A magyar honvédek a vereckei szorosnál

 

(Megjelent: Népszava, 1939.03.17.)

(Verecke, március 16. — „M. T. I.") Ma délelőtt 11 órakor adta ki vitéz Béldy Alajos ezredes, dandár-parancsnok Szolyván a parancsot a kerékpáros és gépesített osztagoknak: — Indulás Vereckére! A magyar csapatot, amelynek kíséretében külföldi lapok tudósítói is voltak, mindenütt piros-fehér-zöld zászlókkal fogadta a lakosság. Az előnyomuló csapat délben a hegyekben hóviharba került, de törhetetlen kötelességteljesítéssel folytatta útját.
A csapatokat különös megindultsággal Vezérszállás lakossága fogadta; mindenki tudja itt, hogy ebben a faluban töltötte Rákóczi Ferenc 1711-ben az utolsó
éjszakát Magyarországon.
A ruszinok templomi zászlók alatt, keresztekkel, magyar lobogókkal jöttek a csapat elé.
A hóvihar később hóorkánná változott. Mindazonáltal lankadatlan erővel kúszott fel a csapat a kígyózó úton a határgerincre. Így érkeztek meg délután az 1041 méteres hegy tetejére, a vereckei szoroshoz. Itt reggel óta lengyel díszszázad várakozott Spiechowicz Boruta tábornokkal az élén, aki Lemberg védőjének nevét viseli. A lengyel parancsnok tisztelgést vezényelt, amelyet a magyarok viszonoztak.
A lengyel tábornok ezután meleg hangú beszédben üdvözölte a magyar honvédséget, amivel megkezdődött az éppoly lelkes, mint meghatott hangulatú ünnepség.
(Verecke, március 16. — „Magyar Távirati Iroda.") Verecke község lakosság délután 2 óra körül fogadta a magyar honvédséget. Mintegy 10.000 ruszin lakos gyűlt össze, távoli vidékről is az ünnepélyes alkalomból a községben. Az asszonyok nyakában a Rákóczi-libertás
volt. Az ünnepély azzal kezdődött, hogy a lakosság a magyar, majd ruszin himnuszt énekelte. A jelenlévő külföldi tudósítónak föltűnt, hogy a ruszin lakosság, húszévi távollét ellenére, kifogástalanul énekli a magyar himnusz szövegét és dallamát. Popovics községi jegyző magyarul üdvözölte a magyar honvédeket, majd hálát adott Istennek, hogy a húszéves gonosz álom, amely a ruszin lakosságot nyomta, elmúlt.
A lakosság a hivatalos ünnepség után is még sokáig maradt együtt Vereckén.

Fotó: Tolnai Világlapja, 1939. január-március.

 

Elhatárolódás

 

Moszkvában a KGB épülete mellett egy lakásból kiszökik egy papagáj, és átrepül a KGB épületére.
A tulaj gyorsan felhívja a KGB-t:
- Ha elfogják a papagájt és elkezdene beszélni, már előre megmondom, hogy sem én, se családom egyetlen tagja nem ért egyet a papagájunk politikai nézeteivel!

Négy nap

 

Darvas Szilárd: Legenda a nő teremtéséről

 

Az ajándék te, magad légy!

 

„Sajnos sok olyan szülő is van, aki az ajándékot önmaga helyett adja a gyermekének. "Tessék körülnézni a kisfiam szobájában - mondja -, mindene megvan, amit egy gyerek csak kívánhat! Ráadásul mindenből a legszebb, a legjobb, a legdrágább! Nem tudom, mi hiányozhat még neki...?!" Én tudom, gondolom magamban: a szülei hiányoznak, akik folyton sietnek, sosem érnek rá, akik úgy vélik, hogy a drága ruhák és pompás játékok megvásárlásával eleget tettek minden szülői kötelezettségüknek, miközben épp a legfontosabbat nem adják meg a gyereknek.” (dr. Ranschburg Jenő)