Egy megértő férj

 

Egy asszony épp együtt van a szeretőjével, amikor nyílik a bejárati ajtó és hazajön a férje.

-- Gyorsan, menj a sarokba! – súgja oda a szeretőnek --, majd kapkodva bekeni babaolajjal és púdert szór rá.

-- Meg ne mozdulj, amíg nem szólok! – mondja neki. – Csinálj úgy, mintha szobor lennél!

-- Mi ez itt? – kérdezi a férj, amikor belép a szobába.

-- Egy új szobor – vágja rá a felesége. – Szabóék is vettek egyet a hálószobájukba. Jó ötletnek tartottam, ezért én is vettem egyet.

A férj tudomásul veszi a dolgot, majd lefeküdnek aludni.

Hajnali két óra felé felkel a férj, kimegy a konyhába, csinál egy szendvicset, tölt hozzá egy pohár tejet és visszamegy a hálószobába.

-- Tessék, egyél valamit! – mondja a szobornak. – Én három napig álldogáltam a Szabóék hálószobájában, mint egy hülye és még csak meg sem kínáltak semmivel.

 

Gróf Teleki Pál búcsúlevele

 

Gróf Teleki Pál földrajztudós, tanár, politikus Horthy Miklós felkérésére 1939. februárjában (immár másodszor) lett Magyarország miniszterelnöke. Meggyőződéses angolbarát volt, ezért nagyot csalódott, amikor kiderült, hogy az angolok támogatására nem lehet számítani.

Teleki Pál külpolitikájának kétségtelen sikere, hogy 1939 szeptemberében a magyar kormány megtagadta azt a német kérést, amely a Nagylánc-Velejte vasútvonal magyar területen húzódó szakaszának használatát kérte, hogy azon a lengyel frontról német sebesülteket és utánpótlást szállító szerelvények haladhassanak át. Lengyelország szeptemberi kudarca után a magyar kormány megnyitotta a határt a lengyel menekülők előtt, és megadta az összes lehetséges segítséget számukra: az 1944. márciusi német megszállásig lengyel iskolák és szervezetek működtek Magyarországon. Ugyancsak Teleki Pál utasítására szerveztek meg és szereltek fel titokban egy magyar légiót, hogy azok a téli háborúban a finn oldalon harcoljanak a szovjet csapatok ellen.

Külpolitikai mozgástere végleg beszűkült, amikor Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, amivel a fasiszta Olaszország és a náci Németország európai hegemóniáját. A magyar kormány 1940. december 2-én Belgrádban örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Az ottani katonai puccs – mely egyúttal németellenes élű volt – után azonban a berlini vezetés bejelentette igényét arra, hogy német csapatok Magyarországon áthaladhassanak. Telekinek választania kellett a revíziót lehetővé tevő és addig győztes helyzetben levő Németország, és a térséget minden szempontból feladó, de nagy anyagi tartalékokkal rendelkező angolszász hatalmak és a velük potenciálisan szövetséges Szovjetunió között.

Teleki tartani akarta magát a barátsági szerződéshez, Németország ellenében. Április 2-án a londoni nagykövet tájékoztatta arról, hogy Magyarország hadüzenetre számíthat angol részről Jugoszlávia megtámadása esetén. A német hadsereg jugoszláviai felvonulásának másnapján öngyilkosságot követett el.

 

TELEKI MINISZTERELNÖK ÖNGYILKOSSÁGA ELŐTT HORTHY MIKLÓSHOZ ÍRT BÚCSÚLEVELE

Főméltóságú Úr!

Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét.

A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.

Nem tartottalak vissza.

Bűnös vagyok.

Teleki Pál

Nem bátorítjuk egymást

 

„A másik dolog, amit tudunk tenni egymásért, az, ha bátorítjuk egymást. Lélegzetelállító rájönni arra, hogy mennyire az ellenkezőjét kapjuk a családban, mennyire az ellenkezőjét kapjuk a társadalomban. Nem bátorítjuk egymást. Angolul a bátorság courage. A cour jelentése: szív. Tehát a bátorítás, bátorság valami a szívvel, és nem az aggyal kapcsolatos. Nem az agyhoz kell beszélni, hanem a szívhez, és a bátorítás az egyik szívből a másik szívbe megy. Akinek nincs szíve, aki önmaga sem bátor, az nem tud bátorítani.” (Feldmár András)