Érdekes eset

 

(Megjelent: Tiszavidék, 1869.03.29.)

Munkács városában a képviselő-választás alkalmával mulatságos eset történt : ugyanis a munkácsi nép több magyar községbeli választókkal csatlakozva ünnepélyesen akarván fogadni az érkező orosz ajkú választókat, nagy tömegben eléjök indultak. Már nem messze voltak az orosz atyafiak, a midőn egy lovagló ifjú ember kivált a munkácsiak közül sebes vágtatva közeledett hozzájok, hogy élőkre állhasson. Ebből az atyafiak ellenséges indulatot következtetvén, megoldták a kereket s úgy szétfutottak, hogy a tisztelgőknek nem volt kiket fogadni.

 

Türelmes apuka

 

Az apa a gyerekével utazik a buszon. Az első megálló egy könyvesbolt előtt van.

– Apúúú! Vegyél nekem mesekönyveeet! Mesekönyvet akaroook! – mondja a gyerek.

– Nyugalom, Kristóf, nyugalom! – így az apa.

A következő megálló egy cukrászda előtt van.

– Apúúú! Vegyél nekem fagyiiit! Fagyiiit akaroook!

– Nyugalom, Kristóf, nyugalom!

A most leszálló ember mondja az apának:

– Hát tudja uram, hallatlan türelme van. Én már rég felpofoztam volna a kis Kristófot.

– Hát valóban nehezen türtőztetem magam. De egy dolgot félreért. A gyermekemet Kázmérnak hívják, Kristóf én vagyok.

 

A felvidéki magyarok és tótok tüntetése a visszacsatolásért

  

(Megjelent: Világ, 1921.10.05.)

A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar— cseh-szlovák határ megállapítására kiküldött bizottság szeptember 28-tól október 2-ig megszemlélte az Ipoly torkolatátóI égészen a román határig terjedő határrészt, hogy a hatálvonal általános hatását megítélhesse és hogy meggyőződjék arról, vajon alaposak-e a határ megváltoztatására irányuló magyar követelések. Ebből a célból két albizottság alakult. Az egyik Carrey angol ezredes, a bizottság elnökéből és Ando japán őrnagyból, továbbá két magyar és két cseh tagból állott, a másiknak tagjai Uffler francia és Pelicelli olasz ezredes, valamint szintén két magyar és két cseh voltak.
Az első albizottság bejárta Szob, Ipolyság, Balassagyarmat, Salgótarján, Losonc, Rimaszombat, Bánréve, Ózd, Putnok, Tornallya és Pelsőc vidékét; a második itt csatlakozván, Rozsnyó, Kassa, Eperjes, Sátoraljaújhely, Ungvár, Munkács és Beregszász környékét tekintette meg. Mindkét albizottság útja a magyarság lélekemelő tüntetése volt amellett a kívánság mellett, hogy elszakított testvéreinket csatolják az anyaországhoz. Tornallyán a bizottság magyar tagjainak gépkocsiját virágokkal árasztották el és levett kalappal énekelte a tömeg a nemzet imáját, a Himnuszt. A cseh hatóságok mindent elkövettek, hogy a bizottság érkezését eltitkolják és mégis Pelsőcön tizenkét községnek kiküldöttjei jelentek meg kora reggel a bizottság előtt egy egész éjjeli gyalogolás után, hogy a bizottságot még ott találják. Szívfacsaróan nyilatkozott meg a magyar polgárság lelkesedése Losoncon, meghatóan Rimaszombaton.
A második albizottság területén szintén minden képzeletet felülmúló módon nyilatkozott meg teljesen spontán az egész magyarság lelkesedése a magyar kiküldöttek mellett. Különösen Kassán, azután Ungváron, Munkácson és Beregszászon virágesővel borították el a magyarok autóját és sírva kérték, hogy ne hagyják elveszni őket.

 

A kassai Fő tér 1926-ban.

Forrás: Fortepan

Honfoglaló falu

 

gondViselés...akikért a harang szól