(Megjelent: Keleti Újság, 1933.10.01.)
Tiszaújlak
község elöljárósága az árvíz nyomán a köztársaság minden zugával
összeköttetésbe jutott, de mégis feltűnést keltett egy kérvény, amelyet egy
besztercebányai irodakisasszony küldött be. Azt írja a kislány, hogy a gazdája,
X. Y. ügyvéd, 50 koronát küldött csekken az árvízkárosultak javára. De ez
tévedés, mert ő — az irodistalány — eltévesztette a csekklapokat. Utasítás szerint
az 50 koronát a tátrai teniszversenyre kellett volna küldeni nevezési díjul. Az
ügyvéd úr felutazott a versenyre, de ott nem indulhatott, mert a nevezési díj
nem érkezett meg. Most aztán a teniszügyvéd borzasztóan haragszik és levonta az
50 koronát a leány fizetéséből. Mindezt pedig azért írja meg az irodakisasszony
Tiszaújlak előljáróságának,
hogy adja vissza a véletlen adományt, mert ő nem képes kis fizetéséből ilyen
nagy áldozatra, szőrösszívű gazdája pedig ragaszkodik a pénzhez az elmaradt teniszdicsőség
kárpótlására.
Tiszaújlak elöljárósága érthető
dilemma előtt áll, mert hiszen a pénzt már rég szétosztották a károsult
szegények közt és nem adhatják vissza azt, ami már nincs. Egy praktikus újlaki
ember azt a tanácsot adta, hogy indítsanak gyűjtést az árvízkárosultak körében
és így adják össze az 50 koronát vigaszdíjul a lemaradt besztercebányai ügyvéd
javára. Mert azon egy pillanatig sem haboznak az újlakiak, hogy nem szabad
megtartani egy olyan ügyvéd 50 koronáját, aki azt a tiszaújlaki szerencsétlenektől
sajnálja.
Fotó: A tiszaújlaki árvíz.
Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése