(Megjelent: Határszéli Újság, 1928.01.29.)
Memorandum a belügyminiszterhez
Szabó Lajos munkácsi esperes, a lánglelkű, aranyszájú
munkácsi főpap brutális, lelketlen kiutasításába máig sem törődött bele Munkács
város magyarsága és az egész környék őslakó népe, filiálisainak magyarjai,
németjei. Az az őslakosság, amely tudta Szabó Lajosról, hogy a magyarság nagy
szószólója, minden becsületes és igaz ügy védelmezője, nem engedi, hogy a
kormányzati hatóságok a feledés fátyoléval borítsák azt az európai botrányt,
amely Szabó Lajos kiutasítása volt.
A munkácsi róm. kath. egyháztanács kezdeményezésére az anyaegyház
és a közvetlenül hozzátartozó 5 leányegyház memorandumot készített el a
belügyminisztériumhoz. A memorandumot Szánthó László szerkesztőnk vezetésével
lelkes lányok és ifjak hordák körül a városban és aláíratták nagyon sokakkal,
hogy a prágai kormányzat előtt méltán dokumentáltassék: Szabó Lajossal együttérez
az itteni őslakosság. Az akció most befejeződött, ezer és ezer alá írással a
napokban küldik el a memorandumot a belügyminiszterhez.
A memorandum szövege a következő: Belügyminiszter Úr!
A mukacevói róm. kath. egyháztanács kezdeményezésére a
munkácsi anyaegyház és a hozzátartozó 5 leányegyház hívei azzal a
tiszteletteljes kérelemmel fordulnak Önhöz, hogy vezető lelkipásztorunkra,
Szabó Lajos esperes plébánosra kimondott és ellene végrehajtott kiutasító
rendeletet nevezettnek a lex-Dérer alapján csehszlovák állampolgárságért 1927.
november 17-én 57.368. sz. alatt a munkácsi zsupánátushoz benyújtott
kérvényének törvényes elintézéséig felfüggeszteni, illetőleg visszavonni
kegyeskedjék alábbi okokra és körülményekre való tekintettel:
1. Szabó Lajos esperes kiutasítása olyan minimális (12
óra) idő alatt történt meg, hogy Szabó Lajos esperesnek nem adatott annyi idő
sem, hogy elaggott szüleiről, testvéreiről és házanépéről kellőleg
gondoskodhatott volna, kiket ennek folytán nélkülözések és kétségek közt
kellett hátrahagynia.
2. A munkácsi róm. kath. egyházközség fájdalmasan
nélkülözi vezető lelkipásztorát, nagy bánatában és lelkiekben vigasztalóját,
ügyes- bajos dolgaiban tanácsadóját, az ügyefogyottak és szegények támogatóját
és segítőjét, a világ- és államrend felforgatói elleni harcosát.
3. A munkácsi róm. kath. egyház hívei lelkük mélyében meg
vannak győződve arról, hogy Szabó Lajos esperest, ki bemutathatólag 25
esztendeje lakik ezen a területen, illetőséggel bírt és községi adót fizetett,
nem terhelhetik olyan vádak, amelyek államellenességre volnának
visszavezethetők.
Mindezek alapján tisztelettel kérjük Belügyminiszter Urat,
hogy Szabó Lajos esperes kiutasítási ügyét az emberi jogok és humanizmus
nevében felülvizsgálni, kiutasítását visszavonni és elárvult egyházközségébe
való visszatérését megengedni méltóztassék, annyival is inkább, mert a népjoggal
ellenkezik az, hogy valakinek ne lehessen hazája, otthona.
Mély tisztelettel, ezrek nevében:
Nedeczey János, Dr. Méray Ádám, Mélán Ferenc
egyháztanácsosok.
A képen: A munkácsi Latorca-part 1922-ben.
Forrás: Fortepan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése