2021. január 27., szerda

Monstre magzatelhajtási per a Bereg megyei Tarpán

(Megjelent: Kárpátalja, 1941.02.03.)




Pipás Pirka néni angyalgyára

A beregmegyei Tarpa nagyközség eddig csak arról volt nevezetes, hogy kuruc nép lakja, amely nem egykönnyen ijed meg a maga árnyékától. A tarpai legények évszázadok óta kitűnő katonákat adtak a hazának, itt bontotta ki zászlóját Rákóczi híres vezére, Esze Tamás. A ragyogó, tiszta, józan, dolgos nép által lakott Tarpa most szomorú nevezetességre tett szert: bűnös kézzel beleszóltak a Teremtő akaratába és ebben a percben a község asszonyainak tekintélyes része retteg attól, hogy nem-e kerül ő is a 72 gyanúsított közé, akiknek a lelkén annyi elpusztított jövő élet szárad.
Tarpa nem erkölcstelen. Lakosai tisztes házasságban élnek, kikapós asszony, megtévedt leány alig akad közöttük. Hiszen éppen az a legszomorúbb, hogy a gyanúsítottak éppen a legmódosabb gazdák közül kerülnek ki. Hiába, nagy értéke van a földnek. Nem akarják elforgácsolni sok gyerek között,. .


Több a cigány, mint a magyar
Tarpán szállóige: „több a cigány, mint a magyar". És valóban, míg a község végén lévő cigánytábor csak úgy hemzseg a sok gyerektől, a faluban csend van. Dr. Dinnyés Pál vármegyei tisztifőorvosnak feltűnt a természetes népszaporodás tanulmányozásánál, hogy az egész megyében Tarpa és a környező falvak állanak az utolsó helyen. A tarpai születések számát pedig szinte kizárólag a cigányok emelik. Utánanézett a feltűnő jelenségnek és közben különböző suttogások is jártak szájról-szájra. A suttogást betetőzte egy névtelen levél. A csendőrség nyomozást indított, melynek során mindjárt az derült ki, hogy évekkel ezelőtt magzatelhajtás gyanújával néhány tarpai asszony ellen eljárást indított a nyíregyházai kir. törvényszék, mely azonban bizonyítékok hiánya miatt kénytelen volt felmenteni a vádlottakat. A nyomozás most már gyors iramban haladt és rövidesen letartóztattak három tarpai asszonyt: Debreceni Jánosnét, Siti Józsefnét és Bernát Dávidnét, a község okleveles szülésznőjét.


„Pipás Pirka néni" és „selymes Petyu néni" dolgoznak.
Debreceni Jánosnét csak „selymes Petyu néni"-nek hívják. Foglalkozásra nézve: munkanélküli. Mégis talpig selyemben jár, dolgozni nem is próbál és délben kel föl. Ha vásár van a környéken, vagy valami egyéb sokadalom, „selymes Petyu néni" megjelenik és verbuválja a kuncsaftokat. Az idők járása nehéz, a földet felosztani kár 10-15 pengőt igazán megér, hogy a portán ne hemzsegjen a kenyérre éhes gyerek. És a kuncsaftok jöttek. Nemcsak Tarpán, hanem a szomszédos Gulács, Hete, Kisar, Csaroda és Badalló asszonyai is ismerték az angyalcsináló gyárat és hordták a 10—15 pengőket, a selyemruhát, az aranygyűrűt, mert akin aranygyűrűt láttak, a pénzen felül még azt is lehúzták,
Siti Józsefné, a „Pipás Nagy Vén Pirka", ahogy nevezik, csak ült a háza előtt és pipázott. Ha a pipa csutoráját fölfelé tartotta, ez azt jelentette, hogy nem tiszta a levegő, jöjjön vissza később a páciens. Ha a pipa lefelé fordítva csüngött a száján, akkor szabad volt az út.


A szülésznő nem operál
Érdekes, hogy az „operációkat" nem a szülésznő végezte. Ő csak, mint felhajtó szerepelt. Ha valaki felkereste és segítséget kérte a gyermekáldás ellen, „selymes Petyuhoz" és „Pipás Nagy Vén Pirkához" utasította őket. Ezek aztán el is végezték a műtétet. A házkutatás során le is foglaltak náluk egy 25 centiméter hosszú, horgos fémpálcát. Ez volt a „műszer" Ezzel tették tönkre a születendő, magyar életeket. Mindig kezdeti stádiumban dolgoztak, 4—6 hetes terhességet vettek munkába, hogy ne maradjon nyoma.
Dr. Horváth György kir. ügyész három napra szállt ki Tarpára a vizsgálat megejtése végett. Részint tanúvallomások, részint beismerések alapján a három veszedelmes angyalcsinálón kívül még 72 gyanúsítottja van a párját ritkító magzatelhajtásnak. Szinte kivétel nélkül házasságban élő, jómódú asszonyok, akiket megszédített a divatos korszellem, az „egyke", akik a nemzet erősségét nem az egészséges, sok utódban, hanem a garas élire rakásában látják, akik nem tudják, hogy a legnagyobb vagyon, a legnagyobb öröm a gyermek és a föld, amiért elpusztítják a gyermeket csak arra jó, hogy mentől több gyermeknek termeljen kenyeret.
A megdöbbentő angyalcsinálási perben most készül a vádirat. Egyedül a csendőrségi nyomozási jegyzőkönyv 40 oldalt tesz ki és rövidesen megtartják, mégpedig a helyszínen, az ügyben a főtárgyalást.

Nincsenek megjegyzések: