2020. július 23., csütörtök

A GOLYÓSZÓRÓ ELSŐ MEGPENDÍTÉSE

(Megjelent: Hazánk. Történelmi Közlöny, 1888/1.)
1849-BEN A MUNKÁCSI VÁRBAN
1849. évi március hónapban jelentkezett bizonyos Krajcsovics János nevű asztaloslegény Mezősy Pál őrnagynál s akkori munkácsi várparancsnoknál s nem csekély önérzettel kijelenté, hogy ő az ellenség megsemmisítése céljából képes oly lőfegyvert szerkeszteni, mely egyszerre öt lövést tesz, minek golyószóró hatása azután bámulatra fogja ejteni a harcosokat. Mezősy megörült e kijelentésnek s minthogy Krajcsovics, mint minden hozzá hasonló ezermester, ki mindenét magánál és magával hordja, szegény és éhes volt mint a templom egere, megengedte, hogy Szőke Ferenc várbeli puskaművesnél telepedjék le s hogy élelmezést Reichenstein Emánuel várbeli kantinosnál s annak gyönyörűséges felesége Franciskánál nyerjen. Egyszersmind meghagyatott Szőkének, hogy műhelyében dolgozhassák a sokat ígérő ezermester, s minthogy ez egy tört reszelővel sem bírt, az ő szerszámait s anyagát is vehesse igénybe. Március hó 9-én tehát hozzá kezde a nagy munkához s a vár műhelyében fúrt- faragott folyvást április hó közepéig, kivéve azon órákat, amidőn mint minden geniális művész ő is a kantinos kegyelméből s a jövő dús nyeremény számlájára quaterkázgatott. Azonban, bármint erőlködék is, jó szándéka s hatalmas terve kudarcot vallott: a revolver nem sikerült, a cső nem akart golyót szórni s a folyvást kétkedő Szőke mester is határozottan kijelenté, hogy kár a további fáradságért, szénért s reszelő koptatásért, miért is egy szép napon, midőn a tavasz már fakadni kezde, ott hagyá az ezermester a puskaművest, ott a híres munkácsi várat s abban a szép Reichenstein Fanny kantinosné kontóját s eltávozott máshol keresni szerencsét.
A vendéglősné nem is késett azután a vár parancsnokánál keresni követelése kiegyenlítését, ki neki 38 napi élelmezésért, 20 pengő krajcárjával számítva, 12 forint 40 krajcárnyi összeget utalványozott Kralovánszky László térszázadosnál; az ezen felüli magánfogyasztási számla behajtásával a szép kantinosnét a rendes perútra utasítván; fellépett azonban Szőke Ferenc mester is, ki a várparancsnoknál következő kérvényt nyújtott be:
„Mezősy Pál, várparancsnok úrhoz intézett alázatos esedezés.
Mélyen tisztelt várparancsnok úr!
Bizonyos Krajcsovics János nevezetű asztaloslegény, ki várparancsnok úr rendeletére oldalom mellé adatott, a mikor azt ígérte, hogy bizonyos olyatén fegyvert állít elő, mely 5 lövést tészen egyszerre, mi által neki is nem remélt haszna leend, dolgozott nálam s az én szerszámomnál s hozzá megkívántatott kellékekkel, a mikor nekie s őt mindenekben ellátni kelletett, s én mint puskaművesmester eltartóztattam a várban fekvő századok fegyverei készítésétől, így a kenyerem keresésétől is megfosztattam, nálam volt tartózkodási ideje alatt valóságos károsodásommal, mely lámpáim felhasználásával, szerszámaim s anyagrészek kiszolgáltatásával legkevésbé 38 napok lefolyta alatt 50 ezüst írtra felment, ide értve a kényelmes lakhelyt és fűtést is, mit a mélyen tisztelt várparancsnokság útján részemre megtéríttetni mély alázatos tisztelettel esedezem, alázatos tisztelettel maradván,
M. tisztelt várparancsnok úrnak legalázatosabb szolgája

Szőke Ferenc,
Munkács várbeli puskaműves.”

Ki azután megszánván a félrevezetett puskaművest, hogy kárát némileg kipótolhassa, fogta a kalamust s a folyamodvány hátára következő indoklatát kanyarított sajátkezűleg:
„A fent írt folyamodás annyiban igazságos, hogy 38 napok alatt csakugyan sok kellemetlenségnek volt a folyamodó kitéve; ennek tehát némineműképeni kipótlásául, meghatalmaztatik százados és térparancsnok úr (Kralovanszky László), a keze alatt létező pénztárból 38 pengő forintokat Szőke Ferenc várbeli puskaművesnek kifizetésére. Kelt Munkács várában, április 13-án 1849.

Mezősy Pál,
Munkács várparancsnoka.»

A jóérzelmű mester megelégedett a felemlített 50 frt helyett a megutalványozott 38 frttal is s azt azonnal felvevén, így nyugtázta :
«Hogy a fent kitett harmincnyolc ezüst forintot valósággal felvettem legyen, ezennel bizonyítom. Szőke Ferenc puskaműves.»
Eképen végződött hazánkban a gyorspuska első kísérlete, mely jóval megelőzte a franciákat, kik két évtized múltán golyószóróikkal oly nagy riadalmat okoztak az olasz háborúban s megelőzte a németeket, kik a hatvanas években csakugyan győzedelmeskedtek gyorspuskáikkal manganétos csapataink felett.
Lehoczky Tivadar.

Nincsenek megjegyzések: