Néptörvény
a magyarországi ruszinok (ruthének)
autonómiájáról
A hivatalos lap holnapi száma új néptörvényt iktat a
törvénytárba. A néptörvény Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék ruszin (ruthén) lakta egységes
területeinek ad legmesszebbmenő autonómiát. Ez a terület holnaptól kezdve
hivatalosan Ruszka-Krajna (ruszin tartomány) lesz, a tartomány székhelye pedig Munkács. Ezzel a
törvénnyel a gyakorlatba viszi át a kormány azt a gondolatot, amely az ország
régi területén élő különböző nyelvű népeket egy Keleti-Svájcira kívánja
foglalni. A zárt rutén területen körülbelül 500.000 ember jut hozzá e törvénnyel
a legmesszebbmenő önkormányzathoz.
A rutén, helyesen ruszinlakta összes területeket azonban
egyelőre nem foglalja magába a holnap megszülető tartomány. A törvény ugyanis a
békekötésig nem érinti a zemplén-, sáros-, abaúj-torna- és szepesmegyei rutén
területek közjogi rendezését. Ezekre a területekre a csehek is aspirálnak. S
nehogy a mostani rendezés erőszakos fellépést vonjon maga után a csehek
részéről, a kormány e területek sorsát a békekonferenciára bízza.
Az új rend a ruthén, — szokjak meg mától kezdve e nép
helyes megnevezését, — a ruszin nép részére teljes önrendelkezést biztosít. De ugyanakkor,
amidőn a ruszinok a maguk
kormányzásában a legszabadabban élhetnek önrendelkezési jogukkal, a törvény
külön kormánybiztosságot szervez a magyarság részére, akik e területen belül
külön szigetet alkotnak.
Ennek a törvénynek ma különösen két szempontból van nagy
jelentősége. Közismert dolog, hogy ezen a területen is erős agitáció folyik a
cseh-szlovák köztársaság érdekében, csak Masaryk tegnapi beszédére kell
utalnunk, mely már e területek csatlakozását is befejezett dolognak tekinti.
Remélhetőleg ennek az agitációnak vett majd véget, s teljesen megnyugtatja a
sokat gyötört ruszinokat,
hogy, a magyar köztársaság önszántából a legmesszebbmenő autonómiái adja meg
nekik. De talán nemcsak a ruszinok, hanem a művelt Nyugat is, ahol sorsunk felett döntenek,
szintén tanulságokat von majd le abból a néptörvényből, mely Ruszka-Krajnát
megte- teremti, s ez lesz e törvénynek másik jelentősége. Azok, akik komolyan
veszik a népek önrendelkezési jogát, s nemcsak alacsony és bűnös imperialista
célok leplezőjéül használják, azok be kell, hogy lássanak egy dolgot. Azt t.
i., hogy a minden oldalról megrohant magyar népköztársaság nem kortesjelszónak
tartja a wilsoni elvet, hanem a maga területen minden kényszer nélkül is valóra
váltja azt a ruszinokkal
szemben, akiknek háta mögött pedig erőszakos protektorok nem is állanak.
Mint illetékes helyről közlik, a hivatalos lap holnap a
következő néptörvényt publikálja:
1018. évi néptörvény a Magyarországon élű ruszin (rutén) nemzet autonómiájáról.
1. §. A Magyarországon élő ruszin (rutén) nemzetet saját beligazgatásának,
igazságszolgáltatásának, közoktatásának, közművelődéséinek, vallása
gyakorlatának és nyelve használatának körében mind törvényhozási, mind
kormányzati tekintetben teljes önrendelkezési jog illeti meg, amelyre nézve a
jelen törvényben foglalt szabályok irányadók.
2. §. Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék rusziniakta
részeiből Ruszka -Krajna néven autonóm jogterület (kormányzósági terület) alakít
ki.
Zemplén, Sáros, Abaúj-Torna és Szepes vármegyék
rusziniakta területeinek közjogi rendezése az általános békekötésig függőben
marad.
Ruszka-Krajna határait a nemzetközi békeértekezlet
végleges döntéséig ideiglenesen a Magyar Népköztársaság és Buszka-Krajna
kiküldötteiből álló vegyes bizottság állapítja meg.
3. §. Ruszka-Krajna minden autonóm ügyét saját szerveivel
intézi.
A Magyar Népköztársasággal közös ügyekben közös szervek
járnak el.
Ily közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy, állampolgárság,
magánjogi és büntetőjogi törvényhozás, továbbá a gazdasági, a közlekedési és a
szociálpolitikát érintő ügyek.
4. Ruszka-Krajna törvényhozó szervei:
1. Autonóm ügyekben a ruszin nemzetgyűlés.
2. A Magyar Népköztársasággal közös ügyekben a magyarországi
közös országgyűlés, amelyben a ruszin nemzetnek népessége számarányában van megfelelő képviselete,
5. §. Ruszka-Krajna kormányzati szervei:
1. A ruszkakrajnai minisztérium.
2. a ruszkakrajnai kormányzóság.
6. §. A ruszkakrajnai minisztérium élén a ruszin nemzetgyűlésnek és a magyarországi
közös országgyűlésnek egyaránt felelős ruszkakrajnai miniszter áll, aki közös ügyekben
a magyarországi népkormány egyenjogú tagja, autonóm ügyekben pedig legfelsőbb kormányzati szerv.
Helyettese az államtitkár.
A ruszkakrajnai minisztérium székhelye Budapest.
7. §. A ruszkakrajnai kormányzóság élén a ruszkakrajnai
kormányzó áll.
A kormányzóság székhelye Munkács.
A kormányzóság a ruszkakrajnai miniszter főfelügyelete és
ellenőrzése alatt áll.
S. §. A ruszin nemzetgyűlés az 1918. évi I.
néptörvénnyel egyezően általános, titkos egyenlő és közvetlen szavazással
választandó, a magyarországi közös országgyűlés ruszin képviselőiről külön törvény fog rendelkezni.
9. §. Ruszka-Krajnában a nem ruszin nyelvi népesség helyhatósági és kulturális autonómiája
biztosíttatik.
10. §. Ruszka-Krujnában az államkincstári földek, bányák
és erdőségek a ruszin
politika nemzet törvényes képviseletének birtokában mennek át.
11. §. A törvényt a ruszkakrajnai miniszterrel egyetértve,
a magyarországi népkormány hajtja végre, ugyanez teszi meg, ugyancsak a ruszkakrajnai
miniszterrel egyetértve, a szükséges átmeneti intézkedéseket is.
A jelen törvény végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi
fedezetről addig, míg erre nézve állam és autonóm költségvetési törvény nem
rendelkezik a pénzügyminiszter gondoskodik, aki a ruszkakrajnai miniszterrel
egyetértve költségelőirányzatot állapít meg.
12. §. 12 tömény kihirdetésének napján lép életbe.
A kép illusztráció.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése