A gyűlölködés magasabb szintje

Azt írja az újság, nemrég öngyilkos lett Spanyolországban egy 27 éves vadászlány. Búcsúlevelet hagyott, melyből kiderült, az online-csatornákon felé áradó gyűlölet, fenyegetés, zaklatás hatására követte el végleges tettét.

A „bűne” az volt, hogy két évvel ezelőtt vadászat közben készült képeket tett fel a közösségi oldalára.  Ekkor támadtak rá fanatikus állatvédők tömegei és bár megpróbálta őket észérvekkel meggyőzni (azt írta, mindenki másképp éli az életét, vannak, akik csak salátát esznek, de ettől még nem válnak gyilkossá azok, akik húst is fogyasztanak, de nem járt sikerrel), legutóbb már azzal fenyegették a jámbor állatvédők, hogy golyót eresztenek a homlokába, illetve úgy megverik, hogy hónapokig kómában lesz.

Nyugat-Európa egyes országaiban hasonlóképpen járnak azok is, akik a migránsok befogadása ellen foglalnak állást, csak ők azonnal nácik, fasiszták, fajgyűlölők lesznek.

De nem kell a példákért ilyen messzire  menni. Az egyik közösségi oldal kertbarát-csoportjából sorra lépnek ki a tagok, mert bármit kérdeznek a többiektől (a csoport ezért jött létre) azonnal nekik esnek néhányan, bunkónak, tanulatlannak, analfabétának titulálva őket.

Ha a közösségi oldalon megosztanak egy cikket arról, hogy X. Y. celeb lába nem volt rendesen leborotválva (már az is elkeserítő, hogy erről egyáltalán újságcikk születhet), hozzászólók tömege mondja el mindenféle repedtsarkúnak. És a példákat hosszan sorolhatnánk.

De nincs ezen mit csodálkozni, hiszen évtizedek óta természetesnek vesszük, hogy van egy réteg, amelyik a focimeccsre is csak azért jár, mert itt nyugodtan, nagy nyilvánosság előtt lehet gyalázni bárkit és bármit, akár az egész világot, amelyikre úgy általában haragszik.

Az internet azonban új távlatokat nyitott, hiszen ki sem kell mozdulni otthonról, nem kell jegyet venni a meccsre, sőt teljesen arctalanul lehet gyalázkodni. Miközben egész Európa úgy állítja be magát, mint a türelem és elfogadás példaképét, ezek a megnyilvánulások már önmagukban jelzik, hogy messze nem ez a helyzet.

Kétségtelen, hogy az internet megjelenésével a gyűlölködés is magasabb szintre lépett. És ezt nem lehet védeni a vélemény-nyilvánítás szabadságára hivatkozva sem, hiszen ha élőszóban mondom el valakiről a véleményemet, úgy, hogy közben megaláztam, belegázoltam a becsületébe, netán fenyegettem is, akkor ez büntetőjogi eset.

Talán ideje lenne a jogalkotóknak hatékonyabban fellépni az online-zaklatással szemben. Még akkor is, ha nyilván nem könnyű olyan jogszabályt alkotni, mely egyben biztosítja azt a bizonyos véleményszabadságot is.