Közlekedési szitu

(József Attila után szabadon)

Mikor az uccán átment a kedves,

látszott, semmi köze a KRESZ-hez.

Mikor lezseren aszfaltra lépett,

egy rendőrautó vijjogott, fénylett.

Mikor egy autós förmedve rászólt,

meztelen válla picikét rándult.

Nem nézett semmit, zebrát, sem lámpát,

mint aki minden ködön átlát.

Kezére nézett, s már nyúlt is vígan

telója után hiperaktívan.

És rádudáltak, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.

De ő csak nyomta bőszen a gombot

néhány kommentet odapottyantott.

Mily szerencse, hogy mindenki fékre

lépett, még mielőtt ő odaérne.

És ment a kedves, szépen, ledéren,
féknyomok futnak utána srégen!