2021. január 2., szombat

A Felvidék képviselői a magyar parlamentben

 (Megjelent: Brassói Lapok, 1938.12.16.)


 

Magyarország politikai életében nem kis feltűnést keltett, hogy a magyarlakta Felvidékkel visszakerült területek képviselői a magyar parlamentben is megőrizték különállásukat. Ismeretes, hogy ezeket a képviselőket még a régi Csehszlovákiában választották meg és a határkiigazítások előtt a csehszlovák parlament tagjai voltak. A magyar törvényhozás elismerte őket a felvidéki magyarság törvényes képviselőinek s új választások nélkül vonulhattak be ünnepélyes külsőségek között a dunaparti parlament épületébe. Már az első pillanatban is a kormánypárt oldalán találták meg helyüket, sőt volt csehszlovákiai pártjuk elnöke, Jaross Andor tárcanélküli miniszter lett. Azonban — s ez a feltűnő — a kormánypárt soraiban is külön „felvidéki csoport“ maradtak s ennek már többször nyomatékosan is kifejezést adtak. Külön feladatokat látva maguk előtt s jellemző, hogy a kormány támogatásával egyidejűleg a legerélyesebben követelik azokat a szociális reformokat, amelyek nélkül — ennek is kifejezést adtak már — a visszacsatolt Felvidék és az anyaország lelki egyesítését nem tartják könnyen megvalósíthatónak.
Összesen 17 felvidéki képviselővel szaporodott meg a magyar parlament és Szüllő Gézát a magyar felsőház örökös tagjává nevezték ki. Bizonyára nem érdektelen közelebbről is bemutatni a magyar parlamentnek ezt a 18 új tagját.
Jaross Andor 1896-ban született Csehiben és földbirtokos. 1923-ban a Magyar Kisgazdapárt mezőgazdasági szakosztályának társelnöke lett. 1925-ben a Magyar Nemzeti Párt országos alelnökévé választották, 1930-ban tartománygyűlési képviselő lett; 1983-ban pártja országos ügyvezető elnökévé választották, majd az Országos Keresztény-szocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt egyesülésekor az Egyesült Párt országos elnöke lett. 1935 óta volt a prágai parlament képviselője. Tanulmányait Budapesten és Magyaróváron végezte. A Felvidék visszacsatolása után a felvidéki minisztérium élére került. A szlovákiai magyarság egyik legkimagaslóbb politikai vezére
Dr. Szüllő Géza. 1872-ben született Budapesten. Földbirtokos, volt császári és királyi kamarás és magyar országgyűlési képviselő. Politikájának mindig a szlováksággal való testvéri együttműködés volt az egyik alapelve.
Mint a régi Pozsonyvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, 1918 végén élesen szembehelyezkedett a Károlyi-rezsimmel. Húsz év óta a kisebbségi magyarságnak képviselője volt a nemzetközi fórumok előtt. 1925-től 1933-ig elnöke volt az Országos Keresztényszocialista Pártnak. 1925-ben választották meg a prágai parlament tagjává.
Dr. Szilassy Béla, született 1881-ben Budapesten. Losonci földbirtokos, vezető szerepet töltött be a szlovákiai magyarság közéletében. A Magyar Kisgazda Párt, majd később Magyar Nemzeti Párt országos elnökségének tagja volt. Az 1920-ban alakult közös bizottság ügyvezető elnöke lett.
Szent-Ivány József született 1884-ben, Liptóban. Gömörben, Nógrádban és Kelet-Szlovákiában szervezte meg az országos Magyar Kisgazda Pártot. 1920-ban prágai parlamenti képviselő lett. 1925-ben ő indította meg az egységes magyar párt érdekében az akciót. Sokáig a Magyar Nemzeti Párt vezére volt. Kiadta a Magyar Írás című havi folyóiratot. Szerdahelyi József néven több novelláskötete jelent meg.
Dr. Korláth Endre 1881-ben született Botfalván. A kárpátaljai magyarság ellenzéki politikai vezére volt. Megalakította a Kárpátaljai Magyar Jogpártot és ügyvezetője volt a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének. 1923 óta a kárpátaljai magyar pártszövetség törvényhozója volt hosszú ideig.
Dr. Pajor Miklós született 1884-ben Árván. Kassai ügyvéd. 1935-től a prágai parlament szenátusába került. Tekintélyes vezető tagja Kassa kulturális és társadalmi életének.
Dr. Porubszky Géza született 1887-ben. Kéméndi plébános. A háború alatt, mint tábori lelkész több kitüntetésben részesült. Csehszlovákiában tevékenyen vett részt az Országos Keresztényszocialista Párt mozgalmaiban. 1935-ben választották meg nemzetgyűlési képviselőnők.
Füssy Kálmán született 1878-ban Komáromban. A szlovákiai Magyar Kisgazda Párt egyik megalapítója. 1920-ban választották be a prágai parlamentbe, amelynek azóta megszakítás nélkül tagja volt. Az utóbbi években szenátor.
Földessy Gyula született 1875-ben Szobráncon. Ungvári nyomdatulajdonos. Cseh-Szlovákiában a Kurtyák-párt alelnöke lett és 1935-ben került a prágai szenátusba.
Dr. Fencik István született 1893-ban Nagylucskán, görög katolikus teológiai tanár. Főiskolai tanulmányait Budapesten, Bécsben és Parisban végezte. Megszervezte a ruszin nemzeti pártot. 1935-ben lett a prágai parlament képviselője. Ismert ruszin író.
Dr. Giller János 1886-ban született Losoncon. Losonci ügyvéd, vezérigazgatója volt egy ideig a Prágai Magyar Hírlap lapkiadóvállalatnak, később tartománygyűlési képviselő lett.
Dr. Gürtler Dénes született 1881-ben Zsélyen. Római katolikus esperes. Tanulmányait Esztergomban és Budapesten végezte. 1936- ban került a szlovákiai tartománygyűlésbe.
Dr. Holota János született 1890-ben Érsekújváron. Érsekújvár polgármestere, ahol rendőrfogalmazó, illetőleg rendőrfőkapitány volt. A Magyar Nemzeti Párt programjával került a prágai parlamentbe.
Dr. Salkovszky Jenő született 1889-ben Ipolyságban. Ipolysági ügyvéd, majd a pozsonyi tartománygyűlésbe választották. A Magyar Nemzeti Párt ipolyvölgyi körzetének elnöke volt.
Ortutay Jenő született 1889-ben Beregszászon. Görög katolikus főesperes. 1925-től beregszászi lelkész és esperes. 1928 óta Beregszász város választott polgármestere. 1935-ben a Keresztényszocialista Párt listáján került a kárpátaljai tartománygyűlésbe.
Dr. Turchányi Imre született 1889-ben Rudnón. Érsekújvári ügyvéd. Hosszú ideig az Országos Keresztényszocialista Párt érsekújvári elnöke volt. 1935-ben választották a prágai szenátusba.
Virágh Béla született 1890-ben Bésen. Királyhelmeci református esperes-lelkész. 1921-től az Országos Keresztényszocialista Párt körzeti elnöke volt, 1935-ben választották meg tartománygyűlési képviselőnek.
Dr. Vozári Aladár született 1895-ben Munkácson. A Munkács, illetve az Őslakó című politikai hetilap szerkesztője. 1935-ben a kárpátaljai tartománygyűlésbe választották meg. A Magyar Nemzeti Párt felsőberegi körzetének ügyvezetője volt.

 

A képen: Az Országház 1939-ben.

Forrás: Fortepan.

Nincsenek megjegyzések: