Hogyan gyilkolták meg Kun Béla utasítására az ukrán tiszteket és Mildner századost?

 (Megjelent: Pesti Hírlap, 1928.05.06.)

A budapesti királyi ügyészség indítványára — mint azt a Pesti Hírlap már megírta — a büntetőtörvényszék távirati úton kérte a bécsi rendőrhatóságoktól Kun Béla, további fogvatartását és jelezte, hogy a kiadatási iratokat sürgősen továbbítja. Ebben a táviratban a törvényszék Kun Bélának három rendbeli gyilkosság bűntettére való felbujtás miatti kiadatását kérte és megjelölték azt is, hogy Effinov Grigory és Isay Jukelsohn ukrán katonatisztek, valamint Mildner Ferenc tüzérszázados meggyilkolásáról van szó. A magyar hatóságok távirata szabályszerű formában és időben megérkezett. Bécsbe, mint arról szombaton jelentést kapott a büntetőtörvényszék elnöksége. Időközben elkészítették,az ügyészségen a két ukrán katonatiszt és a tüzérszázados meggyilkolására vonatkozó bűnügyi iratokat, pontosan megjelölve azokban Kun Béla szerepét.

… dobjátok őket a Dunába!“
A két ukrán tiszt meggyilkolását a budapesti büntetőtörvényszék 1920. január 21-ikén kelt B. 10082/1919. számú ítélete írja le részletesen. Az ítélet szerint Effinov Gigory és Jukelsohn Isay ukrán katonatisztek különvonattal érkeztek Budapestre, még 1919. januárjában. A különvonat a Nyugati pályaudvar egyik mellékvágányára volt állítva, a két ukrán katonatiszt pedig a Hungária-szállodában bérelt magának lakást. Még a Károlyi-forradalom idején a két ukrán tiszt és Kun Béláék között állandó volt az érintkezés, mert az ukránok Magyarországon fegyveres erőt akartak szervezni orosz hadifoglyokból, az orosz tanácsköztársaság céljára.
Kun Béláék uralomra jutásakor a népbiztosok a Hungária-szállóba költöztek és az ukrán tisztek március 21-ike után még többet voltak együtt a kommunista vezérekkel. Különböző megbízatásokat kaptak Kun Bélától, ezeket teljesítették is és úgy látszott, hogy az ukrán tisztek a kommunisták minden tervébe pontosan be vannak avatva. 1919 június 19-ikén valaki azt jelentette Kun Bélának, hogy a két ukrán tiszt visszaél a bizalmával, mert ők nem a tanácsköztársaság javára dolgoznak, hanem az ellenforradalmárok szolgálatában állnak.
— Dobjátok őket a Dunába! — mondta Kun Béla a jelentés átvételekor.
Jelen volt ekkor a Hungária-szállóban, Kun Béla szobájában, Szamuelly Tibor is. Amikor Kun Béla az egyik terrorista-parancsnoknak így a gyilkosságra utasítást adott, Szamuelly Tibor közbeszólt:
— Nehogy lőjetek! — monda. — Kössetek követ a nyakukra és úgy dobjátok a Dunába!
A terroristák szót fogadtak és a kapott parancsot tüstént végrehajtották.
Felrohantak az ukrán tiszteknek a szálló harmadik emeletén levő szobájába, közrefogták és levitték őket a Dunapartra, közvetlenül a Hungária-szálló előtti kikötőhöz. Itt letépték róluk az ukrán katonatiszti egyenruhát, kezeiket hátrakötötték, köveket akasztottak a nyakukba, majd puskatussal fejbeverték őket és amikor már eszméletlenek voltak, belelökték a Dunába.
A terroristák visszatértek á Hungária-szállóba, lemosták magukról a vért, reggelig tartó tivornya következett azután. A kora reggeli órákban a terroristák a Nyugati pályaudvaron teljesen kifosztották a két ukrán katonatiszt különvonatát, széjjelhord- ták az ott felhalmozott egyenruhákat és a majdnem két vagonnyi katonai fehérneműt.

