(Megjelent: Magyarság, 1927.szeptember 20.)
A budapesti főkapitányság politikai osztályán néhány nap
óta nyomozás folyik egy veszedelmes kémnő ügyében, akit a debreceni rendőrség
fogott el, és akit azután egyenesen Budapestre, a rendőrség politikai
osztályára kísértettek. A kémnő elfogatásáról és az érdekes ügy körülményeiről
hétfőn este a főkapitányság a következő jelentést adta ki: A debreceni
államrendőrség néhány nappal ezelőtt elfogott egy nőt, aki magát Alexandra
Romanova Romanovszkájának
mondotta. Kihallgatásakor azt adta elő, hogy az orosz
vöröskereszt küldötte, abból a célból, hogy Debrecenben összeírja az ott élő
oroszokat, különösképpen pedig azokat, akik hazájukba vissza akarnak térni.
Amikor őt igazolásra szólították fel, azt a kijelentést tette, hogy orosz missziós
nővér. Kilenc társnőjével együtt jöttek be az országba, van egy főnökük is,
akinél igazoló irataik vannak. A többi missziós nővér az ország különböző
városaiban s hasonló megbízással utaznak. Előadta, hogy személyazonossága felől
a Budapesten, Szív-utca 6. szám alatt lévő Orosz Vöröskeresztmisszió tud
felvilágosítást adni. A debreceni rendőrség telefonon felhívta a budapesti
főkapitányságul. ahol az igazoltatás alapján megállapították, hogy Alexandra
Romanova Romanovszkája a Szív-utca 6. szám alatt — ahol az Orosz Vöröskeresztmisszió
van, — teljesen ismeretlen.
A debreceni rendőrség ezek után az elfogott nőt
felküldötte Budapestre a politikai osztályra, ahol megállapítást nyert, hogy az
asszony Rádosztovich Adalgissza, férjezett Krchevich Péterné, aki Lussingrandéban
1893-ban született, büntetve volt Mezőkövesden 1918-ban lopás miatt 8 napi
fogházra, Zalaegerszegen 1919-ben négy évig volt internálva kémkedés miatt,
Nagykanizsán 1925-ben kéthavi fogházra, a pestvidéki törvényszéken 1925-ben csalás
miatt egyévi börtönre, Bécsben négyhavi börtönre, Zágrábban hathavi börtönre
volt Ítélve.
Megállapítást nyert, hogy ez az asszony, akinek kilenc
álneve van, a proletárdiktatúra alatt a nemzetközi terrorcsapatnál szolgált,
mint vöröskeresztes ápolónő, ez azonban csak fiktív foglalkozás volt a részére,
mert tulajdonképpen ellenforradalmárokat kémlelt ki. Jelenlegi missziója moszkvai
megbízás alapján az volt, hogy írja össze a különböző városokban élő oroszokat
és bírja rá azokat, hogy a szovjet számára itt propagandát csináljanak. Miután
az orosz nő a főkapitányság politikai osztályán beismerő vallomást tett, holnap
fogja a bűnügyi osztály további eljárás végett átvenni.
Lussingrandétól
Zalaegerszegig
A
főkapitányság politikai osztálya lépésről-lépésre haladva, részletesen megállapította
a kémnő múltját, amely regényszerűen változatos. Az asszony tulajdonképpen horvát
állampolgár volt és tizenegy évvel ezelőtt, húsz éves korában, Zágrábban
felesége lett egy gyakorló orvosnak. Két gyermeke született. Körülbelül négy év
múlva azonban férje meghalt. Már ekkor voltak az asszonynak összeköttetései
különböző titkos társaságokhoz és különbözőbb apróbb visszaélésekért és
bűncselekményekért, így lopásért, továbbá kémgyanús volta miatt azután
kitoloncolták Horvátország területéről. Bécsből kiindulva bejárta Csehországot,
Szerbiát, Magyarországot és itt, mint a hivatalos jelentés is megállapította,
különböző terroralakulatokban vett részt a kommunizmus alatt. Mint az orosz
vöröskeresztes misszió tagja szerepelt akkoriban Magyarországon. Éppen
Mezőkövesden járt, amikor a kommunizmus megbukott. Ismét Becsbe menekült,
ahonnan hamarosan vissza akart térni Magyarországba, de Savanyúkúton a magyar
rendőrség emberei elfogták. Akkor felelősségre vonták a törvény előtt is, a
kommunizmus alatt viselt dolgaiért és Zalaegerszegre internálták. Ezzel új
fejezet kezdődött a nő életében.
Négy évet töltött a zalaegerszegi internálótáborban.
Valami módon barátságot kötött egy ott szolgálatot teljesítő csendőrrel, aki
különböző kedvezményeket szerzett számára és enyhítette számára az internálást.
Valószínűleg ennek a csendőrnek segítségével szökött meg azután. Újra Becsbe
ment. Itt ismerkedett meg Bedinovszky János nevű szovjetagitátorral, aki
magával vitte Moszkvába.
Félmillió fontsterling
a magyarországi
oroszok névsoráért
Az
asszony a főkapitányságon nagyon érdekes vallomást telt moszkvai élményeiről.
Elmondta, hogy a leningrádi Otthon szovjettársaságban kikkel találkozott.
Pontosan felsorolta a nevét azoknak, akik tárgyalni kezdtek vele egy különleges
magyarországi megbízatásról, arról, hogy térjen vissza és itt írja össze
azoknak az oroszországi férfiaknak, különösen pedig nőknek a névsorát, akik a
háború után orosz foglyokkal együtt jöttek Magyarországra, vagy orosz
foglyokkal ittmaradtak. Az volt a feladata, hogy ezekkel itt összeköttetésbe
lépjen és próbálja őket megnyerni a szovjetpropaganda eszméinek. Abban a
reményben küldték Magyarországra, hogy az így megnyert emberek lesznek azután
megbízható segédeszközei Magyarországon az orosz kommunistáknak. Megbízatása
értelmében, amelynek teljesítéséért félmillió font sterlinget ígértek,
visszatért Magyarországra, de nem sokkal ezután a debreceni rendőrség elfogta.
A késő éjszakai órákban még tartott az asszony
kihallgatása. A rendőrség politikai osztályán, előreláthatóan, reggelre
lezárják a jegyzőkönyveket és az elfogott nőt átküldik a bűnügyi osztálynak.
A képen: a debreceni nagytemplom 1930-ban.
Forrás: Fortepan
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése