Esterházy Jánost, az országos keresztényszocialista párt elnökét államfogházra ítélték

 (Megjelent: Ungi Híradó,1934.06.23.)

KASSA. A kassai kerületi bíróság Móricz-büntetőtanácsa most tárgyalta . Esterházy Jánosnak, az országos keresztényszocialista párt elnökének rendtörvényes ügyét.
Esterházy Sepsiben tartott beszédének három mondatát ugyanis a hatósági kiküldött kifogásolta, s emiatt az ügyészség eljárást indított ellene.
A tárgyaláson a pártelnök vallomásában kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a vádiratban inkriminált kifejezéseket ő nem használta. A hatósági kiküldött csupán egyetlenegyszer szakította félbe beszédét, amikor azt mondotta, hogy a magyarság félti itt kultúráját, annak ellenére, hogy százszázalékosan teljesíti állampolgári kötelességeit. A beszéd többi részében csupán bírálta az akkori állapotokat, főleg az adózási rendszert, de bírálatában is mindig vigyázott arra, hogy a törvényes rend keretein belül maradjon.
Nálepka hatósági kiküldött fenntartotta hivatalos jelentésébe foglalt állításait.
Dr. Laczkó Béla tanú, aki gyorsírással jegyezte Esterházy beszédét, kijelentette, hogy Esterházy nem mondotta a kifogásolt kifejezéseket, a hatósági kiküldött rosszul magyarázta a szónok egyes mondatait, s az országos pártelnök a gyűlésen egyetlenegyszer sem használt államellenes kifejezést, hanem mindig a törvény keretein belül megengedett formák közt maradt.
A szembesítésnél Nálepka és dr. Laczkó megmaradt állítása mellett.
Orlan Árpád tanú azt vallotta, hogy a gyűlés után együtt ment el a színhelyről Nálepka hatósági kiküldöttel, aki azt mondotta akkor neki, hogy Esterházy szordinót használt beszédében, mert tudja, hogy őt nem védi a mentelmi jog. Esterházy a tanú szerint azt mondotta, hogy erős az elhatározása, hogy harcolni fog a magyarság kultúrájáért és gazdasági megélhetéséért. Beszédében azonban gyakran hangoztatta, hogy ezt a harcot is csak a törvény keretein belül fogja megvívni.
Tost János helyettes polgármester a következő tanú, aki elmondja, hogy nagyon jól emlékszik Esterházy János beszédére és határozottan állíthatja, hogy abban semmi államellenes dolgot nem mondott, sőt többször is kiemelte, hogy a törvények alapján állva kíván küzdeni a kisebbség jogaiért.
Dr. Pajor védő még több tanú kihallgatását indítványozza, a bíróság azonban az indítványt elveti, mire a védő semmiségi panaszt jelentettbe.
A tanácselnök még egyszer megkérdezi Nálepkát, hogy kitart-e vallomása mellett, mire az kijelenti, hogy: teljes mértékben igaz az, amit annak idején jelentésében állított.
Dr. Puta államügyész vádbeszédében hitelesnek fogadta el a hatósági kiküldött jelentését és kérte Esterházy János megbüntetését. Ezzel szemben dr. Pajor védő rámutatott arra az éles ellentmondásra, amely a vád és a védelem állításai között mutatkozik.
A demokrácia lényege, úgymond, különben is a diszkusszió, ez pedig nem mindig a kormány dicséretéből, hanem bírálatából is áll. A hatósági kiküldött föltétlen feloszlatta volna a gyűlést, ha az inkriminált kifejezés ott elhangzott volna. Ezt ő nem tette meg, sőt a kifogásolt mondatnál nem is figyelmeztette a szónokot. A vád nem nyert beigazolást, ezért kéri a vádlott fölmentését.
A bíróság rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet, amely szerint bűnösnek mondotta ki Esterházy Jánost a rendtörvény 14. szakaszának első bekezdése alapján és ezért tizenöt napi államfogházra ítélte feltétlenül, de a 92. szakasz alkalmazásával.
Az ügyész az enyhítő szakasz alkalmazása miatt, dr. Pajor védő a bűnösség kimondása és annak mértéke miatt jelentett be föllebbezést. Az ügy szerinte még a felsőbíróságot is foglalkoztatni fogja.