Szinyák-hegység -- Körkép Munkács tájékán

 

A hűség tanulható

 

„Azért tartottam ki, mert ez volt a döntésem, amikor felébredtem mellette nap mint nap, amikor szerelmesek voltunk, vagy hazudtunk egymásnak, vagy keserűséget okoztunk a másiknak. És akármi történt, újra és újra őt választottam, ő pedig engem, mert a hűséget, mint a járást vagy az őszinteséget, meg lehet tanulni, aztán ismételni kell.” (Balogh Boglárka)

Ruszinok, vándoroljatok ki az orosz mennyországba

(Megjelent: Új Közlöny, 1925.10.09.)

Hogyan vesztette el egy félrevezetett ruszin kivándorló
egész vagyonát

Huszt, október 7.
Néhány hónap előtt érdekes és nem jelentéktelen agitáció vette kezdetét egész Máramarosban. A mozgalom élén Bodnár Iván ruszin kommunista szenátor állott, aki kiadta a jelszót, hogy „ruszinok vándoroljatok ki az orosz — mennyországba — ahol a kommunista népboldogítók minden jóval el fogják látni a kivándorló ruszin proletárokat.”
Mindenki, aki ki akar vándorolni köteles lefizetni 4000 koronát útlevélre, vízumra és egyéb költségekre — illetve ezen összeg lefizetése ellenében már földet is kap a ruszin proletár. Ugyanez az agitáció folyik Dolha környékén is, ahol egy Nemcsuk Mitro nevű kommunista az egész körzetben agitál az orosz kivándorlás érdekében. Az agitációt Safrankó képviselő vezette be, aki az éhség alatt elpusztult területekre csábítja a szerencsétlen ruszinokat. Feltételeik egyszerűek. A kivándorló köteles a kommunista pártba belépni, 6000 К-t kell lefizetni — amelyért 60 hold földet, igavonó állatokat és egy házat kap. Az agitáció eredményeként 120 család jelentkezett.
Ezt az akciót állítólag a prágai központ és a rózsahegyi titkárság vezetik. A cél átlátszó. A kommunista párt a választások előtt földet és minden jót ígért a népnek és miután az ígéretek beváltásával adós maradt — a nép otthagyta a kommunista tábort. Ezt az akciót akarják a kommunisták így ellensúlyozni, hogy a népet az oroszföldre való kivándorlásra csábítják.
Ez az akció országszerte folyik — azonban csekély eredménnyel, mert a nép ragaszkodik kevés földjéhez és nem hajlandó a meglévő verebet — egy leendő túzokért, elcserélni.

Mit mond Doma Sándor
Néhány hét előtt nagyobb transzport kommunista készült oroszföldre,-- főleg a történelmi országok iparterületeiről. Ezekkel együtt kellett volna mennie Doma Sándor aknaszlatinai kommunistának, aki eladta aknaszlatinai vagyonkáját, amelyért 35.000 К-t kapott. El is ment Oroszországba — ahonnan egy hónap múlva visszatért. Doma elbeszélte, hogy az ígéret földjéből egy métert sem kapott — ezzel szemben nehéz testimunkára akarták fogni. Miután Doma gazdálkodni ment — veszni hagyta pénzét és visszatért Aknaszlatinára, ahol elmondta tapasztalatait a népnek, amely tömegesen hagyta el a kommunista pártot. Doma egy tapasztalattal gazdagabb — de vagyonkájával szegényebb lett — mert hallgatott az agitátorok mesébe illő ígéreteire. Kijózanodva tért vissza és az ő példája legyen intés mindenki részére, aki kis vagyonkáját cserben hagyva, idegen földön próbál szerencsét. A hatóságoknak kötelességük a népet mindenütt figyelmeztetni, hogy ne üljenek fel a lelketlen agitátorok meséinek és egyúttal, ha kell, lépjen fel erőteljesen az ilyen népámító akciókkal szemben.

 

A képen: Máramarossziget központja 1907-ben.

Forrás: Fortepan.

Hová fog visszamenni?

 

Kodály Zoltán a háború után a Zeneművészeti Főiskolát igazgatta. Egyszer bekopogott hozzá egy ember és azt mondta:

-- Kodály elvtárs! Engedje meg, hogy bemutatkozzam! Én vagyok a főiskola új párttitkára.

-- Hát az elődje hová lett? -- kérdezte Kodály.

-- Visszament az eredeti szakmájába -- felelte az.

-- És mi volt az eredeti szakmája? 

-- Esztergályos.

-- És önnek mi a szakmája? -- folytatta Kodály.

-- Én, kérem, hivatásos pártmunkás vagyok – válaszolta önérzetesen.

-- Akkor ön hová fog visszamenni? -- kérdezte a mester.