(Megjelent: Belügyi Közlöny, 1919.02.16.)
Ruszin kormánytanács szervezése.
1.§.
A Magyar Népköztársaság
kormánya az
1918. X. néptörvény
11. §-a alapján a
ruszkakrajnai ministerrel
egyetértőleg rendeli:
Arra az
időre, amíg
a ruszin nemzetgyűlés megalakulhat,
Ruszin kormánytanács szerveztetik,
amely Ruszka-Krajna
kormányzati szerveinek
működését ellenőrzi
és a ruszin
autonómia körébe vágó
javaslatait a
ruszkakrajnai ministerrel
közli.
A kormánytanács székhelye:
Munkács.
2.§.
A kormánytanács Máramaros,
Ugocsa, Bereg
és Ung vármegyék ruszinlakta
járásainak két-két
kiküldöttjéből alakul.
Hivatalból tagjai
a kormánytanácsnak a
ruszka-krajnai
minister, illetőleg
helyettese, az
államtitkár és
a ruszkakrajnai kormányzó.
A kormánytanácsba két-két
kiküldöttet választanak
a következő járások,
úgymint:
I. Máramaros vármegyében
a szigeti, a
dolhai, a
huszti, az
ökörmezői, a
taracz-vizi, a
técsői és
a tiszavölgyi járás;
II. Ugocsa vármegyében
a királyházai és
a nagyszőllősi járás;
III. Bereg
vármegyében az
alsóvereczkei, a
felvidéki, a
latorczai, a
munkácsi és
a szolyvai járás,
végül
IV. Ung vármegyében a
nagybereznai, a
perecsenyi, a
szerednyei és
a szobránczi járás.
A felsorolt ruszinlakta
járásokon felül
még külön két-két
kiküldöttet választanak
a kormánytanácsba Máramarossziget,
Munkács, továbbá
Ungvár városok,
valamint Huszt
és Nagyszőllős nagyközségek
ruszin lakossága. E
nagyközségek lakói
a járás kiküldötteinek
választásában nem
vehetnek részt.
3. §.
A kiküldöttek megválasztásának
időpontját —
legkésőbb e
rendelet kihirdetését
követő 21-ik
(huszonegyedik) napra
— a ruszkakrajnai kormányzó
tűzi ki.
A választás vezetésére
a kormányzó a
2. §-ban felsorolt
minden járásra,
továbbá Máramarossziget,
Munkács és
Ungvár városokra
és ezenfelül külön
Huszt és
Nagyszőllős nagyközségekre
egy-egy választási
biztost jelöl
ki.
A választás napját
és helyét, továbbá
a választási biztos
nevét a
járás minden
községében (a
városban) idejekorán
közhírré kell
tenni.
A választási biztosok
működésük megkezdése
előtt a
járási főszolgabíró,
illetőleg a
város polgármestere
előtt esküt
(fogadalmat) tesznek
arra, hogy
tisztükben híven,
részrehajlás nélkül
fognak eljárni.
4.§.
A választás szavazólapokkal
titkosan történik.
Választójoga van
minden férfinak,
aki életének huszonegyedik
évét betöltötte
és legalább hat
év óta magyar állampolgár,
továbbá minden
nő, aki életének huszonnegyedik
évét betöltötte,
legalább hat
év óta magyar állampolgár
és bármely hazai
élő nyelven írni-olvasni
tud.
A választójogból ki
van zárva:
1. aki politikai jogának
gyakorlásától fel
van függesztve;
2. aki közsegélyből él;
3. aki gondnokság vagy
csőd alatt áll,
vagy akinek kiskorúsága
meg van hosszabbítva;
4. aki üzleténél vagy
foglalkozásánál fogva
erkölcsrendészeti ellenőrzés
alatt
áll.
A választójog idézett
előfeltételeinek fennforgása
kérdésében —
amennyiben az
vitássá tétetnék
— nyomban és
minden további
jogorvoslat kizárásával
a választási biztos
dönt.
5. §.
Kiküldötté választható
mindenki, akinek
a választás időpontjában
választójoga van,
feltéve, hogy
életének huszonnegyedik
évét betöltötte és
a választójogból kizárva
nincs.
A választás lefolyásáról
a választási biztos
három példányban
jegyzőkönyvet készít
és abból egy-egy
példányt a
megválasztott kiküldötteknek
megbízólevélül átad,
egy példányt pedig
a kormányzóhoz terjeszt
fel.
A választási eljárás
egyéb részleteire
a szükséghez képest
a választási biztosoknak
a kormányzó ad
utasítást.
6. §.
Ha a kiküldöttek megválasztása
valamely járásban
az előző szakaszok
rendelkezései szerint
bármely okból
meg nem tartható, a
kormányzó a
választási biztos
felterjesztésére elrendelheti,
hogy a
választás az
illető járás
székhelyére egybehívandó
népgyűlésen történjék.
A választás lefolyásáról
ily esetben is
az 5. §. rendelkezései szerint
jegyzőkönyvet kell
készíteni.
7. §.
A megválasztott kiküldötteket
a kormánytanács megalakítása
végett a
kormányzó előterjesztésére
a ruszkakrajnai minister
hívja össze.
A megalakulásra legkésőbb
e rendelet kihirdetését
követő 30-ik
(harmincadik) napot
kell kitűzni,
amely nappal
az eddig fennállott ruszin
néptanácsoknak működése
megszűnik.
A kormánytanács maga
választja elnökét
és állapítja meg
ügyrendjét.
A kormánytanács működése
a ruszin nemzetgyűlés
megalakulásával megszűnik.
8. §.
A kormánytanács tagjai
napidíjban részesülnek,
amelynek mértékét
és kifizetésének módját
a ruszkakrajnai minister
állapítja meg.
Ez a rendelet kihirdetésének
napján
lép életbe, végrehajtásával
a ruszkakrajnai minister
bízatik meg.
Budapest, 1919.
évi február hó
5-én.
dr. Berinkey Dénes
s. k.
ministerelnök.
Dr. Szabó Oreszt
s. k.
