(Megjelent: Brassói Lapok, 1938.12.16.)
Magyarország politikai életében nem kis feltűnést keltett,
hogy a magyarlakta Felvidékkel visszakerült területek képviselői a magyar
parlamentben is megőrizték különállásukat. Ismeretes, hogy ezeket a
képviselőket még a régi Csehszlovákiában választották meg és a határkiigazítások
előtt a csehszlovák parlament tagjai voltak. A magyar törvényhozás elismerte
őket a felvidéki magyarság törvényes képviselőinek s új választások nélkül
vonulhattak be ünnepélyes külsőségek között a dunaparti parlament épületébe. Már
az első pillanatban is a kormánypárt oldalán találták meg helyüket, sőt volt
csehszlovákiai pártjuk elnöke, Jaross Andor tárcanélküli miniszter lett.
Azonban — s ez a feltűnő — a kormánypárt soraiban is külön „felvidéki csoport“
maradtak s ennek már többször nyomatékosan is kifejezést adtak. Külön
feladatokat látva maguk előtt s jellemző, hogy a kormány támogatásával
egyidejűleg a legerélyesebben követelik azokat a szociális reformokat, amelyek
nélkül — ennek is kifejezést adtak már — a visszacsatolt Felvidék és az
anyaország lelki egyesítését nem tartják könnyen megvalósíthatónak.
Összesen 17 felvidéki képviselővel szaporodott meg a
magyar parlament és Szüllő Gézát a magyar felsőház örökös tagjává nevezték ki.
Bizonyára nem érdektelen közelebbről is bemutatni a magyar parlamentnek ezt a
18 új tagját.
Jaross Andor
1896-ban született Csehiben és földbirtokos. 1923-ban a Magyar Kisgazdapárt
mezőgazdasági szakosztályának társelnöke lett. 1925-ben a Magyar Nemzeti Párt
országos alelnökévé választották, 1930-ban tartománygyűlési képviselő lett;
1983-ban pártja országos ügyvezető elnökévé választották, majd az Országos
Keresztény-szocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt egyesülésekor az Egyesült
Párt országos elnöke lett. 1935 óta volt a prágai parlament képviselője.
Tanulmányait Budapesten és Magyaróváron végezte. A Felvidék visszacsatolása
után a felvidéki minisztérium élére került. A szlovákiai magyarság egyik
legkimagaslóbb politikai vezére
Dr. Szüllő Géza.
1872-ben született Budapesten. Földbirtokos, volt császári és királyi kamarás
és magyar országgyűlési képviselő. Politikájának mindig a szlováksággal való
testvéri együttműködés volt az egyik alapelve.
Mint a régi Pozsonyvármegye törvényhatósági bizottságának
tagja, 1918 végén élesen szembehelyezkedett a Károlyi-rezsimmel. Húsz év óta a
kisebbségi magyarságnak képviselője volt a nemzetközi fórumok előtt. 1925-től
1933-ig elnöke volt az Országos Keresztényszocialista Pártnak. 1925-ben
választották meg a prágai parlament tagjává.
Dr. Szilassy Béla,
született 1881-ben Budapesten. Losonci földbirtokos, vezető szerepet töltött be
a szlovákiai magyarság közéletében. A Magyar Kisgazda Párt, majd később Magyar
Nemzeti Párt országos elnökségének tagja volt. Az 1920-ban alakult közös
bizottság ügyvezető elnöke lett.
Szent-Ivány József
született 1884-ben, Liptóban. Gömörben, Nógrádban és Kelet-Szlovákiában
szervezte meg az országos Magyar Kisgazda Pártot. 1920-ban prágai parlamenti
képviselő lett. 1925-ben ő indította meg az egységes magyar párt érdekében az
akciót. Sokáig a Magyar Nemzeti Párt vezére volt. Kiadta a Magyar Írás című
havi folyóiratot. Szerdahelyi József néven több novelláskötete jelent meg.