A büntetőtörvényszék gyorsított tanácsa foglalkozott az ukrán tisztek gyilkosainak ügyével is. Az előbb említett törvényszéki ítélet szerint a gyilkosságban való részvétel miatt Szamuelly Lászlót, Szamuelly Tibor testvéröccsét, Pergovác Károly és Szabó József terroristákat halálra ítélték. Mindhárom terroristát ki is végezték. Ezek a kivégzett terroristák, de az ügy többi szereplői is, a törvényszéki tárgyaláson azt vallották, hogy a gyilkosságra Kun Bélától kaptak utasítást.
Mildner százados meggyilkolása
Mildner Ferenc tüzérszázados meggyilkolásával a budapesti büntetőtörvényszék 1919 december 20-ikán kelt Kgy. 5710-1919. számú ítélete foglalkozik. Ebből az ítéletből a tüzérszázados aljas megkínoztatása, és meggyilkolásának szörnyű képe bontakozik ki. Mildner Ferenc tüzérszázados a Ludovika Akadémia tanára volt és a június 24-iki ellenforradalomban ő is részt vett. Az ellenforradalom leverése után a Ludovika Akadémia tisztjeit elfogták, köztük Mildner századost is. A forradalmi törvényszék elé állították őket, ahonnan azonban Mildner századost néhány napi fogság után elbocsátották, mert nem tudtak rábizonyítani semmit. A százados kiszabadulása nem tetszett Csekő Antal, Kiss András és Bögre Zsigmond lóápolóknak és újból följelentették, de ez a följelentés sem járt eredménnyel. Dinnyés József, aki a forradalmi törvényszék vádbiztosa volt, Csekő feljelentését, valamint Kiss András és Bögre Zsigmond panaszjegyzőkönyvét megmutatta Kun Bélának.
— Mildnert le kell tartóztatni — mondta Kun Béla a váci biztosnak. — Ne kísérjétek a forradalmi törvényszék elé, hanem „küldjétek haza"!
Dinnyés József Kun Béla utasítását közölte a mellé beosztott Polonitzer Árminnal, aki a IX. kerületi munkástanács őrszázadának volt a parancsnoka. Polonitzer megleste Mildnert, amikor a Ludovikából hazament, útközben elfogta és bekísérte a legközelebbi őrszobára. Ez július 30-ikán délután történt. Itt tartották Mildner századost az éjszakai órákig, akkor levitték a Dunapartra és a Lánchíd mellett,
az Akadémia előtti kikötőparton kínozni kezdték.
Polonitzer Mildner Ferencet leteperte a földre, fojtogatta, majd Dinnyés József és a többi terroristák rohamszuronyukat döfték bele. Összesen huszonegy szúrást ejtettek rajta, azután a Dunába dobták.
A büntetőtörvényszék gyorsított tanácsa Dinnyés Józsefet halálra ítélte és a vádbiztost föl is akasztották. Polonitzer Ármin megszökött. A százados brutális meggyilkolásában részt vett terroristák közül Oláry Miklóst tizenöt évi, Hám Miklóst nyolc évi, Hofbauer Imrét hat évi, Pesti Ferencet öt évi fegyházra Ítélték, a följelentő Csekő Antal tíz évi és a másik följelentő, Kiss András lóápoló, öt évi fegyházbüntetést kapott.
Ezek az elítélt terroristák is azt vallották a büntetőtörvényszék gyorsított tanácsa előtt, hogy a gyilkosságot Kun Béla utasítására hajtották végre. A törvényszék ítélete meg is állapította, hogy a vádlottak a fölbujtó Kun Béla utasítására cselekedtek.
Ezeknek a gyilkossági iratoknak az alapján kell eldönteni az osztrák hatóságoknak, hogy helyt adnak-e a kiadatási kérelemnek és a magyar igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátják-e Kun Bélát.