Aranyköpések iskolai dolgozatokból

 

"Többféle kerek számot ismerünk, de a legkerekebb szám a nulla."

"IV. Béla idején járásokra oszlott az ország, a legismertebb járás a tatárjárás volt."

"A lovag a földesúr edzett változata."

"Napóleon 1804-ben megcsászároztatta magát."

"- Ki volt Hammurabbi?
- Egy 2 méteres kőszobor."

"A görög regék szerint minden hajóst elbűvölt a szirének szirénázása."

"Az őserdő olyan terület, ahová emberi kéz még nem tette be a lábát."

"A hajó jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Duna közepén. Innen gyalog folytatták útjukat."

"Mikor II. Endre a Szentföldről hazatért, országát és feleségét fenekestül feldúlva találta."

"Lilla férjes asszony volt, és fogalma sem volt róla, hogy Csokonai valamilyen érzelmet táplál iránta. Egyébként is, őt Vajda Juliannának hívták, honnan tudta volna, hogy neki írta a Lilla-verseket?"

 

 

 

Születés és halál

 

„A halál olyan, mint a születés. Kit siratnak meg, hogy megszületett? Pedig hány embert éppen akkor kellene siratni, és nem a halálakor!” (Végh Antal)

 

Csillagösvényen - Az elfelejtett Rongyos Gárda

 

Egyszerű csepegtető öntözőrendszer – bárki szinte ingyen megteheti

 

Januári ég

 Tar Béla barátom fotója.

Csak tíz perc

 

 „Igen, nehéz időt találni két-három műszakos életünkben a gyerek számára is. Külön időt. De ha csak öt-tíz percnyi időt esténként kiszakítanánk, öt-tíz olyan percet, amikor semmi mást nem csinálunk – az nagyon sokat érne, és nem csak a gyereknek. Lefekvés előtt vagy amikor a gyerek már ágyban van – öt-tíz perc minden este. Minden este – úgy, hogy a gyerek biztosan számíthat rá. Mese vagy énekelgetés, vagy egyszerűen csak beszélgetünk, a magunk életéből mesélgetünk, vagy felolvasunk egymásnak valamit… A fontos az, hogy ez haszontalan beszélgetés legyen, ne arról kérdezgessük a gyereket, hogy mi történt aznap, ne „neveljük”, ne mondjunk tanulságokat. Mulassunk, szórakozzunk öt-tíz percig együtt. Lehet, hogy eleinte nehezünkre esik minden este kiszakítani ezt a kis időt, és odakényszeríteni magunkat a gyerek ágya mellé, de hamarosan rá fogunk jönni, hogy nekünk is jólesik.” (Dr. Vekerdy Tamás)