(Megjelent:
Budapesti Hírlap, 1934.02.18.)
(Székelyföldi választások — Volt kémek
emlékiratai — Újabb letartóztatások a Felvidéken)
A román képviselőházban hetek óta tart a mandátumok
igazolása felett megindult vita. Kiemelkedett belőle Bethlen György gróf
felszólalása, aki a magyar választókkal szemben elkövetett erőszakoskodásokat
tette szóvá bőséges adatanyag felsorakoztatásával. Ezt a felszólalást már
alátámasztotta a múlt héten egy román képviselő beszéde is, most pedig Moldován
Viktor nemzeti parasztpárti képviselő az udvarhelymegyei választások ismertetése
kapcsán volt kénytelen elismerni, hogy megakadályozták a magyarok részvételét a
választáson, ha nem voltak hajlandók a liberális kortesek parancsának
engedelmeskedni. Moldován fölhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Udvarhely megyében,
amely úgyszólván színmagyar, a választási statisztika szerint a magyarpárti
szavazatok száma csak 4800 volt, viszont a liberálisok a magyar szavazatok
hatvan százalékát írták a maguk javára, holott köztudomású, hogy a magyarok nem
hívei a liberális pártnak. Nem kérte a választás megsemmisítését, nehogy a
magyarság jogosult mandátumaihoz jusson, csak vizsgálatot szorgalmazott, hegy a
bűnösök, akik a választók akaratát meghamisították, elvegyék büntetésüket.
Érdekes összejövetel volt a napokban Brassóban. Azok a román
intellektuelek jöttek össze, akik egyrészt háború alatt kémszolgálatot végeztek
Erdélyben a román királyság számára, másrészt, akik háború alatt átszöktek az
osztrák-magyar hatóságok elől a régi Romániába. Russu-Abrudeanu nevű újságíró
hívta össze az értekezletet, aki arról nevezetes, hegy összegyűjtötte a nemzeti
parasztpárt vezérei ellen azokat az adatokat, amelyekkel bizonyítani akarta,
hogy nem harcoltak Nagy-Romániáért. Russu-Abrudeanu, a liberális párt embere s
rendszerint leleplező röpiratok írására szokták fölhasználni. A gyűlés
elhatározta, hogy a kémek és szökevények megírják és közzéteszik munkásságuk
történetét.
A cseh államrendőrség néhány napi pihenés után ismét
munkába lépett. Ungváron foganatosított nagyszabású letartóztatásokat. Egy nap
alatt öt embert vettek őrizetbe, akik közül egy orosz emigráns, a többi a város
magyar intelligenciájának tagja. A letartóztatásokról több napi titkolózás után
végre hivatalos jelentést adtak ki, amely így szól: letartóztatták Simkovics Vaszilt,
más néven Spernák erdőfelügyelőt, aki a vizsgálat adatai szerint a debreceni
politikai hatóságokkal (?) volt összeköttetésben, Szakács Mihály volt csendőrt,
Kosta Vladimir volt cári tisztet, Sirky Gyula podhorjáni, Hadnagy Pál suskói
lakost és Kuruc Nándor ungvári diákot. Szakácsot akkor tartóztatták le, amikor
Mezőkaszonynál át akarta lépni a magyar határt. Simkovics erdőfelügyelőnél
bélyegzőt találtak, amelyen körirat volt a következő szöveggel: „Magyar Királyi
Titkos Levente Légió Felső-Magyarországon", — Simkovicsnál gyűjtőívet is
találtak, amelynek segítségével a társaság tagjai állítólag pénzt akartak
gyűjteni Kárpátalja elszakításának céljaira. Annak a szemléltetésére, hogy
milyen komoly alapja van az ilyen „kémfogás"-nak, itt közöljük egy hasonló
esetnek fejleményeit. Csejcsner Gyuláné nevű magyarországi asszony, egy
katonatiszt elvált felesége, tavaly nyáron nyitrai rokonaihoz ment látogatóba. Besúgás
alapján — a besúgóról kiderült, hogy Gillányi nevű fogságban levő ember —
letartóztatták és a nyitrai kerületi bíróság kémkedésért elítélte kétévi
fegyházra. Azóta börtönben ül s ügye fellebbezés folytán csak most került a
felsőbíróság elé, amely felmentette. Amikor az ügyész további fogvatartását
kérte, ezt elutasították és nyomban szabadlábra helyezték, sőt útlevelét is
visszaadták, hogy hazatérhessen. Arról persze nem beszélnek, hogy több mint
nyolc hónapig ártatlanul tartották bebörtönözve.
A képen: Az ungvári Ung-part a cseh időkben.
Forrás: Fortepan