--
Holnap majd ugyanitt – felelte Mara.
--
Hoztál virágot is? – kérdezte Mara.
--
Kinek, ha neked nem? – felelte Csaba.
--
Elmegyünk a meccsre? – kérdezte Csaba.
--
Teveled bárhová – felelte Mara.
--
Eljössz az anyámhoz? – kérdezte Mara.
--
Teveled bárhová – felelte Csaba.
--
Hűvös van ma este – közölte Mara.
--
Vedd fel a zakómat! – felelte Csaba.
--
Hozzád is bújhatok? – kérdezte Mara.
--
Énhozzám? Bármikor – felelte Csaba.
--
De jó itt feküdni! – mondotta Mara.
--
Benned elmerülni – mondotta Csaba.
--
Érezni a bőröd – sóhajtott Mara.
--
Melletted ébredni – suttogta Csaba.
--
Kávét két cukorral? – suttogta Csaba.
--
Tudod, hogy szeretem – lehelte Mara.
--
Holnap is eljössz majd? – kérdezte Mara.
--
Minden nap itt leszek – felelte Mara.
--
Finom volt a kávé? – kérdezte Csaba.
--
Tegnap finomabb volt – felelte Mara.
--
Ugyanúgy csináltam – mondotta Csaba.
--
Valami hiányzott – grimaszolt Mara.
--
Hiába hívtalak – korholta Mara.
--
Le voltam merülve – felelte Csaba.
--
Tegnap nem is jöttél – sóhajtott Mara.
--
Sok most a túlóra – felelte Csaba.
--
Elkísérsz anyámhoz? – kérdezte Mara.
--
Már megint anyádhoz? – csattant fel Csaba.
--
Mehetünk meccsre is – dörmögte Mara.
--
Megyek a fiúkkal – felelte Csaba.
--
Már megint nem jöttél – mondotta Mara.
--
Mindig nem jöhetek – így szólott Csaba.
--
Láttak egy nővel is – pityergett Mara.
--
Ne higgy te senkinek! – tromfolt rá Csaba.
--
Most akkor mit akarsz? – kérdezte Mara.
--
Tudja, a jó isten! – felelte Csaba.
--
Most akkor ennyi volt? – kérdezte Mara.
--
Úgy tűnik, ennyi volt? – felelte Csaba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése