A Magyar Népköztársaság kormányának 928/1919. M. E. számú rendelete.

 

(Megjelent: Belügyi Közlöny, 1919.02.16.)

Ruszin kormánytanács szervezése.

1.§.
A Magyar Népköztársaság kormánya az 1918. X. néptörvény 11. §-a alapján a ruszkakrajnai ministerrel egyetértőleg rendeli:
Arra az időre, amíg a ruszin nemzetgyűlés megalakulhat, Ruszin kormánytanács szerveztetik, amely Ruszka-Krajna kormányzati szerveinek működését ellenőrzi és a ruszin autonómia körébe vágó javaslatait a ruszkakrajnai ministerrel közli.
A kormánytanács székhelye: Munkács.

2.§.
A kormánytanács Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék ruszinlakta járásainak két-két kiküldöttjéből alakul. Hivatalból tagjai a kormánytanácsnak a ruszka-krajnai minister, illetőleg helyettese, az államtitkár és a ruszkakrajnai kormányzó.
A kormánytanácsba két-két kiküldöttet választanak a következő járások, úgymint:
I. Máramaros vármegyében a szigeti, a dolhai, a huszti, az ökörmezői, a taracz-vizi, a técsői és a tiszavölgyi járás;
II. Ugocsa vármegyében a királyházai és a nagyszőllősi járás;
III. Bereg vármegyében az alsóvereczkei, a felvidéki, a latorczai, a munkácsi és a szolyvai járás, végül
IV. Ung vármegyében a nagybereznai, a perecsenyi, a szerednyei és a szobránczi járás.
A felsorolt ruszinlakta járásokon felül még külön két-két kiküldöttet választanak a kormánytanácsba Máramarossziget, Munkács, továbbá Ungvár városok, valamint Huszt és Nagyszőllős nagyközségek ruszin lakossága. E nagyközségek lakói a járás kiküldötteinek választásában nem vehetnek részt.

3. §.
A kiküldöttek megválasztásának időpontját — legkésőbb e rendelet kihirdetését követő 21-ik (huszonegyedik) napra — a ruszkakrajnai kormányzó tűzi ki.
A választás vezetésére a kormányzó a 2. §-ban felsorolt minden járásra, továbbá Máramarossziget, Munkács és Ungvár városokra és ezenfelül külön Huszt és Nagyszőllős nagyközségekre egy-egy választási biztost jelöl ki.
A választás napját és helyét, továbbá a választási biztos nevét a járás minden községében (a városban) idejekorán közhírré kell tenni.
A választási biztosok működésük megkezdése előtt a járási főszolgabíró, illetőleg a város polgármestere előtt esküt (fogadalmat) tesznek arra, hogy tisztükben híven, részrehajlás nélkül fognak eljárni.

 

4.§.
A választás szavazólapokkal titkosan történik.
Választójoga van minden férfinak, aki életének huszonegyedik évét betöltötte és legalább hat év óta magyar állampolgár,
továbbá minden nő, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár és bármely hazai élő nyelven írni-olvasni tud.
A választójogból ki van zárva:
1. aki politikai jogának gyakorlásától fel van függesztve;
2. aki közsegélyből él;
3. aki gondnokság vagy csőd alatt áll, vagy akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva;
4. aki üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll.
A választójog idézett előfeltételeinek fennforgása kérdésében — amennyiben az
vitássá tétetnék — nyomban és minden további jogorvoslat kizárásával a választási biztos dönt.

5. §.
Kiküldötté választható mindenki, akinek a választás időpontjában választójoga van, feltéve, hogy életének huszonnegyedik évét betöltötte és a választójogból kizárva nincs.
A választás lefolyásáról a választási biztos három példányban jegyzőkönyvet készít és abból egy-egy példányt a megválasztott kiküldötteknek megbízólevélül átad, egy példányt pedig a kormányzóhoz terjeszt fel.
A választási eljárás egyéb részleteire a szükséghez képest a választási biztosoknak a kormányzó ad utasítást.

6. §.
Ha a kiküldöttek megválasztása valamely járásban az előző szakaszok rendelkezései szerint bármely okból meg nem tartható, a kormányzó a választási biztos felterjesztésére elrendelheti, hogy a választás az illető járás székhelyére egybehívandó népgyűlésen történjék.
A választás lefolyásáról ily esetben is az 5. §. rendelkezései szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

 
7. §.
A megválasztott kiküldötteket a kormánytanács megalakítása végett a kormányzó előterjesztésére a ruszkakrajnai minister hívja össze. A megalakulásra legkésőbb e rendelet kihirdetését követő 30-ik (harmincadik) napot kell kitűzni, amely nappal az eddig fennállott ruszin néptanácsoknak működése megszűnik.
A kormánytanács maga választja elnökét és állapítja meg ügyrendjét.
A kormánytanács működése a ruszin nemzetgyűlés megalakulásával megszűnik.
 
8. §.
A kormánytanács tagjai napidíjban részesülnek, amelynek mértékét és kifizetésének módját a ruszkakrajnai minister állapítja meg.
Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe, végrehajtásával a ruszkakrajnai minister bízatik meg.

Budapest, 1919. évi február hó 5-én.
dr. Berinkey Dénes s. k.
ministerelnök.

Dr. Szabó Oreszt s. k.