(Megjelent: Magyarság, 1927.07.07.)
Kassai tudósítónk jelenti: 1921-ben, amikor Károly király hazaérkezése miatt Csehország sürgősen mozgósított, a cseh uralom alá vetett mármarosi Visk egykori koronavárosban a behívottak egy része nem tett eleget a bevonulási parancsnak, más részük a katonaság részére a fuvarokat is megtagadta. Amikor csendőrség szállt ki Viskre és erőszakoskodni kezdett, a viskiek elverték a cseh csendőröket. Erre a hatóságok lázadásnak minősítették az ellenállást és a Huszton állomásozó 45. gyalogezred parancsnoka katonai karhatalmat vezényelt, ki a lázadás leverésére. A katonaságnak ugyan már semmi dolga sem volt, mert a mozgósítást lefújták, de azért a karhatalom ottmaradt és parancsnoka Visk községre -- mint ellenséges területen levő helyre --, a hadijog alapján 96.000 korona sarcot vetett ki. Az elöljáróság csak úgy tudta ezt az óriási összeget kifizetni, hogy az árvák pénzét is mind odaadta a községi pénztárból, azonkívül magánosoktól szedett fel kölcsönöket. A község később kérvényt intézett a katonai parancsnoksághoz, majd 1923-ban a hadügyminiszterhez, kérve a jogtalanul beszedett hadisarc visszafizetését, minthogy Visk a cseh állam területén fekszik. Erre a kérvényre teljes négy esztendő múlva most érkezett meg a minisztérium válasza. Egyszerűen megtagadta a visszafizetést. Az árvák pénze miatt az elöljáróságot most többen beperelték, a község pedig kénytelen a katonai kincstár ellen is megindítani a pert, remélve, hogy a tárgyaláson be lehet bizonyítani Prágának, hogy Visket a trianoni bölcsek Csehországhoz csatolták, saját államában pedig a katonaság nem vethet ki hadijogon hadisarcot.
A képen: Visk főtere 1939-ben.
Forrás: Fortepan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése