani, sajnos Bresztiilovszkban nem ült össze valamennyi hadviselőfél, amely megköthetné az általános békét. Abban a szilárd meggyőződésben élek, hogy a ma megkötött béke széles néptömegek érdekét szolgálja, örömmel állapítjuk meg, hogy a Bresztlilovszkban végzett hosszas és fáradtságos munkát siker koronázta és úgy a demokráciára, mint mindkét félre tisztességes békét sikerül kötnünk. A mai napon az ukrán népnépköztársaság, mely új életre született, mint önálló birodalom lép az államok sorába.
Kühlmann azután fölhívta a delegátusokat, hogy írják alá a békeszerződést. Elsőnek éjjel egy óra 59 perckor Czernin írta alá a szerződésnek a monarchia részéről kiállított példányát. Két óra 20 perckor valamennyi aláírás megtörtént. A békeszerződés ezekkel a szavakkal kezdődik:
A magát önállónak nyilvánított ukrán népköztársaság kormánya a központiak kormányaival megkötötte a békét. Az első lépést akarják evvel megtenni a tartós és minden félre nézve becsületes világbéke felé, amely nem csupán a háború borzalmainak vet véget, hanem politikai, jogi, gazdasági és szellemi téren is helyreállítja a barátságos viszonyt a népek között.

A békeszerződés pontjai ezek:
Első cikkely: Németország, Magyarország. Ausztria, Törökország és Bulgária közölt egyrészt, Ukránia között másrészt kijelentetett, hogy a hadiállapot közöttük véget ért. 

 
Második cikkely. Magyarország. Ausztria és Ukránia között a határ ugyanaz marad, mint a háború kitörése előtt volt a monarchia és Oroszország között. Tovább északra az ukrán népköztársaság határa Tarnogradnál kezdődik,, Bilgoraj, Pugmazov, Radis, Sarmaki, Kamaniete, Prüshanyi, Vigemomockojezce vonalon halad. A határvonal részleteit vegyes bizottság fogja megállapítani. 

 
Harmadik cikkely: A megszállott területek kiürítését közvetlenül a jelenlegi békeszerződés ratifikációja után megkezdik. A kiürítésnek és a kiürített területek átadásának módját az érdekelt felek megbízottai fogják megszabni. 

 
Negyedik cikkely: A diplomáciai és konzuli viszonyt nyomban a békeszerződés aláírása után helyreállítják a szerződő felek. 

 
Ötödik cikkely: A szerződő felek kölcsönösen lemondanak a hadikárpótlásról, a háborús károk megtérítéséről, beleértve az ellenséges országokban magánegyének terhére végrehajtóit rekvirálások kárát is. 

 
Hatodik cikkely: A hadifoglyokat kölcsönösen visszaengedik hazájukba. Amennyiben a hadifoglyok esetleges kívánságait, hogy ott maradjanak, vagy más országokba távozzanak, azon állam, amelynek a területén az illetők vannak, nem teljesítené, külön elbírálás alá kerül. 

 
Hetedik cikkely: Ez a cikkely kimerítően rendezi a gazdasági viszonyt, a szerződő felek között a következő alapelvek szerint: Folyó év július 31-éig a szerződő felek kötelezik magukat a mezőgazdasági és ipari fölöslegeiket egymásnak átadni. Az áruk mennyiségét és árát bizottság fogja megállapítani, amely nyomban a békekötés után összeül. Az árucserét részben államilag ellenőrzött központok végzik, részben a szabad forgalom útján fog történni. Amíg végleges kereskedelmi szerződést nem kötnek, de mindenesetre az általános béke megkötését követő hat hónapig terjedő időre, az áruforgalmat ideiglenes megegyezéssel fogják szabályozni, melyet 1919. június 30-áig hat hónapra föl lehet mondani. Ez az ideiglenes szerződést Ukrániára, Magyarországra és Ausztriára nézve az a vámszerződés lépteti életbe, amely a háború előtt a monarchia és Oroszország között fennállott, ezen felül tartalmazza Oroszországgal érvényben volt régi kereskedelmi szerződésünk mind fontosabb rendelkezését, amennyiben azok Ukrániára alkalmazhatók. — Ezen felül biztosítottuk magunknak a szabad utat Ukránián át Ázsia, főleg Perzsia felé, mely régebben Oroszország irányában el volt zárva előlünk. Kimondja végül ez a cikkely, hogy a gazdasági forgalom tekintetében Ukránia nem tart igényt ama kedvezményekre, amelyeket a monarchia Németországnak, illetve a Németországgal vámszerződéses viszonyban álló országnak biztosít. 

 
Nyolcadik cikkely: A közjogi és magánjogi viszony helyreállítása, továbbá a hadifoglyok és polgári internáltak kicserélése és az ellenség birtokába jutott kereskedelmi hajók kérdése külön szerződésben nyer szabályozást, amely lényeges alkotórészét képezi jelen békeszerződésnek és azzal egyidejűleg lép életbe. 

 
Kilencedik cikkely: E békeszerződésben foglalt megállapodások osztatlan egészet alkotnak.
A 10-ik cikkely a békeszerződések német, magyar, bolgár, török és ukrán nyelven való megszövegezéséről szól. Egy utolsó pontban megállapítják végül, hogy a békeszerződés ratifikáltassék és a ratifikált okmány Bécsben mielőbb kicseréltessék. 

 
A szerződés a ratifikálással egyidejűleg életbe lép. E szerződéstől elkülönítve a négyes szövetség és Ukrajna között négy különszerződést fognak kötni, amelyek a 8. cikkelyben megjelölt anyagot foglalják magukban. Ezek a szerződések már szintén elkészültek és azokat a legközelebb aláírják.

Titoktartás

Az egykori Szovjetunióban Brezsnyev összehívja az SZKP Központi Bizottságát.

-- Elvtársak, ez így nem mehet tovább, bármiről beszélünk, arról fél órán belül tudomást szereznek Amerikában, sőt, bemondja a Szabad Európa Rádió  – mondja az egybegyűlteknek. – Addig nem megyünk el innen, míg ki nem találunk valamit.

Már jó ideje üldögélnek, de senkinek nincs semmilyen ötlete. Egyszer csak Koszigin elkezd fészkelődni.

-- Mi van magával, Koszigin elvtárs? – kérdezi Brezsnyev. – Csak nem mondani szeretne valamit?

-- Hát az a helyzet, Brezsnyev elvtárs, hogy ki szeretnék menni, mert nagyon kell pisilnem.

-- Arról szó sem lehet, tartsa vissza! – kiált rá Brezsnyev.

Koszigin tovább fészkelődik, majd így szól:

-- Ne haragudjon, Brezsnyev elvtárs, de nem bírom tovább, mindenképpen vécére kell mennem.

Ekkor kopognak az ajtón és belép Koszigin titkárnője, kezében egy bilivel.

-- Honnan tudta, hogy Koszigin elvtársnak pisilnie kell? – kérdezi csodálkozva Brezsnyev.

-- Honnan tudnám? – feleli a nő. – Most mondta be a Szabad Európa Rádió.