(Megjelent: Ung,
1918.12.15.)Dr. Szabó Oreszt, a magyarországi ruszin autonómia előkészítésének kormánybiztosa, a ruszinok képviselőit f. hó 10-re Budapestre gyűlésre hívta egybe, hogy megtárgyalják azt a tervezetet, mely hivatva lesz a ruszin nép autonómiáját kiépíteni.
A gyűlésre Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros ruszin intelligenciájából és köznépéből 400—500 résztvevő utazott a fővárosba, hol a köznép elhelyezéséről a kormány rendelkezése folytán a menekülteket elhelyező-bizottság gondoskodott.
A budapesti és vidéki ruszin intelligencia tagjai már 9-én d. u. 3 órakor a Nemzeti Palotában, majd 10-én d. e. 10 órakor a Pest vármegye székházában dr. Szabó Oreszt elnöklete alatt elő-értekezletet tartott, melyen körülbelül kétszázan vettek részt és alapos, minden részletre kiterjedő, beható vita után megállapította azt a tervezetet, melyet azután a 10-én d. n. 3 órakor Pest vármegye székházának nagytermében megtartott nagygygyűlés egyhangúlag elfogadott.
Az előértekezleten a résztvevőknek egy kis töredéke dr. Bajor (Brascsajkó) Gyula huszti ügyvéd vezetésével erős oppozíciót kezdett a tervezetnek azon tendenciája ellen, mely szerint a ruszinok szigorúan ragaszkodnak Magyarország területi integritásához. Ez a kérdés heves vitát idézett fel, melynek keretében a résztvevők túlnyomó többsége zajosan tüntetett Magyarország integritása mellett és hevesen tiltakozott minden olyan törekvés ellen, mely a ruszin népet ezeréves tradíciójától eltéríteni igyekszik. A gyűlés e jelenetéből egészen világosan kitűnt, hogy Máramaros megyében teljesen jól megszervezett és pénzzel is támogatott ukrán agitáció folyik, mely ellen az illetékes tényezőknek minden eszközzel fel kell venni a küzdelmet.
A f. hó 10-iki, délutáni nagygyűlést Szabó Elemér ugocsai főesperes nyitotta meg, kinek javaslatára a gyűlés elnökévé dr. Stépán Ágoston rahói ügyvédet választották meg. A jegyzőkönyvet Gulovics Tivadar és Balogh László vezették. Előadók voltak dr. Sztripszky Hiador, dr. Bonkáló Sándor és Prodán János. A gyűlésen körülbelül hattszázan vettek részt. Ott voltak a négy vármegye főispán-kormánybiztosai is. A gyűlés a bemutatott tervezetet többek hozzászólása után egyhangúlag elfogadta és felkérte a kormánybiztost, hogy azt illetékes helyre juttassa.
A kormánynak átadott memorandumban a ruszinok biztosítékokat kértek arra nézve, hogy önkormányzati jogaikkal szabadon élhessenek, mely esetben szigorúan ragaszkodnak Magyarország területi integritásához A ruszin territóriumon egy kormányzóság felállítását kérik (a kormányzóság székhelye Munkács lesz). A kormányzóság fogja intézni a közigazgatási, igazságszolgáltatási, közoktatási és egyházi ügyeket. A többi ügyekben az intézkedési jog a magyar népkormányé lesz. E közös ügyek vitelére a magyar népkormány kebelében külön ruszin minisztérium felállítását kérik.
A memorandum a következő nyilatkozattal végződik: „Kívánságainknak fokozatos és célszerű, valamint a méltányosság által irányított megvalósítására törekszünk úgy az intézményekben, mint a személyi kérdésekben“.
Nagyjelentőségű még a memorandum következő deklarációja is: »Ünnepélyesen tiltakozunk az ellen, hogy területünkből cseh-szlovákok, románok vagy más nemzetbeliek részeket megszálljanak, kihasítsanak és ezáltal cselekvési szabadságunkat korlátozzák".
Továbbá: „A ruszin autonómia területén lakó más nemzetbelieket egyenjogú testvéreknek tartjuk és részükre biztosítjuk mindazokat a jogokat, melyek a kisebbséget úgy a népakarat kifejezésében, mint a hatalmi funkciók gyakorlásában megilletik.“
A nagygyűlés a memorandumban tervezett nemzetgyűlés idejét 1919. január 21.-re állapította meg. A nemzetgyűlés helyére nézve azt határozta, hogy e kérdésben a ruszinlakta községeket szavazásra hívják fel; minden községnek egy szavazata lesz és a szavazás eredményét a ruszin kormánybiztossal (Budapest, Nemzeti Palota, I., Alagsor) legkésőbb december 31-ig közölni fogják. A nemzetgyűlési tagok választása január első felében fog lefolyni az általános választójog alapján.
Minden 1000 választó egy tagot fog a nemzetgyűlésre küldeni. E nemzetgyűlés feladata lesz végérvényesen dönteni a ruszinok jövő hozzátartozandóságát illetőleg, mely határozat a béketárgyalásoknál is szőnyegre fog kerülni.
A nagygyűlés kimondotta, hogy a magyarországi ruthének nem kívánják többé magukat a középkori latinságú és a galíciai ukránokra is egyaránt vonatkoztató „ruthén“ néven neveztetni, hanem ragaszkodnak saját régi nemzeti nevükhöz, a ruszin-hoz. A nagygyűlés határozata szerint mi is, már ezen tudósításunkban is, de a jövőben is mindig ezt az elnevezést fogjuk használni.