Dr. Korláth Endre
1881-ben született Botfalván. A kárpátaljai magyarság ellenzéki politikai
vezére volt. Megalakította a Kárpátaljai Magyar Jogpártot és ügyvezetője volt a
Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének. 1923 óta a kárpátaljai magyar
pártszövetség törvényhozója volt hosszú ideig.
Dr. Pajor Miklós
született 1884-ben Árván. Kassai ügyvéd. 1935-től a prágai parlament
szenátusába került. Tekintélyes vezető tagja Kassa kulturális és társadalmi
életének.
Dr. Porubszky Géza
született 1887-ben. Kéméndi plébános. A háború alatt, mint tábori lelkész több
kitüntetésben részesült. Csehszlovákiában tevékenyen vett részt az Országos
Keresztényszocialista Párt mozgalmaiban. 1935-ben választották meg nemzetgyűlési
képviselőnők.
Füssy Kálmán
született 1878-ban Komáromban. A szlovákiai Magyar Kisgazda Párt egyik
megalapítója. 1920-ban választották be a prágai parlamentbe, amelynek azóta
megszakítás nélkül tagja volt. Az utóbbi években szenátor.
Földessy Gyula született
1875-ben Szobráncon. Ungvári nyomdatulajdonos. Cseh-Szlovákiában a Kurtyák-párt
alelnöke lett és 1935-ben került a prágai szenátusba.
Dr. Fencik István
született 1893-ban Nagylucskán, görög katolikus teológiai tanár. Főiskolai
tanulmányait Budapesten, Bécsben és Parisban végezte. Megszervezte a ruszin
nemzeti pártot. 1935-ben lett a prágai parlament képviselője. Ismert ruszin író.
Dr. Giller János
1886-ban született Losoncon. Losonci ügyvéd, vezérigazgatója volt egy ideig a
Prágai Magyar Hírlap lapkiadóvállalatnak, később tartománygyűlési képviselő
lett.
Dr. Gürtler Dénes
született 1881-ben Zsélyen. Római katolikus esperes. Tanulmányait Esztergomban
és Budapesten végezte. 1936- ban került a szlovákiai tartománygyűlésbe.
Dr. Holota János
született 1890-ben Érsekújváron. Érsekújvár polgármestere, ahol rendőrfogalmazó,
illetőleg rendőrfőkapitány volt. A Magyar Nemzeti Párt programjával került a
prágai parlamentbe.
Dr. Salkovszky Jenő
született 1889-ben Ipolyságban. Ipolysági ügyvéd, majd a pozsonyi tartománygyűlésbe
választották. A Magyar Nemzeti Párt ipolyvölgyi körzetének elnöke volt.
Ortutay Jenő
született 1889-ben Beregszászon. Görög katolikus főesperes. 1925-től beregszászi lelkész és esperes. 1928 óta Beregszász város választott polgármestere. 1935-ben a
Keresztényszocialista Párt listáján került a kárpátaljai tartománygyűlésbe.
Dr. Turchányi Imre
született 1889-ben Rudnón. Érsekújvári ügyvéd. Hosszú ideig az Országos Keresztényszocialista
Párt érsekújvári elnöke volt. 1935-ben választották a prágai szenátusba.
Virágh Béla született
1890-ben Bésen. Királyhelmeci református esperes-lelkész. 1921-től az Országos Keresztényszocialista
Párt körzeti elnöke volt, 1935-ben választották meg
tartománygyűlési képviselőnek.
Dr. Vozári Aladár született 1895-ben Munkácson. A Munkács,
illetve az Őslakó című politikai hetilap szerkesztője. 1935-ben a kárpátaljai
tartománygyűlésbe választották meg. A Magyar Nemzeti Párt felsőberegi
körzetének ügyvezetője volt.
A képen: Az Országház 1939-ben.
Forrás: Fortepan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése